Regionális rendezési terv és településfejlesztés áttekintése

Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. Korábban már tájékoztatást adtunk arról, hogy az Országgyűlés elé 2021. március 10-én benyújtott törvénymódosítási javaslat alapján átfogó változás várható a településrendezés területén, melynek nyomán a településeknek a településrendezési eszközeik komplett felülvizsgálatát kell elvégezniük. Az 2021. évi XXXIX. törvény alapján 2021. július 1. Magyar Közlöny: 2021. évi 84. Módosító jogszabály: 2021. évi XXXIX. Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. Hatályos: 2021.

Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. Az új jogszabállyal több, mint 30 törvény kerül módosításra, amelyek közül a településrendezés szempontjából a legfontosabb az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.). A jogszabálymódosítás indokolása szerint a módosítás célja, hogy az építésügyi szabályozás ésszerűsítése részeként a helyi építési szabályzat elkészítési rendje és tartalmi elemei is egyszerűsítésre kerüljenek. A településrendezés új szabályai alapján a jövőben településeken egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv fog készülni. A két dokumentum közös neve településterv lesz.

A törvénymódosítások végrehajtására külön kormányrendeleteket kell még elfogadni, amelyek tartalmazzák majd a településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét. Az Étv-ben meghatározásra kerülnek a településfejlesztési terv átfogó tartalmi követelményei. A településfejlesztési tervben az önkormányzat a rövid, közép- és hosszú fejlesztési szándékait foglalja rendszerbe. Ennek keretében a dokumentumban meghatározásra kerül a település jövőképe, annak megvalósítása érdekében meghatározott integrált fejlesztési célok és ezek eléréséhez szükséges feladatok, valamint ezen feladatokhoz rögzített fejlesztési akcióterületek is.

Az új településtervek és a főváros sajátosságai

A településfejlesztési tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) normatív határozattal állapítja meg [2021. évi XXXIX. tv. 15. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 9/A.]. A településrendezési terveket a települések képviselő-testületei rendelettel fogadják el, melyeknek részét képezi a térképi munkarész.

A módosuló Étv. kivezetésre kerülő településszerkezeti terv szükségessé teszi az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) meghatározott településrendezési követelmények felülvizsgálatát is, melynek során az Étv-hez igazodva a területfelhasználási egységek helyett az építési övezetek és övezetek kerülnek majd meghatározásra [2021. évi XXXIX. tv. 17. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 10.].

Budapest sajátos helyzete továbbra is a kétszintű önkormányzati rendszerben marad: a főváros és a kerületek tervei egymással összhangban készülnek. A fővárosi önkormányzat által alkotott településrendezési terv a fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ), mely közvetlenül építési jogot nem keletkeztet, csak előírásokat ad a kerületi tervek elkészítéséhez. A kerületi önkormányzatok kerületi építési szabályzatokat (KÉSZ) készítenek, amelyek nem lehetnek ellentétesek az FRSZ-el, és összhangban kell lenniük [2021. évi XXXIX. tv. 19. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 14.].

Az új tervtípusok mellett új fogalmak is bővültek az Étv-ben, és sok közülük pontosításra, kiegészítésre került az eltelt évek tapasztalatai alapján. Az építési terület fogalmát felváltja a Fejlesztési terület fogalma, mely a településen belül lehatárolt rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok megvalósítását szolgáló terület. További új fogalom a Településrendezési illeszkedés követelménye és a Települési zöldinfrastruktúra fogalma is [2021. évi XXXIX. tv. 8. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 2.].

A 2012-es reformok utóélete és a 2027-es határidők

A településrendezés legutóbbi átfogó reformja 2012-ben történt. Azóta szinte minden település átdolgozta eszközeit, de a folyamatban megváltozott jogszabályi környezethez igazodó módosításokra továbbra is szükség volt. 2027-ig meghatározott határidők segítik a 2012-es és az ezt követő fejlesztések lezárását, különösen a fővárossal kapcsolatos többéves ütemezést. A 2021. július 1-i határidőkre tekintettel a fővárosi kerületek 2025. július 1-ig kell megalkodniuk a településterveket, hogy 2027. július 1-i végső határidőt be tudjanak tartani. Azokon a településeken, ahol 2012-es OTÉK alapján hatályban lévő települési szintű tervek vannak hatályban, 2022. június 30-ig el kell fogadniuk az új Étv. szerinti terveket. Ezen településekre vonatkozó határidők a 2027. június 30-i alkalmazhatóságig módosíthatók és továbbra is módosíthatók.

Az Étv új előírása kimondja, hogy a helyi építési szabályzatban megállapított követelmények nem lehetnek megengedőbbek az OTÉK-ban, vagy az egyedi építési követelményeket meghatározó kormányrendeletekben foglaltaknál, kivéve ha kormányrendelet kifejezetten megengedi. A helyi építési szabályzatban a tények vagy adatok megjelenítése nem jelenti joghatályos norma citálását, kivéve ha a jogszabály konkrétan meghatározza ezt a szabályozási elemet [2021. évi XXXIX. tv. 18. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 13.].

A digitális átállás kiemelten fontos része a folyamatnak. Az E-TÉR, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer bevezetése lehetővé teszi a településtervek teljes elektronikus kezelését az egyeztetéstől az elfogadásig. 2022. január 1-től kötelező lesz az E-TÉR alkalmazása a településtervek megalkotásának vagy módosításának folyamatában. A 2021. december 31-ig megindított eljárások esetén az eljárás végén a polgármester mentesül az elfogadott koncepció, stratégia vagy településrendezési eszköz feltöltésének kötelezettsége alól [2021. évi XXXIX. tv. 13. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 8.].

A fejezet végén részletezésre kerülnek többek között olyan fogalmak, mint akcióterület, arculati jellemző, kiemelt fejlesztési terület, szegregációs mutató és településkarakter, melyek a településrendezés új kereteit adják. A jogszabályi környezet megkísérli a közösségi részvétel erősítését, a digitális nyilvántartások fontosságát, és a településfejlesztési célok érvényesítését hosszú távon.

Fontos, hogy a lakosság a településtervezés folyamatában partnerként vesz részt. A lakosság véleményének ismertetésére fórumokat lehet összehívni, ahol a tervezővel közösen vitatják meg a település tervét. A tervezés során a helyi szabályozás két legfontosabb eleme a helyi építési szabályzat és a településképi rendelet.

Infografika: Településfejlesztési tervezés folyamata és magyarázata

Változások a térségi tervezésben és technikai kifejezésekben

Az Étv. új fogalmai között megtalálható a Fejlesztési terület és a Településrendezési illeszkedés követelménye, valamint a Települési zöldinfrastruktúra fogalma. Ezek formálják a területrendezés és a településfejlesztés közös keretrendszerét, amely a fejlesztési célokat és azok megvalósításának módját összhangba hozza a környezetvédelem és a városképi egység szempontjaival. A fővárosban és a kerületekben a két szintű tervrendszer továbbra is érvényes marad, a kerületek KÉSZ-ei és a FRSZ közötti összhang alapvető elvárás.

A 2027-es határidőig a településterveknek alkalmazkodniuk kell az Étv. új tartalmi követelményeihez. Az OTÉK és az Étv. közötti viszonyban pedig kiemelt hangsúlyt kap, hogy a helyi szabályok nem lehetnek megengedőbbek a központi vagy kormányzati előírásoknál, kivéve, ha külön jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi.

A rendszerszintű digitalizáció fontos eleme a teljes folyamatnak: az adatszolgáltatás és az egyeztetések egy egységes felületen zajlanak, és a településfejlesztési koncepciók, integrált stratégiák feltöltése is központilag történik az E-TÉR felületen. Ezen túlmenően a TeIR rendszer továbbra is nélkülözhetetlen forrás a tervezéshez szükséges adatokhoz és megfigyelésekhez, az önkormányzatok számára pedig a monitoring és a döntéstámogatás alapját képezi.

A gyakorlati követelmények összegzése

  • Az új településtípusok: fejlesztési és rendezési típusú tervekből álló településterv (településfejlesztési terv esetenkénti integrált tartalma).
  • A főváros kétszintes rendszere, kerületi tervkészítés: kerületiek KÉSZ-ek, fővárosi FRSZ.
  • Az OTÉK és Étv. viszonya, a tartalmi minimális követelmények kölcsönhatása.
  • A digitális E-TÉR felület kötelező használata 2022-től, a településrendezési eszközök és azok módosításai során.
  • A lakosság bevonása és a közösségi egyeztetések erősítése, fórumok és nyilvános megjelenítés.
  • A zöldinfrastruktúra, településkép és arculat integrálása a szabályozási keretekbe (TAK, ÉTAK).

tags: #regionalis #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések: