Stadionépítés Magyarországon: költségek, megtérülés és állami szerep
Az elmúlt évtizedben Magyarországon több tucatnyi stadionépítés valósult meg, amelyek közpénzekből finanszírozódtak, és amelyek gazdasági-üzemeltetési hatásai folyamatos viták témái maradnak. A felcsúti Pancho Aréna az első NER-stadionként indult, a Spartacusé pedig a 27. lezárt projekt lehet, ha átadják. Bár a Nyíregyháza Spartacus FC vezetése korábban azt közölte, hogy az új stadion készen van, a csapat továbbra is Felcsúton játszik mérkőzéseket. Ha az aréna tényleg elkészül, ez lesz a 27. lezárt stadionprojekt 2014 óta.
Az ilyen beruházások összköltségeinek és közpénz-arányainak elemzése szerint a tíz év alatt mintegy 600 milliárd forintnyi közpénz kísérte a stadionépítéseket. A Pancho Aréna finanszírozása nem közvetlen költségvetési forrásból, hanem tao-támogatásokból származott. A 2015-ös költségvetés-tervezetben már 24 stadionprojekt szerepelt; ezek közül néhány később csúszott, másokat pedig töröltek, de a többség végül megvalósult.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) finanszírozási és infrastrukturális elképzelései szerint az új vagy felújított arénákba több ember járna ki, ami növelhetné a jegyeladásból, a szponzorálásból és a közvetítési jogokból származó bevételeket. Az elmúlt évek stadionprojektjeinek többsége azonban kong az ürességtől, és a megtérülés szempontjából általában nem beszélhetünk rentábilis működésről. Egyetlen kivétel van: a Groupama Aréna működtetése mutatott némi pozitív bevételi tendenciát.
A fehérvári stadion példáját említve a szervezők koncepciója szerint egyes szektorok a jegyfogyasztástól függően nyithatók meg, a belépők pedig nem mindig fogynak elegendő mértékben. A 2023/2024-es szezon átlagos nézőszáma is alacsony volt a 15 milliárd forintból megépített Fehérvár-stadionhoz képest, és a teljes szezon kihasználtsága nem érte el a 30 százalékot. Részletes elemzésben bemutattuk 2014 és 2024 közötti magyar stadionfejlesztéseket: a 27 projekt költsége közel 600 milliárd forint volt, amelynek több mint fele a Puskás Arénára és az atlétikai stadionra került.
A fejlesztések közül a Puskás Aréna a legnagyobb költségvetésű projekt, amelyet már 2016-ban kezdtek, a megnyitó 2019-ben volt. A bruttó költség becslése 190 milliárd forint volt, a nettó pedig 160 milliárd körül. A projekt fenntartása ugyancsak jelentős költségeket ró, és az állam 2020-ban is közel 1,87 milliárd forintot szánt a fenntartásra. A Puskás Aréna a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszíne volt, és 2026-ra már BL-döntőt is rendeznek benne.
A finanszírozási környezetet szemlélve megállapítható, hogy a stadionok többsége hosszú távú megtérülés nélkül készült el. A befektetések megtérülése a jegyárak alacsonysága és a konzervatív látogatottság miatt gyakran évtizedekig elhúzódik, vagy soha nem realizálódik. A számítások szerint a Ferencvárosi Groupama Aréna és a hozzá kapcsolódó üzemeltetési konstrukció az egyik leggyakoribb kivétel, amely az évek során jelentős profitot hozott a működtető Sportfive Hungary Kft.-nek, ugyanakkor a teljes átláthatóság érdekében ezt is óvatosan kell értékelni.
A Puskás Aréna és a többi jelentős projekt részletei
A Puskás Aréna hátteréről szóló adatok szerint a fenntartási költségek és a hasznosítás mértéke meghatározó tényező. A 190 milliárd forintos költségvetés mellett a stadion egy hétszintes, 213 700 négyzetméter alapterületű épület, amelyet jogerős építési engedéllyel rendelkező projektként adtak át. A nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárás során az olcsóbb ajánlatot nyújtó Strabag-alkalmú közös ajánlat volt a nyertes. A szerződés része a nyitórendezés költségei és egy 5%-os tartalék, amelyet váratlan eseményekre tartalékoltak.
A Groupama Aréna a Ferencváros otthona 2014 óta; annak üzemeltetése és adózott eredménye is csak szűk időszakonként mutatott pozitív hozadékot. A Debreceni Nagyerdei Stadion, a DVTK Stadion és más létesítmények esetében a kihasználtság általában alacsony volt, bár az FTC kivételével több stadion is rendszeresen kap jelentős érdeklődést kiemelt mérkőzéseken vagy eseményeken.
Költségek és megtérülés skálája
A stadionköltségek széles skálán mozognak: a Puskás Aréna például 190 milliárd forintba került, míg a kisebb létesítmények 3-20 milliárd forint között épültek. A fenntartási költségek éves szinten gyakran meghaladják az 1 milliárd forintos nagyságrendet, és a közművek üzemeltetése is komoly bevételeket vonhat el. A megtérülés időtartama rendkívül hosszú lehet: a cikkek egy része szerint a Ferencváros nélküli számítások alapján a befektetés több évtizedig nem térül meg, és akár 100-340 évig is elnyúlhat.
A Bozsik Stadion kivitelezése 2018-ban fejeződött be, ára 11,8 milliárd forint volt, és a projekt jelentős csúszásokkal és árnövekedéssel járt. A beruházások közül kiemelkedő a Puskás Aréna és a Groupama Aréna, de a fenntartási és működtetési költségek továbbra is meghaladják az egyes csapatok jegybevételét és a közvetítési bevételeket.
Stadionépítés másképpen
Nemzetközi összehasonlítások és konklúziók
Nemzetközi szinten is hasonló megközelítések láthatók: a költségek növekedése a világ több országában is tapasztalt, és gyakran a földterület ára, a szolgáltatások költségei, a munkaerő és a technikai megoldások ára határozza meg egy stadion végleges költségét. A magyar példák arra mutatnak rá, hogy a magas színvonalú infrastruktúra létrehozása nem feltétlenül jelenti a pénzügyi megtérülést, sőt sok esetben a fenntartási költségek a közpénzek felhasználására kényszerítik az önkormányzatokat és az államot.
A magyar stadionláz és beruházások jellemzője, hogy az elsődleges cél gyakran a rövid távú infrastrukturális megújulás volt, amelynek hosszú távú gazdasági hatásai között több szempontot figyelembe kell venni: a jegyárak, a meccsek látogatottsága, a helyi gazdaságra gyakorolt hatások és a közvetítési jogok bevételei. A finanszírozás és üzemeltetés összetett, és a közpénz aránya erősen meghatározza a közszolgáltatások és sportinfrastruktúra financiális fenntarthatóságát.
tags: #stadion #epites #koltsegei