Solymár avar utca építési engedély és a helyi szabályozás felülvizsgálata
Solymár önkormányzata felül fogja vizsgálni a helyi építési szabályzatot. Hosszú előkészítésen és főépítészi egyeztetéseken vagyunk túl - mondta el portálunknak Gulyás István, a körzet önkormányzati képviselője -, melyben Hutweide korábbi képviselőjének, Cser Angéla Településfejlesztési Bizottsági elnök asszonynak volt meghatározó szerepe. Most arról döntött a képviselő-testület, hogy szeretne bizonyos változtatásokat.
A Hutweide településrész zártkerti ingatlanjainak egy részére több módosítást javasoltunk Papp Dávid solymári főépítész előterjesztése alapján. Egyrészt, hogy a korábbi 14 méter helyett 12 méter legyen a minimálisan kialakítható telekszélesség. Ezzel több telek felelne meg önmagában is az előírásnak, így kevesebb egyezkedésre lenne szükség a telekszomszédok között. Másrészt javasoltuk, hogy egy telken legfeljebb egy lakás legyen elhelyezhető. A képviselő-testület ezzel a döntésével kinyilvánította szándékát, hogy kész enyhíteni a feltételeken azért, hogy le tudjon zajlani a belterületbevonási folyamat.
A megvalósulásnak azonban még feltétele, hogy megtörténjen a HÉSZ felülvizsgálati folyamata, amihez számos szakhatósági hozzájárulás, az állami főépítész hozzájárulása és várhatóan legalább egy év szükséges - hívta fel a figyelmet dr. Ha az önkormányzat szándéka teljesül, és sikerül a fenti módosításokat átvezetni a szabályzatokban, akkor a belterületbe vonások következményeképpen népességnövekedéssel kell számolni.
A tervezés jogi alapjai és a szabályozás kezdetei
Solymár Nagyközség Önkormányzata az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdés, valamint a 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. I. 1. (2) alapján dolgozik. A rendelet mellékletei közé tartozik a Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-1-5), a Sajátos jogintézmények, a Művi értékvédelem, a Régészeti területek és a Természetvédelem.
A HÉSZ kiterjed Solymár teljes közigazgatási területére, és meghatározza, hogyan lehet telket felhasználni, alakítani és építményt létesíteni, illetve hogyan kell kezelni a meglévő épületek átalakítását, bővítését, felújítását és lebontását. A szabályozás magába foglalja a területfelhasználást, telekalakítást, a közlekedési és környezeti elemek védelmét, valamint a kulturális és természeti értékek megőrzését.
A főbb fogalmak és a mellékletek szerepe
A HÉSZ bemutatja többek között az Elégséges közművesítettség, Építési hely, Épülethézag, Fekvő telek, Kertépészeti terv és Szintterületi mutató fogalmait. A zártsorú beépítés, a közműsávok, a beépítés és a közterületek zöldfelületi elvárásai mind részletesen leírásra kerülnek. A mellékletek tartalmazzák az övezeti terveket, a szabályozási tervlapokat, a közművezetékek és védelem alatt álló területek jegyzékét, valamint a növénytelepítés ültetési távolságait.
A településrendezési eszközök módosítása és a belterületbevonás folyamata
A szabályozási terv rögzíti a településfejlesztési és településrendezési célokat, a telekalakítási kötelezettségeket és az önkormányzat elővásárlási jogát érintett területeknél. A megújuló terv az Országos Településrendezési Terv és a kormányrendeletek előírásainak megfelelően zajlik. Solymár 14/2016. (VII.22.) önkormányzati rendeletét módosították az SZT-2 jelű szabályozási tervlapon is.
A kerület által nyilván tartott és a lakosság részvételét előtérbe helyező megközelítés célja, hogy a településrendezési és településképi eszközök átdolgozása során a lakosság is beleszólhatja Solymár jövőbeni alakításába. A HÉSZ a helyi értékvédelmet és a környezetvédelmi előírásokat külön is részletezi: a helyi védelem alatt álló értékek, a régészeti területek és a táj- és természetvédelem mind követelményeket támasztanak a megvalósítás során.
A kivitelezés és a megvalósítás részletei
A településrendezési terv szerint a kertépítészeti terv, a favédelmi és fakivágási munkarész, valamint a geodéziai felmérés kötelező. Látványterv készítése kötelező új épület elhelyezése, meglévő épület bővítése, átépítése vagy homlokzatának átalakítása során, különösen műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen vagy bizonyos gazdasági területeken. A villamos hálózati és közművelemek elhelyezése közterületen és közműterületen történik, a védőtávolságok betartásával. Emellett a környezetvédelmi és tájvédelmi előírások alapján a felszíni vizek védelme, a vízminőség és a levegő minősége szigorú szabályozást kap.
Előírások a tetőhajlás, tetőfedés és homlokzat kialakításában
A település belterületén a tetőhajlásszög 30-45° közötti legyen, kivéve speciális kivételeket, ahol lapostető vagy alacsonyabb hajlásszög is megengedett lehet. A 45°-nál meredekebb tető tiltott, míg a tetőfedés anyaga és színe szigorú korlátozás alá esik: a hagyományos vörös vagy barna égetett agyagcserép a jellemző, palatető esetén pedig bitumenes zsindely megengedett. A homlokzatok színeit illetően is korlátozások érvényesek, a fehér, világos okker, tört fehér, sárgás-fehér árnyalatok és természetes színek részesednek előnyben.
Szemlélet a telekalakítások és a beépítési módok tekintetében
A telekhatárok, a közterülettől mért előkerti és hátsókerti elrendezés kiemelten meghatározott. Oldalhatáron álló és ikres beépítés esetén a kerítések és telekhatárok is a szabályok szerint alakulnak, és bizonyos esetekben 5,0 méteres oldalkert megkövetelhető. Melléképület csak főépület meglétével vagy azzal egyidőben építhető, legfeljebb 3,0 m magasságú lehet, kivéve a magastetős kialakítást. Támfalgarázs esetén a felső terepszinthez viszonyított magasság legfeljebb 1,10 m lehet.
A kiemelt területek és környezetvédelmi szempontok
A településkép védelme különösen fontos: a helyi utcakép, térfal és a környezeti elemek megőrzése kiemelt cél. A környezetvédelmi előírások szerint a felszíni vizek parti sávja nem beépíthető, a vízbázisok védőterületein pedig szigorú korlátozások vannak érvényben. A közterületek zöldfelületeinek fenntartása is kulcsfontosságú, a település minden területére kiterjedő környezeti és tájvédelmi előírások betartása pedig alapkövetelmény.
Összegzés a tervezési folyamat és a várható hatások kapcsán
Ha a fentieket sikerül átvezetni a szabályzatokban, a belterületbevonások népességnövekedést hozhatnak magukkal, amely a település fejlesztésének egyik fontos, átgondolt eleme lehet. A településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kap a közösségi részvétel, a környezet és a helyi értékek megőrzése. A projekt célja, hogy a fejlesztések összhangban legyenek a törvényi keretekkel, a helyi igényekkel és a nemzetgazdasági érdekekkel egyaránt.
tags: #solymar #avar #utca #epitesi #engedely