Éhen Gyula lakótelep Szombathelyen: múlt, kapcsolatok és örökség

Tizenhatodik alkalommal szervezte meg az Éhen Gyula napokat a szombathelyi keleti városrészért egyesület. A rendezvényen Szombathely legendás polgármestere, Éhen Gyula munkásságáról, a róla elnevezett lakótelep és a Nyitra Utcai Általános Iskola létrejöttéről is beszélt dr. Kalocsai Péter. Az ELTE SEK történelem tanszékének tanszékvezető docense rövid előadása után kérdeztük arról, hogyan alakult ki a vasútállomás közelében az Éhen Gyula-lakótelep. Beszélt Nádas Róbert, a járműjavító egykori vezetőjének szerepéről is, akinek személyét nagy tisztelet övezte a városrészben. A podcastban hallunk arról is, hogy a Nyitra Utcai Általános Iskola jogelődje, a Zanati út és Szövő utca sarkán állt, azt 1928-ban építették. A második világháborúban azonban sajnos bombatalálat érte és megsemmisült. Az új iskolaépület Jegenye utcai szárnyát 1956 szeptemberében avatták fel, majd amikor 1956 októberében kitört a forradalom, az intézmény további bővítését leállították.

  1. Éhen Gyula programja és modernizációs törekvései
  2. Infrastruktúra fejlesztése Szombathelyen a polgármesterség idején
  3. A közlekedés finanszírozása és a közösségi szolgáltatások
  4. Középpontban a munkásosztály és a társadalmi modell
  5. Az Éhen Gyula-lakótelep létrejötte és mai nevét viselő városrész

Az apropó: 170 éve született a politikus, aki modernizációs pályára állította a várost. Éhen Gyula személye mindig is érdekelt, ezért folyamatosan újrakutatják életét, munkásságát, kultuszát, köteteit. „A Berzsenyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében a néhai városvezetőhöz kapcsolódó dokumentumok mindig mozgásban vannak” - mondta Szalainé Bodor Edit, a bibliotéka igazgatóhelyettese köszöntőjében. Így nem csoda, hogy ilyen sokan voltak kíváncsiak az Éhen Gyula és a város című előadásra. Kalocsai Pétertől megtudtuk, Éhen Gyulát különösen érdekelte a modern városok fejlődése. Vizsgálta mind a nyugat-európai, mind az USA városainak a fejlődését a modernizáció időszakában, a 19. század második felében. Ez sarkallta őt arra, hogy megírja a Modern város című művét, amelyben egy programot dolgozott ki arra, hogy Magyarországon a nyugati példák alapján hogyan lehetne modern városokat létrehozni. Miután polgármester lett, ezt a programot igyekezett a gyakorlatban is megvalósítani.

Kalocsai Péter Éhen Gyula sokrétű tevékenységéről beszélt. Szombathelyen abban az időben nagyon rosszak voltak a közlekedési viszonyok. A közlekedés javítása érdekében útburkolási, járdaburkolási programot indítottak, hidakat építettek: a Széll Kálmán, a Kisfaludy, a Szent Márton utcákban és a mai egyetem előtt is. 1899-ben elkészült a közúti aluljáró a Zanati útnál, a vasút alatt, amit igaz, hogy a vasút építtetett meg, de Éhen Gyula polgármestersége alatt történt. Tény, hogy a város sok kölcsönt vett fel az infrastruktúra kiépítésére, ezért a polgármester tervei között szerepelt, hogy a személyszállítás jogát fenntartják. A város maga üzemeltette volna az omnibuszokat, automobilokat, és az ebből befolyt összeget a kölcsönök visszafizetésére fordították volna, de ettől a tervtől végül elálltak, vállalkozók kezében maradt az omnibuszok üzemeltetése. A villamos is, mint magánvállalkozás működött.

