Reszarány földkiadásának osztatlan közös tulajdon megszüntetése és sorsolásos kiosztása részletes szabályai

A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének célja, hogy a tulajdoni hányadok önálló ingatlanná alakítását egyszerűsítse, felgyorsítsa és gazdaságosabbá tegye. A rendelet lehetővé teszi a kérelmezők hatékonyabb bevonását az eljárás kezdeti szakaszába, az egyezségi tárgyalások keretében javaslatot tehetnek a megosztás módjára, és lehetőséget ad a teljes körű egyezség esetén a felek beleegyezésével a kiosztásról való döntésre, amennyiben minden törvényi feltétel teljesül.

A törvényi alapok és célok

Az Fkbt. 12/F. és a kapcsolódó 9/C.-9/D. §-ok módosítják a földrendezési és földkiadási eljárásokat. A rendelet célja, hogy a részarány tulajdonnal rendelkező tanyák körüli földek önálló ingatlanná alakítását megvalósítsa, és a közösen hasznosított területek jogi helyzetét rendezze. Bizonyos kérdések eldöntését - például a közös tulajdon megszüntetését - 100 százalékos egyetértéshez köti, amit nagyszámú tulajdonostárs esetén nehéz teljesíteni, így a jogszabályi keretek célja a hatékonyabb döntéshozatal és a versenyképes gazdálkodás elősegítése.

Az új szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy a tanya körüli földek önálló ingatlanná alakítása a részarány tulajdonosok által történjen, a kérelmet benyújtó aktív tulajdonostársnak pedig legyen lehetősége befolyásolni a kiosztási sorrendet és a területek rendjét a megosztás során. Ha egy aktív tulajdonostárs nem tudja önálló földterületet kialakítani, mert például vesztette a jogosultságát vagy EU-támogatásait veszti el, akkor a passzív tulajdonostársaktól elkülönített módon történik a kiadás.

A sorsolásos kiosztás és a jogi háttere

A részarány-tulajdonosok közül, akik az 5/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti határidőben kérelmezték, nyilvános sorsolást tart az FM Hivatal, amely a AK értékek figyelembevételével a kiosztási sorrendet állapítja meg. A sorsolási jegyzőkönyv alapján a körzeti földhivatal változási vázrajzot készít, és a kiosztási földkönyv, valamint egyéb műszaki részletek alapján a földrészletek átvezettetnek az ingatlan-nyilvántartásban. A kialakított önálló helyrajzi számú földrészletekre végleges földkiadási határozat kerül, amely ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. Amennyiben bizonyos résztulajdonosok részarányai még nem alakíthatók önálló ingatlanná, a sorsolás eredményeként közös tulajdon keletkezhet a megosztás arányában.

A részarány-tulajdonosok és a megosztás feltételei

  • A megosztandó földrészletek minimális területe 3000 m2, kivéve zártkerti területeket, ahol a minimum 1500 m2 lehet.
  • A megosztás kizárólag az érintett jogokkal és az érintett szakhatóságok hozzájárulásával valósítható meg.
  • A körzeti földhivatal sorsolása után a változási vázrajz elkészítésre kerül, és ezt követően a tulajdonjogot bejegyzik az ingatlannyilvántartásba.
  • Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték, a maradó földrészleten maradnak közös tulajdonban.

A megoldások és kártalanítási lehetőségek

Az 5/B. § alapján a részarány-tulajdonosok közül azon, akik a határidőben benyújtották kérelmüket, és nem áll rendelkezésre önálló AK érték, dönthetnek úgy, hogy a Nemzeti Földalapból termőföldet igényelnek, vagy pénzbeni kártalanításra jogosultak. A kérelem benyújtása írásban történik, és a kérelemnek tartalmaznia kell a részarány-tulajdonos adatait, valamint a földhasználatot érintő szövetkezet nevét és címét. A megyei földművelésügyi hivatal közreműködésével történik a termőföldjöuttatás elbírálása, a juttatásról és a kártalanításról szóló határozat pedig átadásra kerül az illetékes körzeti földhivatalhoz.

Az osztatlan közös tulajdon törvénybe foglalt megszüntetése esetén a megosztás költségeit az állam viseli, és a megosztási határozat jogerőre emelkedése után évente március 1-ig kezdeményezhető a megosztás a tulajdonostársak részére annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadukat önálló ingatlanként kaphassák meg. A sorsolás szabályait és a kiválasztás sorrendjét a törvény részletezi, és a szabályok betartása mellett indulhat a megosztás folyamata.

Átmeneti rendelkezések és hatálybalépés

A törvény 2002. január 1-jén lép hatályba, és alkalmazható mindazokra az ügyekre, amelyek jogerős földkiadási határozattal még el nem bíráltak. Az átmeneti rendelkezések érintik a szövetkezetekre vonatkozó szabályokat is, kiemelve, hogy a maradvány termőföldek állami tulajdonba kerülnek, kivéve a védett vagy védelemre tervezett területeket.

Infografika: Megosztás folyamata részarány-tulajdon esetén

Új eljárási lépések és gyakorlati szemlélet

A részarány földkiadásának megosztási vázrajza az építésügyi hatóság jóváhagyását nem igényli a végrehajtás során, és a megosztási folyamatot a körzeti földhivatal végzi a jogszabályban meghatározott sorrendben. A 9/C. §-ban leírt sorsolási folyamat biztosítja a tulajdonosok közötti átlátható kiosztást, amelyet az érintettek kifogással élhetnek a megyei földhivatalnál a sorsolás után 48 órán belül.

Amennyiben a részarány-tulajdonosok között közösségi döntés szükséges, a megosztási eljárás súlypontja a közös megegyezésre törekszik, és a jogszabály lehetővé teszi, hogy a felek teljes egyezség esetén megkérjék az önálló ingatlan kiosztását, a megyei és körzeti földhivatalok közreműködésével.

Föld keletkezésének magyarázata elemi részecskékkel | Dr. Völgyesi Lajos | EP 8

tags: #reszarany #tulajdon #kiadasa #sorsolas

Népszerű bejegyzések: