Spéder Zoltán budai ingatlanfejlesztő és pénzügyi birodalma: hogyan alakult a karrierje és a hatalmi játszmák dinamikája
Spéder Zoltán a kilencvenes évek közepéig a Fidesz belső köreinek tagja, de többekkel együtt ő is fokozatosan távolodott a jobbra tolódó Fidesztől. 2005 és 2018 között az Index tulajdonosa. Mikor épp a kerület beépítése miatt aggódnánk, érdemes megnézni, hogy mit jelent a gyakorlatban az egyébként jól hangzó, legfeljebb 15 százalékos beépíthetőség és persze a megengedett legnagyobb 6 és fél méteres épületmagasság. A lakásokat már árulják, területük 107 és 117 négyzetméter közti, áruk pedig 339-től 530 millióig mozog.
Így március 7-én a szomszédos ház lakói arra lettek figyelmesek, hogy valakik elkezdték kivágni az építési telken túli fákat. Mondjuk különösebben nem volt nehéz észrevenni, mert rádőltek a házra. Elsőre csak négy fát sikerült kivágniuk, ebből három rádőlt az épületre, egy viszont állva maradt egy másik fának támaszkodva. Aztán hivatalosan is kiderült, hogy fakivágási engedélyük nem volt. Ez a rész a fővároshoz tartozik, mert a tervek szerint majd valamikor egy út lesz itt, ami belefut az Istenhegyi útba. Így első körben közigazgatási rendszerünk is összeomlott, nem csak a vétkesek kézre kerítéséhez, erre persze nem is gondolt senki, nem lehetünk ennyire naívak, hanem már azon a ponton, hogy kinek is kellene a kidőlt fával kezdenie valamit - tágra tátotta karjait az önkormányzat, a főváros és a katasztrófavédelem.
Végül az ott lakóknak sikerült felkutatni az illetékest a Fővárosnál, így nagyjából egy héttel később megjelent a Főkert, hogy a kidőlt és félig kidőlt fákat összeaprítsa, és még néhány további fát, amelyek megsérültek, kivágjon.
Amit a cikk tartalmaz a Spéder-képlet kapcsán, az továbbra is összetett: miskolci születésű, a Földes Ferenc Gimnázium speciális matematika tagozatán végzett, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász-szociológus diplomát, miközben tagja volt a Rajk László Szakkollégiumnak. Diploma után tudományos kutatóként kezdte pályafutását, aztán az OTP igazgatósági tagja lett, és 1991-2006 között az OTP bank alelnöki tisztségét töltötte be. 2008-tól 8 éven át az FHB elnöke és egyik fő részvényese volt. Tavaly megannyi érdekeltségétől megvált. A Libri Csoport részvényeinek több mint 25 százalékának tulajdonosa, továbbá ő az igazgatóság elnöke is. Az üzletember a legnagyobb magánbefektetője a 4,3 milliárd forintos alaptőkéjű Tőkepartner Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-nek. A 100 leggazdagabb magyar 2018-ban a 50. helyezést ért el. A cikk frissítve: 2018.
A cikk részletezi továbbá, hogy a BIF bejelentette, hogy dr. Spéder Zoltán, az Igazgatótanács tagjának közvetlen irányítási befolyása alá tartozó A64 Vagyonkezelő Kft. a 2007. augusztus 31-én kötött tőzsdei ügylet keretében 441,824 darab 1 000 forintos névértékű BIF részvényt vásárolt 9 800 forintos árfolyamon a Raiffeisen Bank Zrt. közreműködésével. Az A64 Vagyonkezelő Kft. közvetett és közvetlen tulajdoni részesedése együttesen a Társaságban 0%-ról 17.1%-ra növekedett. A kutakodás a 2007-es évre mutat vissza, amikor Küllői Péter forgalmár is érintett volt egy BIF-tranzakcióban.
A több mint két évtizednyi pályafutás áttekintése során kiemeli a médiai és pénzügyi befektetéseket (Inforádió, Bookline, Index, Portfolio, Napi.hu, Libri), amelyet a Central European Media & Publishing (CEMP) gyűjtött össze. Spéder a 100 leggazdagabb magyar listáján 2002-ben a 95. helyen volt, 2012-ben pedig már a 26. helyen állt. 2013-ban Spéder befolyásos szerepet kapott a Magyar Posta átszervezésében, és 2013/14 fordulóján a Takarékbank, illetve a takarékszövetkezeti bankok feletti irányítás jogát is megszerezte. 2016-ban Orbán Viktor kegyeiből kikerült, és a kormányközeli média támadássorozata zajlott ellene. Ugyanebben az időben az MNB 100 millió forintos büntetést rótt ki az FHB Bankra, és házkutatásokra került sor a Spéder-csoport cégeinél. Az Országgyűlés gyorsan elfogadott egy törvényt, amely lehetővé tette, hogy a takarékszövetkezeti bankok központja ne az FHB által tulajdonolt Takarékbank legyen, hanem bármelyik más bank. Ekkor a Napi Gazdaság 29. helyen állt a 100-as listán, 25 milliárd forintos becsült vagyonnal.
2016 szeptemberében Spédert üzlettársai kigolyózták a BIF Ingatlanfejlesztő cégéből, majd októberben Spéder eladni kényszerült az FHB-beli részesedését is. Ezzel gyakorlatilag külső szemlélőként került ki az általa felépített pénzügyi birodalomból. Természetesen IG-beli pozíciójáról is lemondani kényszerült. Spéder az FHB részvényeiért 7,5 milliárd forintot kapott, így összességében kilenc év alatt vélhetően jónéhány pénzt azért, hogy részt vállaljon a banki konglomerátum kiépítésében. A 2016-os események kapcsán a rendőrség csalás, hűtlen kezelés és tőkebefektetési csalás gyanújával nyomozott ellene, és ez a nyomozás 2020-ra is meghosszabbodott. 2020-ban Spédert rákényszerítették arra is, hogy eladja a Libri - Bookline könyvkiadó és kereskedőházban tulajdonolt kisebbségi részvény-csomagját a FIDESZ-közeli Mathias Corvinus Collegium számára.

| Év | Esemény |
|---|---|
| 2008 | FHB elnöke és egyik fő részvényese |
| 2013/14 | Takarékbank és takarékszövetkezeti bankok feletti irányítás |
| 2016 | Orbán Viktor kegyeiből való kikerülés, médiatámadások |
| 2016-2018 | Eladásai és kivonulása a bank- és ingatlanfejlesztési ügyletekből |
| 2020 | Libri-Booksline részvények eladása |
Az adatok alapján Spéder Zoltán a magyar pénzügyi és médiavilágban egy összetett és kontrasztos figura volt: egyrészt a bankárképzettség és a vállalati konszolidációk motorja, másrészt a politikai-lobbierővel való kapcsolatai és a hatalmi játszmák gyakran ellentmondásos megfigyeléséhez vezettek. A késői időszak eseményei rávilágítottak arra, hogy egy erőteljes bizalmi láncokkal rendelkező üzleti birodalom felépítése és annak fokozatos kiépítése, majd külső nyomásra történő visszavonulása hogyan formálta a piaci és politikai környezetet.
tags: #speder #zoltan #budai #ingatlanfejleszto
