Simontornya rendezési terve: Irányelvek és szabályozás
A Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete kiemelt figyelmet fordít a város rendezett fejlődésére és épített környezetének védelmére. Ennek érdekében több önkormányzati rendeletet fogadott el, amelyek meghatározzák a területrendezési, építési és településképi követelményeket.
A szabályozási tervek fontossága
A helyi önkormányzatok feladata, hogy biztosítsák a Képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezetek széles körű megismerhetőségét és véleménynyilvánítást. Ezáltal az önkormányzatok biztosítják, hogy a Képviselő-testület elé kerülő egyes rendelet-tervezetek széles körben megismerhetőek legyenek, azokról véleményt lehessen nyilvánítani. Bárki észrevételt tehet a neve vállalása mellett. A beérkezett véleményekről összefoglaló készül, melyet szintén közzétesznek.
Országos és területi rendezési tervek
Az országos rendezési tervek meghatározzák a térségi területfelhasználás feltételeit. Az Országos Területrendezési Terv az ország egészére vonatkozóan meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit. Míg az Ország Szerkezeti Terve a térségi területfelhasználási kategóriákat, valamint a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, addig az Országos Övezeti Terv a térségi övezeteket rögzíti. Az Országos Területrendezési Tervhez hasonló, annál részletesebb és bővebb tartalommal készülnek a kiemelt térségek területrendezési tervei.
A Vízparti Terv a Balaton vízparti területeinek területfelhasználását rögzíti, és a korábban hatályos vízpart-rehabilitációs tanulmányterveket vizsgálja felül és váltja fel. Rögzíti továbbá az építés rendjének az országos előírásoktól eltérő, sajátos követelményeit, melyek az országos előírásoknál jellemzően szigorúbbak.
A vármegyei területrendezési tervek 2020-2021-ben újultak meg és kerültek összhangba a 2018-ban elfogadott területrendezési törvénnyel.
Településképi Arculati Kézikönyv
A helyi önkormányzat a településképi arculati kézikönyvben mutatja be a helyi jó példákat, és az építmények méretéről, anyaghasználatáról, színvilágáról, formavilágáról és a hagyományos vagy természetes építési anyagok használhatóságáról, valamint a közterületek és zöldfelületek kialakításáról és gondozásáról szóló, értékközpontú állásfoglalást.
Simontornya Város Építési Szabályzata
Simontornya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 22/2005. (XII.19.) önkormányzati rendeletében szabályozta a helyi építési szabályzatot, amely 2006. február 1-től 2016. április 30-ig volt hatályban.
A rendelet hatálya Simontornya közigazgatási területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a következőket:
- a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
- az építési vonalat,
- az építési helyet,
- az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
- a védőterületeket,
- az egyes területek felhasználásának módját és határát,
- a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
- a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.
Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
A jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek:
- A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása önálló önkormányzati rendelettel történhet.
- A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) önálló önkormányzati rendelettel történhet.
- A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek belterületbe vonhatók.
- Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése engedélyezhető.
- Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
- Szántó művelési ágú terület erdősítése történhet az illetékes szakhatóságok beleegyező szakvéleménye alapján.
A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
- az irányadó telekhatár,
- a tervezett utak tengelyvonala.
Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
- Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
- Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.
Az építési övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalma:
- Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
- Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalma:
- A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú tetőfelépítményeket, építményrészeket, attikákat, álló tetőablakokat, valamint a terepbevágás mögötti homlokzatrészek magasságát, továbbá a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét.
- A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
Ahol tinédzsereket fenyeget a titkosszolgálat, ott semmi sincs rendben | Választás '26 Benyó Ritával
Építési engedélyezés általános szabályai
Továbbtervezéshez kötött telekalakítási és építési munkák:
- Részletes szabályozási terv készítendő a szabályozási terven jelölt gazdasági területekre. A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület.
- Részletes szabályozási terv (iparterületi rehabilitációs terv) készítendő a volt Bőrgyár területére. A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület.
- Részletes szabályozási terv készítendő a vasúttól északra jelölt területre. A célzott területfelhasználás belterületbe vonást igénylő különleges terület zártkörű lakópark és kongresszusi központ céljára.
- Részletes szabályozási terv készítendő a szőlőhegy V-1 szabályozási tervlapon jelölt részére. A célzott területfelhasználás kertes mezőgazdasági terület és kertvárosias lakóterület.
- Tájrendezési terv készítendő a várostól délre található volt homokbánya és a volt bőrgyári zagytározók területére.
Engedélyhez kötött építési munkák:
- Műemléki környezetben és helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése.
- Helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka.
- Építményen, illetve attól különállóan bármilyen telken 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla elhelyezése.
A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet: Adótorony a település belterületén, kertes mezőgazdasági területein, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein nem helyezhető el.
Elvi építési és építési engedélykérelmekhez csatolandó dokumentumok
Az elvi építési és építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
- A település teljes területén azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 15 foknál meredekebb lejtőn épül, illetve ha 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt 10 m-en belül megközelít, továbbá csúszásveszélyes területen (lehatárolás V-1 tervlapon) a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására az építési engedélykérelmekhez geotechnikai és mérnökgeológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.
- A Sió-csatorna, a Bozót-patak és az 1429-1383-1348-1684-0330/2 hrsz. árok menti mélyfekvésű területeken a partéltől számított 50 m-en belül jelentkező építési igény esetén, továbbá rendszeresen belvízjárta területen és árvizi öblözet területén (lehatárolás V-1 és V-2 tervlapon) az építési engedélykérelmekhez a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére építés-hidrológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.
- Településközpont vegyes területen az építési engedélyezési tervhez az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész szakvéleményét kell csatolni.
- Vt-i1-3 jelű építési övezetekben az építési engedélyezési tervhez legalább 1:500 m.a. kertépítészeti tervet kell csatolni.
- Gazdasági területen az építési engedélykérelemhez az övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.
- Műemléki környezetben tervezett épület, illetve kerítés utcaképi illeszkedését a két szomszédos épület, illetve kerítés ábrázolásával, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
- Az építési engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzán az ingatlan pince- és üregviszonyait minden esetben ábrázolni kell.
A helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelhet:
- az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész eseti véleményének megkérését,
- az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
- meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.
Magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén lakóterületen a kialakult állapotra való tekintettel az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
Éghető anyagú (fa, nád, szalma, bitumenes zsindely vagy lemez) héjazat alkalmazásakor az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
A településkép védelme Simontornyán
Simontornya Város Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény alapján szabályozza a településképi követelményeket. A helyi önkormányzat a településképi arculati kézikönyvben mutatja be a helyi jó példákat, és az építmények méretéről, anyaghasználatáról, színvilágáról, formavilágáról, valamint a közterületek és zöldfelületek kialakításáról és gondozásáról szóló, értékközpontú állásfoglalást.
A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védelem alá helyezéshez szükséges a rendelet 1. mellékletének módosítása.
Területi építészeti követelmények:
- Az utcai kerítés tömör, vagy áttört lehet, lábazat nélküli vagy lábazatos kialakítással, fa vagy fém kerítésmezőkkel és kapuzattal. A kerítés tömegaránya, anyaghasználata, a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, magassága legfeljebb 2 méter lehet.
- Az épületek tömegaránya, tetőformája, az épület közterület felőli megjelenése, egy- vagy kétszintes épülettömege, utcával párhuzamos, vagy utcára merőleges gerincű tetőidoma a kialakult utcaképhez igazodjon.
- Új lapostetős épület nem építhető, meglévő épület lapostetősre nem alakítható át, illetve lapostetős épületszárnnyal nem bővíthető.
- A magastető hajlásszöge 30-45 fok között építendő, a kialakult utcaképhez igazodjon. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet hagyományos cserépfedéssel, vagy azzal struktúrájában és megjelenésében megegyező más tetőfedő anyaggal, illetve korcolt fémlemez fedéssel. Mázas, csillogó, tükröződő felületű, vagy fémhatású tetőfedés nem alkalmazható.
- Az oldalhatáron, vagy szabadon álló épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, vagy keresztirányban az utcai homlokzatvonaltól meghatározott távolsággal hátrább húzva történhet.
- Fém szerkezetű, fém burkolatú tároló épület a főépület, vagy gazdasági épület takarásában létesíthető, attól legfeljebb 1 méter távolságban, azzal azonos irányú tetőgerinccel, szimmetrikus, 25-45 fok közötti hajlásszögű nyeregtetővel. A fémburkolatok csak matt festett felületűek lehetnek.
Településképi bejelentési és véleményezési eljárások
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni többek között meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, valamint közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező kérelmére indul. A kérelemhez csatolni kell a bejelentő lapot és az építészeti műszaki tervdokumentációt is.
Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
- villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
- ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
- szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és -tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával,
- közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek
A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:
- lakóterületek (kisvárosias, kertvárosias, falusias),
- vegyes terület (településközpont vegyes),
- gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató, ipari),
- különleges terület (temető, sportolási, nagykiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató funkciók, idegenforgalmat vonzó funkciók, ménesbirtok, kertészet, hulladékgazdálkodási célra).
A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre nem szánt területek a következők:
- közlekedési és közműterület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület,
- különleges beépítésre nem szánt terület.
tags: #simontornya #rendezesi #terv