Shoprenter használati jog dija: jogi keretek és gyakorlati megfontolások

A használat joga nemcsak a tulajdonjog egyik eleme, hanem a Polgári Törvénykönyvben önállóan is szabályozott jogosultság.

A használat jogát meg kell különböztetni a haszonélvezeti jogtól.

Vagyontárgyak esetében nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is rendelkezhet a használat jogával.

A használat jogát érdemes megkülönböztetni a telki szolgalomtól is.

Mindkettő létrejöhet szerződés alapján, és mindkettő jogosultságot jelent a dolog (ingatlan) korlátozott használatára, bár általában eltérő célból.

Viszont lényeges különbség, hogy a használat joga a jogosult személyéhez kötődik.

Tehát a használat joga nem örökölhető az elhunyt örökösei által, hasonlóan a haszonélvezeti joghoz.

A telki szolgalom viszont az érintett ingatlanokhoz kötődik, nem a tulajdonos vagy birtokos személyéhez.

A használat joga szerződéssel alapítható valamely dolgon.

Leggyakrabban ingatlanok tekintetében kerül sor ilyen jog alapítására.

A használat joga fennállhat egy dolog egészén vagy természetben, ill. területnagyságban meghatározott részén.

Például ingatlan meghatározott helyiségein vagy meghatározott méretű területrészén.

Fontos azonban, hogy az ingatlan eszmei tulajdoni hányadára (pl. A használat jogát gyakran lakásra vagy annak egy részére alapítják.

A bírósági gyakorlat szerint a jogosulttal a lakásban csak azok a családtagok élhetnek együtt, akik a használat jogának létesítésekor is vele éltek.

Ilyen például az utóbb kötött házasságban a házastárs, az utóbb született gyermek, gondozásra szoruló szülő.

Shoprenter ügyfélként egyszerűsödhet az életed az alkalmazást telepítve, hiszen a Shoprenter VirtualJog alkalmazás minden jogi dokumentációról gondoskodik.

Dr. Mindig friss: valamennyi csomagjukra történő előfizetéssel folyamatos jogvédelmet biztosítanak.

Professzionális: ötvözték a sokéves internetjogi gyakorlatot a modern technikai megoldásokkal.

Szabályzataik megfelelnek a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi (GDPR) szabályoknak.

Mobilbarát: szabályzataik reszponzívak, bármely eszközön felhasználóbarát (user friendly) módon jelennek meg.

Egyedi: a VirtualJog számos extra funkcióval rendelkezik, többek között egyedi színű hátteret, betűt, tetszőleges betűtípust is választhatunk.

A pdf verziókhoz ráadásul automatikusan generálnak egy kattintható tartalomjegyzéket.

A Webshop Bírság-pajzs vagy Webshop ügyvédi csomagos előfizetők az előfizetés alatt használhatják az egyedileg elkészített Itt vásárolhat!

Állandó védelem: a VirtualJog segítségével folyamatos jogkövetés biztosított, hiszen az elkészített szabályzatok automatikusan frissülnek a kliens oldalán, ha változnak a jogszabályok.

Nincsen szükség üzenetváltásokra, a friss dokumentumok újbóli beillesztésére.

Bírsággarancia: csomagjaikat úgy állították össze, hogy picit magasabb előfizetési díj fejében több milliós bírság-garanciát vállalnak.

Ügyvédi tanácsadás: előfizetőik kedvezményesen vehetik igénybe egyéb szolgáltatásaikat, pl. Harmadik lépésben tovább mehetsz a fizetés kiválasztásához.

A válóperek egyik sarkalatos kérdése lehet - felek egyezségének hiányában - a lakáshasználati jog rendezésén túl, a közös tulajdonú ingatlan használati díja azaz a többlethasználati díj összegének meghatározása.

Ha vitában áll házastrásával, és ügyvédi segítségre van szüksége bízza magát válóperre szakosodott ügyvédre.

Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik, hívja most a(+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot.

Lakás használatának megosztása és többlethasználati díj

A lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, és a lakás használata vitás, úgy annak használatát valamelyik házastárs kérelmére a bíróság közöttük megoszthatja.

A bíróság nem közösen jogosítja fel a feleket a lakás használatára, akkor az egyik például „B” házastárs lakáshasználati jogát megszünteti, és őt a lakás elhagyására kötelezi.

A bírósági ítélet valójában „B” házastárs használati jogát szünteti meg, és a másik „A” házastársat jogosítja fel a lakás kizárólagos birtoklásra és használatra.

Ebben az esetben sérülnek a „B” házastárs tulajdonhoz fűződő jogai.

A tulajdonostársnak így „B” házastársnak is elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatra - a felek megállapodása vagy a bíróság döntése következtében - nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja.

Ha a közös tulajdonú ingatlan egészét csak a bent maradó „A” házastárs (tulajdonostárs) használja, illetve ezáltal a lakás elhagyására kötelezett „B” házastárs már nem használhatja a lakás őt megillető részét, úgy ezért a bent maradó „A” házastárstól többlethasználati díj megfizetését követelheti.

Ha a birtoklás és használat mértéke a tulajdoni hányadoktól eltér, (például „A” házastárs az ingatlan felének a tulajdonosa de az egészet azaz „B” tulajdonát is használja) ennek időszakos pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell.

A többelthasználati díj tehát az egyik fél javára a tulajdonjoga alapján őt illető használati joga megszűnésének kiegyenlítéséül szolgáló, meghatározott időszakra fizetendő pénzbeni megtérítés, amit az érthetőség kedvéért hívhatunk „bérleti díjnak” is.

Ha közös tulajdonú ingatlanban a felek megegyeznek, nem jár többlethasználati díj annak a házastársnak, aki önként adta fel a lakáshasználati jogot és az ingatlan terheket sem viseli.

A többlethasználati díj összegének meghatározásánál figyelembe kell venni az ingatlan fekvését, műszaki állapotát, helyiségek számát és felszereltségét, beosztását, használati és haszonszedési módját, valamint a használat szempontjából jelentős körülményeket.

A többlethasználati díj meghatározása szakértői véleményen alapul, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni.

Gyakorlati példák és jogi tanácsadás

Vegyünk egy példát: „A” és „B” házastárs 50-50% tulajdonával egy lakásról van szó. A lakást piaci körülmények között havi 100.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni. A bíróság kötelezi „B” házastársat arra, hogy a lakást hagyja el, és „A” házastársat jogosítja fel a teljes lakás kizárólagos használatára.

Ebben az esetben „B” házastársnak 50.000,- Ft többlethasználati díjat követelhet „A” házastárstól.

Többek között az érdemi kérdések rendezését segíti a szerződéses előzetes megállapodás a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére.

A házastársak tehát előre szerződésben vagy későbbi megállapodásban már előre kizárhatják, hogy ha valamelyik fél bent marad a lakásban, a másik fél többlethasználati díjat egyáltalán nem követelhet.

Az érvényesen megkötött szerződéstől vagy megállapodástól egyoldalúan a felek ezután nem térhetnek el.

Infografika: Használati jog és többlethasználati díj közötti kapcsolat

Vagyoni értékű jog témakörben megjelent összefoglaló álláspontokat foglal össze a cikk, példaként a számviteli és jogi megközelítések összhangjára utalva.

Egyes jogesetek értelmezése szerint a használati jog a vagyoni értékű jogok közé sorolható, melyet aktiválni kell az immateriális javak között, és a terv szerinti értékcsökkenését is figyelembe kell venni.

DR. VIDÁKOVICS BÉLA ZSOLT ügyvédi praxisában a válóperes és családjogi kérdések megoldását hangsúlyozzák, a jogi tanácsadás alapján egyéni igényekre szabott megoldásokkal.

A számviteli törvény alapján a használati jogért kapott bevétel halasztott bevételként kimutatandó, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni.

A vagyoni értékű jogok közé tartozhat bérleti jog, használati jog, vagyonkezelői jog és egyéb immateriális jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz.

Az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktiválása nélkülözhetetlen a helyes könyvviteli elszámoláshoz.

tags: #shoprenter #hasznalati #jog #dija

Népszerű bejegyzések: