Seattle törzsfőnök beszéde a földvásárlás körül: mítoszok és valóságok vizsgálata
Seattle főnökei és a földvásárlás körüli történetek közt a legfontosabb kérdés az, mi számít hiteles forrásnak, és milyenlagosan idézi meg a köztudatban a beszéd tartalmát.
Létvédő körökben idestova három évtizede járja hódító útját a beszéd szövege, amelyet 1855-ben mondott Franklin Pierce-nek a duwamish és suquamish indián törzsfőnök Seattle.
A beszéd tartalma oly gyönyörű és mély értelmű tanításokat ígér az ember és a természet közötti kapcsolatról, hogy sok helyütt ötödik evangéliumként említik.
Az eredeti hiteles forrásokra és pontos dátumokra többnyire kétes hitelek és rekonstrukciók alapján jutunk el.
Seattle főnök azonban történelmi alak volt, beszédet vagy beszédeket is mondott az említett alkalomból, melyek több formában kerültek nyilvánosságra.
A Smith-féle eredeti szöveg szerint Seattle nyugatra költöző tegnapi és mai események tárgyalását is érintette, s a megfogalmazások igen eltérőek lehetnek.
Dr. Henry Smith jegyzetei alapján állították össze a szöveget, s harminckét évvel később jelentette meg a Seattle Sunday Star 1887-es számában.
Az 1969-es évben William Arrowsmith modernizálta az eredetit, amit Ted Perry filmanyagként dolgozott fel.
Az alábbiakban közöljük mindkét változatot annak érdekében, hogy tüzetesebben megismerhessük a diskurzust.
A Perry-szöveg első magyar kiadójától és fordítójától elnézést kérnek a terjedelmi korlátok miatt, ezért a versszerű tördelést megtartva közöljük a szöveget.
A Smith-féle eredetit pedig köszönetet mondanak, aki fordításomat átnézte és kiegészítette, főként pedig Gondos Gábornak, aki az interneten összegyűjtötte a forrásokat.
A beszéd kapcsán felvetődik az is, hogy Seattle nyelve nem angol volt, s beszéde suquamish nyelvjárásban hangzott el.
Az 1854-es vagy 1855-ös dátum vitatott, és a beszéd körüli körülmények tisztázatlanok maradnak.
A washingtoni Nagy Főnök szavai, amelyeket a fehér telepeseknek szánt adásvételi szerződés kapcsán mondhattak, a beszédhez kötődő mítoszokban tovább élnek.
Az egyik változatban Seattle beszéde megköszöni a fehér telepesek nagylelkűségét, s követeli a temetők és sírok megőrzését, miközben kifejti az élőlények közötti kölcsönös felelősséget.
Más törekvések szerint a beszéd inkább irodalmi rekonstrukció, amely a történelmi kontextust megpróbálja kézzelfogható formába önteni.
Az idézett mondatokban az ég boltozatának és a föld melegének megvásárlása felteszi a kérdést: hogyan lehetne ezt valójában megvásárolni?
A központi állítás azonban végig ragaszkodik hozzá: részei vagyunk a földnek, és a föld része mindannyiunknak.
A beszéd érinti a természet közeli népek mítoszait és azt a gondolatot, hogy a Föld szeretete és védelme minden nép közös értéke legyen.
Az üzenet hangsúlyozza: a levegő, a víz, a föld lelke összetartozik minden élővel, és nem lehet ezeket fehér papírral vagy szerződéssel megvásárolni.
Az idegen lét hatására a szöveg úgy mutatja be a földet, mint közös élő testet, amelyben mindenkinek megvan a maga része és felelőssége.
Az ellentétek és ellentmondások mellett a beszéd központi tanítása sokrétűen érvényes: a Földet csak szeretettel és tisztelettel lehet továbbadni gyermekeinknek.
Seattle saját személyes élményei és a bennszülött kultúra megőrzésének igénye is megjelenik a szövegben, amelyet az idő előrehaladtával különböző szerzők igyekeztek rögzíteni.
Mindkét változatban a fehér ember és a rézbőrű ember közötti különbségek és hasonlóságok megjelennek, amikor a földhöz fűződő viszonyt elemzik.
Az üzenetben a föld és az ég közötti kölcsönhatások hangsúlyozása a fenntarthatóság és a tisztelet fontosságát hangsúlyozza a modern környezeti beszélgetésekben is.
A beszéd értelmezése során felmerül a kérdés, vajon a mítosz és a valóság mennyire keveredik a történelmi tényekkel.
Végső soron a beszéd mint gazdag kulturális örökség tárgyalása rámutat arra, hogy a földvásárlás miért lehet félreértésenként értelmezett fogalom.
Ősi tanítások és környezeti felelősség
Az írások szerint a földet szentnek tekintő népek vallási és kulturális szemlélete megköveteli, hogy bánjunk óvatosan a természeti erőforrásokkal.
Az üzenet szerint a levegő és a víz nélkül nincs élet, s ez a gondolat minden emberi közösség számára fontos leckét hordoz.
Elismerik, hogy a fehér és a vörös bőrű emberek közötti konfliktusok idővel enyhülhetnek, ha mindkét fél felismeri a Föld közös kötelékét.
A beszéd végül egy komoly kérdést tesz fel: hogyan legyenek testvérek az emberek, ha a Föld tisztességes bánásmódban részesül?
Kapcsolódó tények és feldolgozások
Franklin Pierce amerikai elnök 1855-ben felkérte a duvamisokat, hogy adják el vadászterületüket, s a beszéd ebben a kontextusban került tárgyalásra.
A washingtoni nagy törzsfőnök üzenetében jelezte: meg akarja venni a földünket, és ehhez felkínálja együttélést és jóakaratát.
A beszéd értelmezése során több forrás is felveti, hogy a „szöveg” nem mindig pontosan tükrözi Seattle eredeti szavait, és sokszor rekonstrukciókat találhatunk.
A történeteket több historikus mű, illetve újságcikk idézi, s minden változat saját idősíkján értelmezi a beszéd üzenetét.
Az 1850-es évek eseményei és a fehér telepesek előretörése Komoly történelmi háttér, amelyben a beszéd értelmezése a kulturális örökség vizsgálatát is felveti.
Az üzenetben a Föld anyáinak, folyóinak és szent tájainak tisztelete - valamint a gyermekeinknek adandó tanítás - központi motívum marad.
Az elemzések rámutatnak, hogy a beszéd a környezetvédelmi üzenetek korai példája lehet, amely a természet védelmét hangsúlyozza az emberi tevékenységek hatásaival szemben.
Az "etikai rezsim" kritikája - Alain Badiou Etika című könyvéről
Végül a források megvizsgálása rávilágít arra, hogy a beszéd tartalma és formája történetileg összetett, és a modern környezetvédelmi gondolkodás szempontjából is jelentős lehet.
| Elem | Fontosság | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Föld szentsége | magas | központi tanítás a beszédben |
| Levegő és víz | alapvető | nem árucikk, hanem élő közeg |
| Ősi hagyományok | fontos | védelmi és tanítási funkció |
Az alábbiakban összegzésként megfigyelhetjük, hogy a beszéd két fő ága közül az egyik a közvetlen történelmi kontextust madzsolja, a másik pedig a mitikus-költő elemekkel gazdagon bővíti ki az üzenetet.
tags: #sietl #torzsfonok #valasza #a #foldvasarlas