Kevésbé ismert, hogy Éhen Gyula volt az első olyan szombathelyi polgármester, aki gyermekvédelemmel foglalkozott. Arra törekedett, hogy egyesítse a karitatív szervezeteket, civil szervezeteket. Az előadó külön kitért arra, hogy a politikus kiemelten figyelt a munkásosztályra. Úgy gondolta, azzal lehet visszatartani a munkásmozgalmakat, ha javítják ennek a rétegnek az életkörülményeit. Úgy vélte, hogy a tulajdonhoz kell juttatni a szegény, nincstelen munkásokat, mert akkor lesz mit félteniük. Ezt az elképzelést aztán Nádas Róberttel, a MÁV Járműjavító Műhelyének főmérnökével együtt valósította meg.

Szombathely egyik legnagyobb foglalkoztatójának a munkásait, a munkahelyük közelében a Szövő utcától keletre letelepítették. Egy vasutas munkástelepet építettek ki számukra. Ez a városrész - amely a vasútállomás és az ipartelep között, a Zanati úttól északra található - most már Éhen Gyula nevét viseli. Tehát közterületet is neveztek el róla, több szobor őrzi emlékét, festményeken örökítették meg, születésének évfordulóján mindig megemlékeznek az egykori polgármesterről. A Szent Márton Gálán pedig minden évben átadják az Éhen Gyula-díjat, amely annak a személynek adományozható, aki Szombathely város gazdaságának fejlesztése, városépítészetének, környezetvédelmének érdekében hosszabb időn keresztül végzett munkájával kiemelkedő érdemeket szerzett. A 170. évfordulóra egyébként egy kamarakiállítás is készült Éhen Gyuláról, amely december 15-ig látogatható a Berzsenyi-könyvtárban.

Az eseményen szóba került az, hogy a független és szabad újságírás továbbra is fontos marad. A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod: ha látott valami érdekeset, írja meg az olvasók, vagy küldjön róla fotót.

Éhen Gyula városrészét bemutató térkép

Városformálók - Éhen Gyula Kör

Az előadás részletei alapján pedig az alábbiakat lehet kiemelni: Éhen Gyula a modern városokra vonatkozó elképzeléseit dolgozta ki, és a város területén megvalósította azokat a közlekedési és infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek később meghatározták Szombathely fejlődési pályáját. A lakótelep létrejötte és elnevezése is ennek a polgármesteri periódusnak az eredménye. A Nyitra Utcai Iskola története és az 1928-as építés, majd bombatalálat követő újjáépítés és az 1956-os események utáni bővítés szintén szoros összefüggésben van Éhen Gyula örökségével.

IntézkedésIdőszakHatás
Közúti aluljáró a Zanati útnál1899Közlekedési összeköttetés javítása
Infrastruktúra finanszírozásaPolgármesterség idejeBeruházások hitelből
Városi közlekedés szervezéseKezdeti időszakFelelősség átruházása a magánvállalkozókra
Munkásmunkakörnyezet fejlesztéseIdőszak a polgármester idejénVállalkozói és közösségi programok összekapcsolása

Az Éhen Gyula-díj elnyerői a város gazdasági és környezeti fejlesztésében játszott hosszú távú szerepüket ismerik el, amely hozzájárult Szombathely városépítészetéhez és társadalmi érdekérvényesítéséhez. A kamarakiállítás megnyitása a Berzsenyi-könyvtárban a 170. évfordulóhoz kapcsolódóan lehetőséget teremt a kutatók és a laikusok számára, hogy mélyebb megértést szerezzenek Éhen Gyula életművéről.

Az eseményekben és megemlékezésekben továbbra is központi kérdés marad a közösségi identitás és a városi fejlődés összefüggése, amelyet az utódok is igyekeznek megőrizni és továbbadni a jövő generációinak. A független és szabad újságírás pedig ezt a párbeszédet támogatja, legyen szó helyi történetekről vagy a város kulturális örökségéről.

tags: #sarvar #ehen #gyula #lakotelep

Népszerű bejegyzések: