Somlószőlős helyrajzi térkép és Szamos kulturális térkép bemutatása
Somlószőlős Veszprém vármegyében található. A település GPS szélességi koordinátája 47.1703, míg GPS hosszúsági foka 17.3574. A helység lakossága körülbelül 616 fő, amely átlagosan 31.7 fő/km² népsűrűséget jelent. Somlószolos, a Veszprém vármegyei település, egy varázslatos kis falu, amely a Bakony dombjai között helyezkedik el. A település a Somló hegy közelében található, amely a magyar borászat egyik kincse, és híres a vulkanikus talajáról, amely különleges ízvilágú boroknak ad otthont. Az itt termelt borok, mint például a Somlói Juhfark, méltán népszerűek a borkedvelők körében.
A földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Somlószolos csodás természeti környezettel rendelkezik. A település környéke gyönyörű erdők, szőlőültetvények és dombok találhatók, amelyek ideálisak a kirándulásra és a természetjárásra. A település éghajlata mérsékelten kontinentális, amely a négy évszak jól elkülöníthető váltakozásával jellemezhető. A nyarak melegek és napfényesek, míg a telek hűvösek és csapadékban gazdagok, ami kedvez a szőlőtermelésnek.
Somlószolos története több évszázadra nyúlik vissza. Az írásos emlékek tanúsága szerint a település már a középkorban is lakott volt. A faluban megfigyelhető a hagyományos magyar falusi élet, ahol a helyiek büszkék kulturális örökségükre és hagyományaikra. A település szívében található református templom, mely a 19. században épült, a falu történelmi jelentőségét tükrözi. A templom különleges építészeti stílusa és a benne található műalkotások igazi kincsek a kultúra kedvelői számára.
A település környéke számos látnivalót kínál a látogatók számára. A közeli Somló hegy nemcsak a borairól híres, hanem gyönyörű panorámát is nyújt a környező tájra. A Somlói várrom, amely a hegy csúcsán áll, egy érdekes túrázási célpont, ahol a látogatók a középkori múlt egy darabját fedezhetik fel. A természetjárók számára különösen vonzó a környék, hiszen a dombos táj és a szőlőültetvények ideálisak a hosszú sétákra és kerékpározásra.
Turisztikai szempontból Somlószolos remek lehetőségeket kínál a látogatóknak. A helyi borászatokban lehetőség nyílik borkóstolóra, ahol a látogatók megismerkedhetnek a helyi borokkal és a borászat hagyományaival. Emellett a falu rendezvényei, mint például a szüreti fesztiválok, lehetőséget nyújtanak arra, hogy a helyiek és a vendégek együtt ünnepeljenek és tapasztalják meg a falusi élet igazi ízeit.
Összességében Somlószolos egy olyan település, amely a természet, a borászat és a hagyományok találkozásában kínál izgalmas élményeket. Ez a térkép Somlószőlős elhelyezkedését mutatja Veszprém vármegyeben, Magyarországon.
Ez az interaktív hőtérkép Somlószőlős környezetében található települések és Veszprém vármegye jellemző radarképét mutatja be az elmúlt egy órából a megjelenítés pillanatáig Magyarország területén.
Az alábbi két térkép Somlószőlős és Budapest aktuálisan ajánlott útvonaltervét mutatja. Utazzon üzleti-, vagy magánúton, a legjobb szállás kiválasztása sosem volt igazán egyszerű. Az online szállásfoglalók elterjedésével ugyan sokkal több lehetőség közül választhatunk, de sajnos még így is sokszor időigényes és bosszantó lehet a legjobb árú és minőségi szállás kiválasztása Somlószőlős környékén.
Ebben kívánunk segítséget nyújtani, hiszen a Booking.com szálláskereső motorja a világ legnagyobb online szobafoglaló, a szálláshelyek ajánlatait rendszerezi és mutatja meg Önnek egy egyszerű keresést követően.
Fedezd fel Veszprém vármegye vármegye legnagyobb lélekszámú, további településeit, ahol hasonló részletességgel találhatsz a városokhoz kapcsolódó térképeket; Minden településhez elérhető Google térkép, műhold térkép, rövid ismertető, időjárási és asztronómiai adatok. Mindezeken túl megtekintheted a település Veszprém vármegye belüli elhelyezkedését, domborzati térképét, az aktuális hőmérsékleti viszonyait ábrázoló hőtérképet, a széltérképét és a jellemző, néhány órás radarképét is.
A borairól is híres Somló-hegy északnyugati lábánál található Somlószőlős. A falu első említése 1184-ből ismert: ekkor egy része a tihanyi apátságé volt. Az apátság birtokait 1211-ben összeírták, ebben a Bakonyon túli Szőlős lakóit lovas fegyveres szolgálatra kötelezetteknek írják.
Ez a településrész azonban a 14. századra már elnéptelenedett. A másik rész a királyi birtoktest része volt, ekkor Udvarnokszőlősnek, majd Nagyszőlősnek hívták. Ezt a 14. század második felétől a Zádorvárat és Vázsonykőt is felépítő Vezsenyiek birtokolták. A falut a család kihaltával 1473-ban Vázsonykő várával együtt Kinizsi Pál kapta meg (1479-ben a közeli Somló várát is), majd az özvegye, Magyar Benigna kezével Horváth Márk és a családja.
A templom a királyi udvarnokok falujában a 12. század végén vagy a 13. század elején épülhetett román stílusban. Ez a templom a mainak a nyugati része volt, még félköríves szentéllyel. A később befalazott kapuja az Agnus Dei domborművel ma is látható. A templomot a 13. század végén kétszeresére hosszabbították. A falakon megtalált felszentelési keresztek mindenképpen még a késő Árpád-korra utalnak. Elbontották a szentélyt és új, sokszögű szentélyt kapott. Ekkor épült a nyugati oldalon a torony is. A templomot a 14. századtól kőfal vette körbe, ami ma már nem látható. A templomban talált, a Szent György legendát ábrázoló 14. századi falképek már a Vezsenyiek birtoklása alatt készülhettek. A templom plébánosát, Antal esperest 1376-ban említi forrás. Ezek szerint esperesi székhely volt, ami a település nagyságára is utal. A templomot az 1530-40-es évektől a lutheránusok használták. A török háborúkban a falut többször is kirabolták és felgyújtották a török/tatár csapatok, ami a templomot is érintette. A falképeken láthatók voltak égés nyomok és a templom egy ideig tető nélkül is állhatott. A falu mégsem néptelenedett el, és 1689-ben a győri kanonok a templomot épen, de nagyon rossz állapotban találta.
Ekkor Szabó György lutheránus prédikátor vezetésével az evangélikusok használták. A leírás szerint a Szent György tiszteletére emelt templom boltozott szentélyével, síkmennyezetes hajójával, falazott oltárával, kőből épített tornyával a mai képet idézte. Kórusa teljesen elpusztult, kőből emelt szószék volt benne. A körülötte levő temetőt kőfal övezte. A Zichyek 1724-ben újjászervezték a falu katolikus plébániáját, az ősi templomot visszavették az evangélikusoktól. 1725-ben a számlák szerint újjáépítették a templomot, amelyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel.
1764-ben a templom ismét rossz állapotban volt, ekkor Horváth János nagyszőlősi plébános lerongyolódott temploma érdekében kérte Zichy István gróf támogatását. A templomot kijavították és 1771-ben is helyreállítás történt. A nagyvázsonyi Zichyektől származó Zichy-Ferraris család építtette 1877-ben a déli oldalon a neogót kriptát, ugyanekkor kívül-belül újravakolták a templomot, és kifestették. 1882-ben befalazták a középkori ablakokat és új, gótikus formájúakat vágtak a falba. 1887-ben csaposgerenda födém készült, 1900-ban bontották le a 18. századi sekrestye boltozatát, egyidejűleg külső támpilléreket falaztak a hajó falaihoz. 1912-ben leszedték a tető fazsindely fedését, és azt hornyolt cseréppel cserélték ki. Végül 1946-ban háborús sérüléseiből állították helyre a templomot, ekkor a toronyra új sisak került. 1965-ben a jellegtelen templom északi oldalán álló sekrestye tetőzete váratlanul összedőlt, beszakította a mennyezetet és magával rántotta a félnyeregtetős toldaléképítmény oromfalait is. Az ezutáni felújítás során kerültek elő a templom román és koragótikus részei, falképei. A templomot sürgősen műemlékké sorolták át.
A templom északi falán nagyobb felületen, a déli falán töredékesen a Szent György legenda 14. századi ábrázolásai láthatók. A diadalíven szintén a 14. századból származó női ábrázolás került elő. Ezeknek a képeknek a formavilága az Anjou-kort idézi, készítőjük itáliai iskolázottsága tetten érhető. Megrendelőjük talán Vezsenyi László lehetett, aki Mária királynő és Zsigmond király belső köréhez tartozott. A szentélyben a délkeleti ablaknál 15. századi freskó került elő: két angyal tart egy fedeles ostyatartót. A templom freskóit a 16. századra tehetően fejezi be.
tags: #somloszolos #helyrajzi #szamos #kulteruleti #terkep