Sipos Balázs Foldmérő: irodalom, anyag és kritika a kortárs magyar művészetben

A tény, a lélek, a kompozíció és a mondat. E négy fogalom köré csoportosul a Freeszfe kétéves írásképzése, amely az intézményes irodalomoktatás alternatívája is lehet. Új interjúsorozatot indít a Litera. Az írók országában arra keresünk választ, hogy mit mutatnak meg - és mit hallgatnak el - szépirodalmi műveink egy-egy történelmi eseményről vagy korszakról. Bevallom, ezeket az írásokat most újraolvasva sejtelmem sincs, hogyan tudnám morálisan védeni, hogy három évnyi szépirodalom-fordítás helyett miért nem a közoktatás vagy a klímaváltozás ügyével foglalkoztam.

A diktatúra meg- és túléléséről, kényszerű hallgatásról, szenzualitásról, szimuláció-disszimuláció viszonyáról és az utópiák feladásáról elmélkedett Nádas Péter legújabb, Helyszínelés című esszékötete kapcsán a Partizán adásában október 25-én. Hogyan jutottunk a „posztkritikus állapot”-ba, és mit is jelent a „kritika kimerülése”? Túl sok a kritika vagy túl kevés? Ha lehetséges, mit várhatunk ma pontosan a modern kritikai tudat kritikájától? Többek között ezeket a kérdésköröket járták körül a Disszenzus-vitasorozat ISBN Könyv+galériában megtartott záró beszélgetésében.

Május 30-án mutatták be Szijj Ferenc könyvhétre megjelenő első regényét, a Növényolimpiát a Magvető Caféban. A könyvről Sipos Balázs és Turi Tímea beszélgetett a szerzővel. A négytagú kuratórium (Szilágyi Zsófia, Kemény István, Margócsy István és Németh Gábor) döntése alapján az idén Sipos Balázs kapta az idei Bodor Béla-díjat. Az Írók boltjában került sor a díjátadásra. Idén immár huszonhatodik alkalommal kerül megrendezésre Kishegyesen június 24. és 28. között a Dombos Fest, Vajdaság legnépszerűbb kulturális fesztiválja.

2017. 2017. április 12-én, szerdán este 7-től St. Turba Tamás: FIKA című könyve lesz az Előhívás témája a Nyitott Műhelyben. A magyar nemzet biztonsága átvilágításában ugyanis az egész Krasznahorkai-életmű mániásan azt firtatja, hogy ha a két beszélő lény közötti szerelmi viszony prózai értelemben nem létezik, hiszen szerelmi (nem pusztán szexuális) vonzalom a szerző egyik írásában sem teljesül be, akkor vajon „legalább” barátság szövődhet-e, modellezhető-e figurák közti kölcsönviszonyként.

Sipos Balázs: Irodalomtanítás, irodalomtalanítás a 21. században - a költészet számunkra lehetséges istenkísértése nem abban áll, hogy istenként szól vagy fizikai életveszélybe sodorja magát a költő, hanem abban, hogy saját húsát és nyelvét provokálva mutatja fel a pőre, értelmetlen létezést. Indokolatlan Kertész „tabusértő” mondásait pedig olykor-olykor rasszista, antiszemita vagy xenofób megnyilvánulásokként értelmezni, amelyektől szemérmesen elfordíthatjuk a fejünket.

- Kertész Imre ma lenne 90 éves. Ebből az alkalomból rendeztek konferenciát az ELTE-n. Csodálatos életműve egy hatalmas utazás. Tamás Gáspár Miklós: Világvége IV. Tanúsíthatom, hogy ezen az itt olvasható két - a Világvége IV. A „demokrácia” közröhej tárgya - ezért viszont a rendszerváltó demokratákat illeti bírálat, nem az új zsarnokokat. - Tamás Gáspár Miklós kötetét az 1989: minek a vége? Az a reménytelenség, amit a György Péter-i értelemben realista művészet „tárgyilagosan láthatóvá” tesz, bennünk magunkban van, vagy ránk hárul. Nem a mindennapi valóságot alkotja újra, nem is az odakint láthatatlant képezi meg, hanem beavatkozik, áttör bizonyosságaink rendszerén, melyek otthonosságba burkolták a világot.

- Sipos Balázs esszéje Erich Auerbachról és György Péterről. Auerbach lakonikusan megemlíti, milyen körülmények között írta könyvét, azokban az években, amikor tárgya, az európai kultúra éppen önfelszámolásán fáradozott, ezt a bő félezer oldalt, melyben Homérosztól és a Bibliától Dantét át Proustig, Virginia Woolfig összegyűjti és végigelemzi, hogy megőrizze, a (nyugat-)európai írásbeliség, a „Kánon”, az alapvető curriculum csúcspontjait. - Sipos Balázs esszéje Erich Auerbachról és György Péterről.

Tamás Gáspár Miklós itt olvasható írása a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában 1977-ben megjelent Iskola a határon utószava. Az Aczél György irányította irodalmi mezőben ugyan forgalmazták a Kriterion köteteit Magyarországon is, de azzal az indoklással, hogy nem szorulunk kisebbségiek utószavaira, szigorúan az utószó nélkül. 2003-ban diplomáztam a Magyar Iparművészeti Egyetem szilikátipari tervező/üveg szakán. Két évig dolgoztam az Ajka Kristály tervezőjeként, 2009-től öt évig voltam a Kisképző tanára majd újabb öt évig a MOME-n tanítottam. 2006 óta egyéni vállalkozó vagyok. 2008-tól három évig a Kozma Lajos Kézműves Iparművészeti Ösztöndíjban részesültem.

Munkásságom két részre osztható, egy tervezői, ahol megrendelésekre, pályázatokra dolgozom, melynek elsődleges tárgya az üvegdíjak (pl. Magyar Formatervzési Díj, OTP Bank díjak stb.) és egy önálló, alkotó tevékenység, amely belső igényből születik. A tervezői tevékenység biztosítja az anyagi hátteret és egyfajta függetlenséget. Amikor a tárgyaimra gondolok, saját élethelyzeteim, kérdéseim, és ezekre adott válaszaim jutnak eszembe. Az általam készített üvegszobrok casting technológiával készülnek, amely egy összetett, hosszadalmas folyamat, és méretben is korlátokat szab. A műfaj, az anyag tulajdonságai miatt (időben terjedelmes) kevésbé enged teret a gesztusoknak, a hirtelen indulatoknak, e lassúság miatt a témáim is általában hosszabb folyamatokat, belső vívódásokat ábrázolnak. Ezáltal a külső ingerek, inspirációk is áttételesen, az idő szűrőjén keresztül vannak jelen. Sokszor csak évekkel később születik meg a tárgy.

„A figuralitás eszközével és nem formai bravúrokkal kézzelfoghatóbb módon lehet gondolatokat, őszinte érzelmeket, vágyakat egyszerű, mégis kifejező módon ábrázolni. Ahogyan a román és gótikus szobrászatban. Az üveg transzparenciája révén új nézőpontot nyújt. Felületi megmunkálásával betekinthetünk a tárgyba, a tárgyon belüli negatív formák pozitívba fordulnak át. A tárgyakat casting technikával készítem. A nyers öntvény rusztikussága adja meg a tárgy karakterét. A csiszolást csupán a belső formák láttatása érdekében használom.”

Az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és Üveggyűjteményének kiemelt feladata, hogy támogassa a fiatal és középgenerációs alkotókat a magyar szilikátművészet területéről. A Nemzeti Kulturális Alap 2019. Sipos Balázs alkotásai mind technológiai, mind tartalmi szempontból rendkívül magas kvalitásúak. Munkái a casting (üvegöntés) technikájának bravúros művelőjéről vallanak: a forma a formában, a negatív és a pozitív terek egymásba olvasztását mesteri könnyedséggel valósítja meg plasztikáiban. A Nő almával című munkája, összetett jelentésréteggel bíró mű: a bibliai bűnbeesés jelenet, Ádám és Éva története Sipos értelmezésében a Végzet Asszonyaként ábrázolt, kígyófejű nőalak testében zajlik le, mintha ő hordaná ki az egész emberiségre kiható bűnüket. A plasztika optikai üvegből készült, formába öntéssel, két darabból ragasztva (a nőalak eredetileg leemelhető fejét az alkotó utólag ragasztotta a testhez).

Infografika: Üvegöntés (casting) technika lépései

Az üveg szobrászatának technikai háttere és a művészeti gondolat összefüggései megmagyarázzák, hogy miért is lehet a tárgyak és a belső tartalmak közt fonódó viszony a magyar szilikátművészet egyik központi kérdése. A Nő almával című plasztika különleges összetevői egyesítik a bibliai témát a kortárs értelmezéssel, így válik egyik legfontosabb példává a művészeti dokumentációban.

"Én ismertem az új miniszterelnököt, mert tőlünk jön" - exkluzív interjú Orbán Viktorral

A kiállítási és múzeumi programok célja, hogy a fiatal alkotókat támogatva egyengetve továbbvigyék a magyar szilikátművészet hagyományait és megújítsák azokat a kortárs kontextusban. A művek technikai bravúrja összekapcsolódik a tartalom mélységével, és így válik élő párbeszéddé a nézővel. A fenti példák is ezt a kettősséget hangsúlyozzák: a forma és a tartalom kölcsönhatása adja meg a képek üzenetét, amely nem csak esztétikai élmény, hanem gondolatébresztő jelenség is.

  • Kapcsolódó témák: irodalom, kritika, oktatás, kortárs művészet, konkurszusok, díjak.
  • Jellegzetes motívumok: szimuláció-disszimuláció, posztkritikus állapot, barátság mint modell a kapcsolatokban.
  • Technikai megoldások: casting, üvegöntés, transzparencia, felületi megmunkálás.
Tárgy Műfaj Készítési technika
Nő almával Plasztika Casting, üvegöntés Két darabból összeillesztve, kígyófejű alak

Az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és Üveggyűjteményének kiemelt feladata a fiatal és középgenerációs alkotók támogatása a magyar szilikátművészet területéről. A Nemzeti Kulturális Alap 2019-ben kiemelten támogatta Sipos Balázs alkotásait, melyek technológiai és tartalmi szempontból is kiemelkedőek. A Nő almával című mű negatív formákból a pozitívba történő áttűnése és a belső lélek láttatása a transzparens üveg segítségével valósul meg. A plasztika optikai üvegből készült, és a két darab összeragasztása adja a végső formát.

tags: #sipos #balazs #foldmero

Népszerű bejegyzések: