Segesvár templomainak alaprajza és védművei részletes leírásban
Az információk elavultak lehetnek, az eddig végzett régészeti kutatások szerint az ösidok óta lakott területen már a rómaiak is létesítettek egy örhelyet, mely elpusztult a népvándorlás viharában.
Egy feltárt temetö leletei alapján a magyar honfoglalók is létesítettek kisebb települést ezen a vidéken, de az igazi benépesülését az Árpád-házi II. Géza király {1141 - 1162} idején érkezett németajkú szász telepeseknek {„hospesek”} köszönheti.
Bár az országot romlásba döntö tatárjárás itt is pusztulást hozott, de az újabb bevándorlók által a XIII. század végére már jelentosebb méretü helységgé vált.
1280-ban említik „Castrum Sex” - Szászvár - néven, ami valószínüleg a szász polgárok által már kezdetleges védömüvekkel övezett Felsövárost jelenthette {úgy, mint Budavár esetében, mikor is az egész települést nevezték „várnak”}.
Hunyadi Mátyás király adóreformja idején, Segesvár is csatlakozott Szentgyörgyi János erdélyi vajda felkeléséhez, a mozgalom bukása után azonban az uralkodó kegyesen megbocsátott nekik.
1513-ban Jagelló II. Ulászló király, hogy gyarapítsa a lakosságát, hét esztendonyi adómentességgel jutalmazta a városba költözoket.
A törökkel vívott vesztes mohácsi csata után az országot irányító nemesség két táborra bomlott, ezzel megindult az anarchikus állapotokat jelentö belháború.
Az erdélyi vajdából a magyar trónra kerülo Szapolyai János király serege 1529-ben jelent meg a városfalak elött, hogy kikényszerítse a Habsburg-párti segesvári szászok hódolatát.
1562-ben a városi piacon fejezték le a levert székely felkelés vezetöjét, és az itt ülésezö országgyülés kimondta a székely közemberek jobbágyi sorba való süllyesztését.
1601 augusztusában Basta császári generális zsoldos hada megsarcolta a lakosságot, de még ez év decemberében Báthory Zsigmond fegyveresei csellel elfoglalták.
1603-ban Székely Mózes török-tatár segédhadai elött kénytelenek meghódolni, majd két év múlva a Habsburg zsarnokság ellen fellázadt Bocskai István hajdúi vonulnak be a falai közé.
A jelentöse gazdasági és katonai helynek számító Segesváron több erdélyi fejedelmet is megválasztott az országgyülés, így 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt, 1657-ben Rhédey Ferencet és 1658-ban Barcsay Ákost.
Néhány év múlva, 1662-ben a Habsburg támogatást élvező Kemény János fejedelem támadta meg a Segesvár biztos falai mögé húzódó, és a török által megválasztatott új nagyurat, Apafi Mihályt.
Jelentős csapást mért még az 1676-os tűzvész is, amiben a korabeli források szerint 624 ház, 120 major, a templomok és az erődítmények egy része is leégett.
Az üszkös romokat a lakosság igyekezett mielőbb helyreállítani.
Segesvár katonai jelentősége csak 1706-ban szünt meg, mikor II. Rákóczi Ferenc seregvezére, Pekri Lorinc a csapataival megszállta a Habsburg-hí várost, és az ellenállás megakadályozására felrobbantotta a védőművek egy részét.
A továbbiakban már nem számított hadászati szempontból fontos helynek, az 1849. július 31. napján.
A Segesvárt övező legelső védőműveket nagy valószínűséggel a területen a XII. század második felében virágzó települést létrehozó németajkú szász telepesek {„hospesek”} hozták létre, de ezekről nincs pontosabb adat, a napjainkban látható falak és bástyák csak a XV. századból eredeztethetők.
Az alábbiakban részletes leírását mellékeljük az egyes városi védőműveknek:
Az Óratorony
Az Óratorony a lankásan emelkedő hegyoldalban megtelepült város északi bejáratát képezte.
Építése a XIV. századra tehető, és a középkori szokástól eltérően nem egy kézműves céh, hanem a tanács fegyveres zsoldosai védelmezték háborúban.
A napjainkban 64 méter magas torony, Segesvár szimbóluma, 1676-ban leégett, de már a következő évben újjáépítették Bonge salzburgi és Gruber tiroli építőmesterek vezényletével.
Ekkor nyerte el a fedélszék a mai barokk stílusú formáját.
1891-ben restaurálták, ekkor a fazsindelyt színes cseréppel váltották fel.
Az ötszintes torony földszinti részén ülésezett a városi tanács 1556-ig.
Legfőbb látványossága az óra, melyet a körbeforgó figurákkal együtt Johann Kirschel készített 1648-ban.
A Kovács-torony
A Kovács-tornyot 1631-ben emelték a legfontosabb közlekedési út védelmére a régebbi és már omladozó Borbély-torony helyébe.
A Szabó-torony
A Szabó-torony a kereskedőváros Nyugati bejáratának védelmére készült el még a XIV. században kettő s kapunyílással, leereszthető csapórácsokkal, előtte pedig kapuvédő barbakánnal megerősítve.
A Mészáros-torony
A Mészáros-torony alsó szintje szintén korai építésű, míg a felső két emeletét a XVI. században alakították ki, az előtte lévő ágyúbástyával együtt.
Kötélverő-torony
Kötélverő-torony már a hegycsúcs peremét védelmezte.
Az itt emelkedő várfal övezte a Hegyi templomot és a Temetőkápolnát.
Egyházi épület helyén állt a középkorban az Aranyműves-torony, amit már lebontottak, ugyanis 1809-ben egy villámcsapásban erősen megrongálódott.
Az Ónműves-torony már a keleti oldalt leereszkedő városfalat tagolta.
Hegyi-templom
Hegyi-templom, mely a régészeti kutatások szerint 1350 körül, egy régebbi félköríves szentélyű, egyhajós kis plébániatemplom helyébe emeltették a szász lakosok.
A háromhajós, hatalmas bazilikát 1429-1488 között átépítették, jelenlegi formáját 1838-ban kapta, mikor is egy földrengés kárait hozták rendbe.
A három hajója majdnem egyforma magasságú.
Hossza 53 méter, befejezetlen tornyának magassága 42 méter.
Jelentős művészeti értékű freskóit a reformáció idején lemeszelték, míg az itt kiállított 12 apostol ezüstszobrát 1601-ben Báthory Zsigmond fejedelem segítségére érkező kozákok rabolták el.
Így is egyedülálló látványosság az 1438-as szenteltvíztartó, és egy szárnyas oltár 1523-ból.
Az egyházi épületet külön várfal kerítette, melynek egyik tornya napjainkban is épségben áll.
Vármegyeház
Vármegyeház, mely az egykori Nagy-Küküllő vármegye irányító központja volt, 1886-1888 között épült fel.
A mellette létesített kis parkban láthatjuk Petőfi Sándor költő mellszobrát.
Kolostortemplom
Kolostortemplom, háromhajós, gótikus épületét a XIII. század második felében emelték.
Eredetileg a domonkos szerzetesrend működött benne, majd a reformáció térnyerése után, 1556-ban az evangélikus hitűek kapták meg.
Az 1676-os tűzvész itt is mindent felégett, de újraépítették.
Szarvas-ház
Szarvas-ház a középkori Főtér egyik leglátványosabb épülete.
A város védőműveinek történetét és az egyes tornyok funkcióját a fentiekben ismertetett adatok részletezik.
A fenti információk alapján a Hegyi-templom és a hozzá kapcsolódó erődítmények rendkívül gazdag történelmi örökséget képeznek, melyet a restaurálásoknak köszönhetően ma is láthatunk.
High Altitude Monasteries around The World 5,66
| Építés ideje | Építmény | Jelentőség |
|---|---|---|
| XIV. század | Óratorony | északi bejárat védelme |
| 1631 | Kovács-torony | fontos közlekedési út védelme |
| XIV. század | Szabó-torony | kereskedőváros bejáratának védelme |
| XVI. század | Mészáros-torony | felső emeletek kialakítása |
| 1350 körül | Hegyi-templom | benne található fő látványosságok |
tags: #segesvar #templom #alaprajz