Somoskői vár alaprajz és történelmi kori összefüggések

Somoskő vára Somoskő falu feletti 526 méter magas bazaltkúpon épült, és a környék jellegzetes anyagát, a sokszöges bazaltoszlopokat felhasználták az erősség alaprajzának kialakításához. A vár a XIII. század második felében emelkedett a tatárjárás utáni években, és az Illés ágú Kacsics nemzetség birtokaként indult története.

A kezdetek és az alaprajz

Az első írásos említés 1323-ból származik, amikor Károly Róbert elkobozta a Csák Mátéval kötött egyezségük miatt birtokosaitól Somoskő várát, és Szécsényi Tamásnak adományozta. A vár legkorábbi részét a XIII. század második felében építették, a környéken birtokos Illés ágából származó I. Péter fiairól (Leusták és Jákó) pedig feltételezhető, hogy 1271-1291 között már állt. A középkori alaprajz körülbelül 25x25 méteres, szabálytalan négyszögű lehetett, északkeleti bejárattal.

A korok versenyében betöltött szerep

A 14. században Somoskő a Szécsényi család kezében közösen szerepelt, majd 1411-ben a birtokfelosztás során Szécsényi Simoné lett. A huszita Giskra ellen folytatott harcok közepette a vár sokszor eladósodott, végül 1460-ban Derski György várkapitány védte meg sikerrel. 1461-ben a Kacsics nembeli Szécsényi László zálogosította el a Somoskői uradalmat Losonczy Albertnek és Guthi Ország Mihálynak. 1542-ben Losonczy István rész-birtokosa lett a várnak, és Anna 1552-ben fiúsítottként a birtokosokká vált.

A török kiszolgáltatottság időszaka 1554-ben érkezett Fülek és Salgó felől, Somoskő azonban 17 éven át megvédte magát. Ettől kezdve Hamaski néven is ismerték, egészen 1576-ig, amikor Ali füleki bég seregei elfoglalták a várat. A török uralom alatt a végvárak között Somoskő kritikussá vált helyenkénti ostromokkal.

Somoskői vár török kori történetét bemutató diagram

A reneszánsz és a védekezési művek

Az 16. század közepére a várat megerősítették, háromszög alakú alaprajzon új ágyútornyokat építettek, és a déli- és nyugati oldalon fedett védelmi folyosókat alakítottak ki. A nyugati ágyútorony a legnagyobb, négy szintes, lőrésekkel. A keleti palotaszárny és északi védelmi folyosó is részben megőrződött; a barbakánból keleti irányba növelték a védelmet. A középső udvaron ciszternákat is létesítettek, hogy a vár lakói vízellátását biztosítsák.

Az 1552-es török hadjárat során felgyújtották a mellékkorokat, de Somoskő megőrizte védelmi szerepét a két környező végvár között. 1593-ban a visszafoglalás után a törökök kivonulása után a vár ismét magyar kézre került; a XVII. század elején a Forgách család hatalmi központja lett. 1682-ben a Fülekről és Salgó felől érkező portyázók égették fel a falakat, így a végvár funkcióját elveszítette.

A petőfi-kunyhó és a bazaltorgonák

A somoskői várhegy nyugati oldalán található a Petőfi-kunyhó, ahol a legenda szerint Petőfi Sándor 1845-ben megállt, és a kunyhó közelében egy makettkiállítás tekinthető meg. A kilátásról a nyugati toronyból nyílik gyönyörű panoráma a Medves fennsíkra és a környező bazaltorgonákra. A bazaltorgonák különleges geológiája, hatszögletű oszlopai Európában ritkaság számba megy; ezek az oszlopok a bazalt kiülepedése során jöttek létre, és a sziklás hegyen végigfutó oszlopok monumentális látványt nyújtanak.

Hatalom és határvonal

Az 19. században a vár és az uradalom több család tulajdonában volt: Stahremberg és Radvánszky, majd később a Forgách, Pulszky és Lipthay családok. A trianoni békeszerződés szerint Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiához került, de Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor eredményeként a Nagykövetek Tanácsa 1923-ban Magyarországnak ítélte Somoskőújfalut, Somoskőt és a bazaltbányát (a várat azonban megtartotta Szlovákia). 1924-ben hivatalosan is elválasztották az országhatárt a településtől, és 2007 óta a schengeni egyezménynek köszönhetően könnyebben megközelíthető a vár a szlovák oldalról is. A vár csak részben helyreállított, 1970-es évektől kezdték a karbantartást, és 1977-től tájvédelmi körzetként kezelik.

Megközelítés és belépő

A várat a Medves fennsík déli peremén található Somoskőújfalu felől érdemes megközelíteni. A parkolótól rövid séta vezet a vár lépcsős bejáratához; a jegyeket a kis bódéban lehet megvásárolni. A belépő ára (2024-es adatok szerint): felnőtt 2,00 €, gyermek 1,00 €, forintban is fizethető az árfolyam szerint. A látogatás a hét minden napján megengedett: általában 9:00-17:00 óráig, hétvégén 18:00-ig.

Érdekességek az egész környékről

A Medves fennsík európai legnagyobb kiterjedésű bazaltmezője (15 km2, átlagos magasság 520-570 m).< /li>
A bazaltorgonák 8-9 méter hosszúak, hatszögletű oszlopokból állnak; a bazaltot az utakon és az utcák kövezésére is használták a XIX-XX. században.< /li>
Somoskő és a Salgó közelsége a környék végvári rendszerének fontos része volt; Salgó vára Magyarországon, Somoskő pedig a hurkolt határ védelmében játszott szerepet.

Összefoglaló a környékről és a kapcsolódó várakról

A Somoskői vár története összefonódik a Kacsics-nemzetség, a Csák-család, a Szécsényi és Losonczy familiák történetvonalával, a török hódítás és a végvár-rendszer időszakával. A bazaltkúpra épült középkori erősség alaprajza jellegzetes, a környék geomorfológiája pedig a bazaltorgonákkal egészen különleges látványt nyújt. Somoskő látogatása során nemcsak a vár maradványait, hanem a panorámát és a geológiai érdekességeket is meg lehet ismerni, és a határátkelő nyitvatartása folyamán Szlovákia oldalát is könnyen el lehet érni.

tags: #somoskoi #var #alaprajz