Rómer Flóris utca szabályozási terv és történeti áttekintése
Az alábbiakban a Rómer Flóris utca szabályozási tervéhez kapcsolódó történeti és tervezési részleteket foglalom össze, összegyűjtve a megadott szöveg különböző elemeit, és logikus összekötéseket alkotva a városi léptékű terv és az egyes épületek története szempontjából egyaránt.
A 26. szám alatti bérház és építészetének kontextusa
A Rómer Flóris 26. (akkor Zárda utca 26.) alatti négyemeletes bérházat Mód Lajos építész tervezte saját magának, tagja volt a Magyar Iparművészeti Társulatnak. Az L-alakú bérház tervei 1914 májusában készültek el, és általában szintenként két lakást alakítottak ki, a lépcsőház az „L” hosszabbik szárában kapott helyet. A földszinten jelzett terv szerint szintén két lakás lett volna, de létezik egy szintmegjelölés nélküli terv is, amely az utcai fronton irodákat jelez. Itt az épület bal oldalán húzódik a kapubejáró, amely elrendezés a mai állapotnak megfelel.
A tervek szerint az elegánsabb, háromszobás nagyobb lakások az utca felé néztek, minden helyiséget - a cselédszoba kivételével - az előszobán keresztül lehetett megközelíteni. A kisebb, udvari lakásokban nem volt cselédszoba, viszont minden szinten egy nagyjából cselédszoba méretű ruhatárat találunk. Az 1914-ben készült tervek a negyedik emelet udvari szárnyaiban irodát jeleznek, míg a padlásalaprajzon a középtengelybe műtermet tervezett Mód Lajos - ezt a homlokzaton felirattal jelölte. A keskeny épület homlokzata vertikálisan hangsúlyozott, erőteljesen, rizalitszerűen előreugró középrészét mozaikképek díszítik.
Részletek a mozaikképek és díszítés kapcsán
Az alsó mezőben az építkezésen dolgozó munkásokat láthatjuk, itt olvasható az 1914-es dátum is. A felsőbb szintek mezőiben egy-egy antikos ruhájú nőalak, a művészeteket jeleníthetik meg. Az alsó kezében ecset, a felette levőjében körző és tervlap látható, a harmadik kezén egy kis szobrocskát tart. A kis képek Mód Lajos tervrajzain még nem szerepelnek, készítőjük kilétét még homály fedi.
Szabályozás, régi és új funkciók
A ház padlásterét 1921-ben átalakították, beépítették. Az 1921. Évkönyvében/Évszámban ezt részletező megjelenések találhatók, amelyek a pályázatok és átépítések nyomait visszaköszönő dokumentumokra utalnak. Ugyanakkor az 1914-es tervek alapján az eredeti funkciók és helyiségrendezések részleteiben különböző lehetőségek nyíltak (irodák a fronton, műterem a középrészben).
A külső megjelenítés és a városi épületkép
A keskeny épület homlokzata vertikálisan hangsúlyozott; rizalitszerű előreugró középrészét mozaikképek díszítik. A mozaik-és díszítő elemek a hazai stílusionális hagyományokhoz kötődnek, és a korszak építészeti értelmezését tükrözik. A részletek és az összgondolat alapján az épület az ipari társadalom polgári rétegének igényeit és esztétikai elvárásait egyesíti.
A 1900-as évek eleji ház és a Leiner-ház összevetése az Újpest-i környezetben
A több mint 230 éves múltra visszatekintő Horváth-kert megújításáról közösségi tervezés indult az I. kerületben. Ugyanakkor a Leiner-ház Újpesten, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, amelyet az enyvgyáros Leiner testvérek építtettek családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. Ha valaki csak fényképen látja ezt az épületet, joggal gondolhatná, hogy egy belvárosi negyedben álló neoreneszánsz palota, azonban az elhelyezkedés Újpest szélén található, ami a városrész sajátos kihívásait és identitását tükrözi.
Infrastruktúra és útépítés a Rómer Flóris utcában
2019. július 5-én megkezdődtek a II. kerületi Rómer Flóris utca, a Szemlőhegy utca és a Margit körút közötti szakasz útfelújítási munkálatai, amely a 2016-2018-as útfelújítási program keretében valósult meg. A projekt 2019. november végéig zárult, nyílt közbeszerzés után a kivitelezési munkákat a HE-DO Útépítő Kft. és a Penta Kft. végezte. A megvalósítás több ütemben zajlott, részszakaszokban félpályás közlekedéssel lehetett csak közlekedni az építés alatt. A KÉSZ-módosítás és az Urban-Lis Stúdió Kft. együttműködésével készített tervdokumentáció a külső közművek és gépészeti részek megvalósítását is előrevetíti. A projekttel kapcsolatos döntések és terveztetések az önkormányzati testületi előterjesztésekben kerülnek bemutatásra.
Az út felújításának célja a zöldfelületek minőségének javítása és a közlekedési hatékonyság növelése volt, figyelembe véve az érintett ingatlanok szabályozási övezeteit és a környező városi hálózatot. A közlekedési és szabályozási változások hatásaival kapcsolatos dokumentációt a Fővárosi Önkormányzat és a kerület közös felügyelete alatt készítették el, több részletben megjelenítve a 8-as és 3-as ütemeket is.
Összegzés a szabályozási terv részeként
A leírt tervek és megvalósult felújítási munkálatok összevetése rámutat a Rómer Flóris utca szabályozási tervének dinamikájára: egykoron az L-alakú, kétszintes és udvari lakásokat magában foglaló bérházak, később a földszinti iroda- és műterem lehetőségeivel, mai napra pedig a közlekedési- és zöldfelület-fejlesztések által formált városi környezetként jelenik meg. A történeti terek és a modern közlekedési infrastruktúra egymás mellett élnek, megőrizve az épített örökség értékeit és adaptálva az új igényeket.
- A 1914-es tervek a lakáselosztás részletességét mutatják, az udvari és utcai front kialakításokat is figyelembe véve.
- A padlásteri átépítések és a műterem elhelyezésének tervei tükrözik a korszak művészeti és iparművészeti elvárásait.
- A 2019-es útfelújítás a városrész közlekedésének hatékonyabbá tételét célozta, miközben a zöldfelületek javítására törekedett.
tags: #romer #floris #utca #szabalyozasi #terv