Shoprenter használati jog dija: jogi keretek és gyakorlati megfontolások
A használat joga nemcsak a tulajdonjog egyik eleme, hanem a Polgári Törvénykönyvben önállóan is szabályozott jogosultság.
A használat jogát meg kell különböztetni a haszonélvezeti jogtól.
Vagyontárgyak esetében nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is rendelkezhet a használat jogával.
A használat jogát érdemes megkülönböztetni a telki szolgalomtól is.
Mindkettő létrejöhet szerződés alapján, és mindkettő jogosultságot jelent a dolog (ingatlan) korlátozott használatára, bár általában eltérő célból.
Viszont lényeges különbség, hogy a használat joga a jogosult személyéhez kötődik.
Tehát a használat joga nem örökölhető az elhunyt örökösei által, hasonlóan a haszonélvezeti joghoz.
A telki szolgalom viszont az érintett ingatlanokhoz kötődik, nem a tulajdonos vagy birtokos személyéhez.
A használat joga szerződéssel alapítható valamely dolgon.
Leggyakrabban ingatlanok tekintetében kerül sor ilyen jog alapítására.
A használat joga fennállhat egy dolog egészén vagy természetben, ill. területnagyságban meghatározott részén.
Például ingatlan meghatározott helyiségein vagy meghatározott méretű területrészén.
Fontos azonban, hogy az ingatlan eszmei tulajdoni hányadára (pl. A használat jogát gyakran lakásra vagy annak egy részére alapítják.
A bírósági gyakorlat szerint a jogosulttal a lakásban csak azok a családtagok élhetnek együtt, akik a használat jogának létesítésekor is vele éltek.
Ilyen például az utóbb kötött házasságban a házastárs, az utóbb született gyermek, gondozásra szoruló szülő.
Shoprenter ügyfélként egyszerűsödhet az életed az alkalmazást telepítve, hiszen a Shoprenter VirtualJog alkalmazás minden jogi dokumentációról gondoskodik.
Dr. Mindig friss: valamennyi csomagjukra történő előfizetéssel folyamatos jogvédelmet biztosítanak.
Professzionális: ötvözték a sokéves internetjogi gyakorlatot a modern technikai megoldásokkal.
Szabályzataik megfelelnek a fogyasztóvédelmi és adatvédelmi (GDPR) szabályoknak.
Mobilbarát: szabályzataik reszponzívak, bármely eszközön felhasználóbarát (user friendly) módon jelennek meg.
Egyedi: a VirtualJog számos extra funkcióval rendelkezik, többek között egyedi színű hátteret, betűt, tetszőleges betűtípust is választhatunk.
A pdf verziókhoz ráadásul automatikusan generálnak egy kattintható tartalomjegyzéket.
A Webshop Bírság-pajzs vagy Webshop ügyvédi csomagos előfizetők az előfizetés alatt használhatják az egyedileg elkészített Itt vásárolhat!
Állandó védelem: a VirtualJog segítségével folyamatos jogkövetés biztosított, hiszen az elkészített szabályzatok automatikusan frissülnek a kliens oldalán, ha változnak a jogszabályok.
Nincsen szükség üzenetváltásokra, a friss dokumentumok újbóli beillesztésére.
Bírsággarancia: csomagjaikat úgy állították össze, hogy picit magasabb előfizetési díj fejében több milliós bírság-garanciát vállalnak.
Ügyvédi tanácsadás: előfizetőik kedvezményesen vehetik igénybe egyéb szolgáltatásaikat, pl. Harmadik lépésben tovább mehetsz a fizetés kiválasztásához.
A válóperek egyik sarkalatos kérdése lehet - felek egyezségének hiányában - a lakáshasználati jog rendezésén túl, a közös tulajdonú ingatlan használati díja azaz a többlethasználati díj összegének meghatározása.
Ha vitában áll házastrásával, és ügyvédi segítségre van szüksége bízza magát válóperre szakosodott ügyvédre.
Ha ismerni szeretné a valós lehetőségeit, vagy határozott polgári jogi képviseletre vágyik, hívja most a(+36) 30 357-2124-es telefonszámot és kérjen konzultációs időpontot.
Lakás használatának megosztása és többlethasználati díj
A lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, és a lakás használata vitás, úgy annak használatát valamelyik házastárs kérelmére a bíróság közöttük megoszthatja.
A bíróság nem közösen jogosítja fel a feleket a lakás használatára, akkor az egyik például „B” házastárs lakáshasználati jogát megszünteti, és őt a lakás elhagyására kötelezi.
A bírósági ítélet valójában „B” házastárs használati jogát szünteti meg, és a másik „A” házastársat jogosítja fel a lakás kizárólagos birtoklásra és használatra.
Ebben az esetben sérülnek a „B” házastárs tulajdonhoz fűződő jogai.
A tulajdonostársnak így „B” házastársnak is elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeli térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatra - a felek megállapodása vagy a bíróság döntése következtében - nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja.
Ha a közös tulajdonú ingatlan egészét csak a bent maradó „A” házastárs (tulajdonostárs) használja, illetve ezáltal a lakás elhagyására kötelezett „B” házastárs már nem használhatja a lakás őt megillető részét, úgy ezért a bent maradó „A” házastárstól többlethasználati díj megfizetését követelheti.
Ha a birtoklás és használat mértéke a tulajdoni hányadoktól eltér, (például „A” házastárs az ingatlan felének a tulajdonosa de az egészet azaz „B” tulajdonát is használja) ennek időszakos pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell.
A többelthasználati díj tehát az egyik fél javára a tulajdonjoga alapján őt illető használati joga megszűnésének kiegyenlítéséül szolgáló, meghatározott időszakra fizetendő pénzbeni megtérítés, amit az érthetőség kedvéért hívhatunk „bérleti díjnak” is.
Ha közös tulajdonú ingatlanban a felek megegyeznek, nem jár többlethasználati díj annak a házastársnak, aki önként adta fel a lakáshasználati jogot és az ingatlan terheket sem viseli.
A többlethasználati díj összegének meghatározásánál figyelembe kell venni az ingatlan fekvését, műszaki állapotát, helyiségek számát és felszereltségét, beosztását, használati és haszonszedési módját, valamint a használat szempontjából jelentős körülményeket.
A többlethasználati díj meghatározása szakértői véleményen alapul, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni.
Gyakorlati példák és jogi tanácsadás
Vegyünk egy példát: „A” és „B” házastárs 50-50% tulajdonával egy lakásról van szó. A lakást piaci körülmények között havi 100.000,- Ft-ért lehetne bérbe adni. A bíróság kötelezi „B” házastársat arra, hogy a lakást hagyja el, és „A” házastársat jogosítja fel a teljes lakás kizárólagos használatára.
Ebben az esetben „B” házastársnak 50.000,- Ft többlethasználati díjat követelhet „A” házastárstól.
Többek között az érdemi kérdések rendezését segíti a szerződéses előzetes megállapodás a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére.
A házastársak tehát előre szerződésben vagy későbbi megállapodásban már előre kizárhatják, hogy ha valamelyik fél bent marad a lakásban, a másik fél többlethasználati díjat egyáltalán nem követelhet.
Az érvényesen megkötött szerződéstől vagy megállapodástól egyoldalúan a felek ezután nem térhetnek el.

Vagyoni értékű jog témakörben megjelent összefoglaló álláspontokat foglal össze a cikk, példaként a számviteli és jogi megközelítések összhangjára utalva.
Egyes jogesetek értelmezése szerint a használati jog a vagyoni értékű jogok közé sorolható, melyet aktiválni kell az immateriális javak között, és a terv szerinti értékcsökkenését is figyelembe kell venni.
DR. VIDÁKOVICS BÉLA ZSOLT ügyvédi praxisában a válóperes és családjogi kérdések megoldását hangsúlyozzák, a jogi tanácsadás alapján egyéni igényekre szabott megoldásokkal.
A számviteli törvény alapján a használati jogért kapott bevétel halasztott bevételként kimutatandó, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni.
A vagyoni értékű jogok közé tartozhat bérleti jog, használati jog, vagyonkezelői jog és egyéb immateriális jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz.
Az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktiválása nélkülözhetetlen a helyes könyvviteli elszámoláshoz.
tags: #shoprenter #hasznalati #jog #dija
Népszerű bejegyzések:
- Ízelítő a Provident Váci út 110 irodaház szolgáltatásaiból
- Az Balatonudvari szabályozási terv dokumentumai és kapcsolódó előírások áttekintése
- Végrehajtási jogok és használati megosztás – útmutató osztatlan közös tulajdonban
- Újpesti lakópark története és kilátásai
- Újpalota: 35 nm-es lakás XV. kerületben – kiváló városi lehetőség
