Stadionépítés költségeinek összehasonlítása: Puskás Aréna és nemzetközi példák

A közleményben öt stadiont sorolnak fel (Baku, Marseille, München, London és Varsó), amihez képest az Új Puskás nem is drága. Az új Wembley legendás arról, hogy mennyivel meghaladta a végleges költség az előzetes terveket, Bakuban semmi nem állta útját a diktátor Aliyev nagyzási hóbortjának, a többi összehasonlításból annyira nem jön ki jól az Új Puskás. A varsói stadion befedhető, ehhez képest nem sokkal drágább. A két müncheni csapat stadionja, az Allianz Aréna olcsóbb volt, mint az Új Puskás, még úgy is, hogy vesztegetésen is kapták az építettő cég elnökét. Abból az összehasonlításból sem jön ki jól a 2020-as Európa-bajnokságra épülő Puskás, ha a szintén az erre a tornára készülő új stadionokkal vetjük össze.

Az Új Puskás Aréna helyzete a költségek tükrében

„A terveket visszább kellett venni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Az egész ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra. Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra, és a teljes környék rendbetételére is. Ezért nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker.”

Az elmúlt bő évtizedben Magyarországon felhúzott, jellemzően közpénzből finanszírozott stadionok kapcsán nem csak az építési költségek kapcsán merült fel kérdésként, hogy megéri-e rászánni az adófizetői forintokat. Sokakban az is kételyeket keltett, hogy lehet-e nyereségesen üzemeltetni a már kész stadionokat. Sokáig rendkívülinek számított, ha egy-egy év pluszban zárult, ma már úgy tűnik, nem ez a helyzet.

Puskás Aréna adatai és gazdasági mutatók

Puskás Aréna, Budapest, üzemeltető: Nemzeti Sportügynökség, adózott eredmény: 16,4 millió forint

A 67 155 fő befogadására képes Puskás Aréna messze Magyarország legnagyobb stadionja, a válogatott meccsek mellett koncertek rendezésére is kiválóan alkalmas, ilyenkor akár 80 ezer fő is bezsúfolódhat a 190 milliárd forintból épített létesítménybe. Tavaly fellépett itt többek között a Guns N’ Roses is, de a válogatott hazai meccsei és az Európa Liga döntője is itt zajlott. Az építés költségei 190 milliárd forint körül voltak, de az átadást követően is milliárdos nagyságrendű a fenntartás.

Az üzemeltetést kezdetben a Nemzeti Sportközpontok látták el, majd 2023-tól az NSÜ vette át. Az üzemeltetésbe beleszámolt költségek és bevételek elemzése alapján a bevételeket jelentő koncertek és egyéb rendezvények növelhetik a nyereségességet, de a 3800 VIP-hely és a legtöbb hazai rendezvény költségeit is viselni kell. A nézőszámok és események függvényében alakulhat a stadion jövedelmezősége.

Más hazai stadionok és nyereségességük

  • Groupama Aréna, Budapest, üzemeltető: Sportfive Hungary Kft., adózott eredmény: 114,6 millió forint
  • Nagyerdei Stadion, Debrecen, üzemeltető: Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft., adózott eredmény: 16,8 millió forint
  • DVTK Stadion, Diósgyőr, üzemeltető: Diósgyőr Futball Club Kft., adózott eredmény: 240,4 millió forint
  • ETO Park, Győr, üzemeltető: WHB Facility Kft., adózott eredmény: 17,8 millió forint

Az összehasonlításban szerepelnek még a vidéki stadionok is, például Debrecen, Győr és Diósgyőr esetei rámutatnak, hogy a nyereségesség nagyrészt a támogatásokkal és a rendezvényekkel, például koncertekkel érhető el, hiszen a jegybevételeken túl a közművek és üzemeltetési költségek jelentősen befolyásolják a végső mérleget.

Költségek és külföldi párhuzamok

A stadionépítés általános becslése 1 milliárd dollár körül mozog, amely magában foglalja az építési költségeket, a munkaerő- és földvásárlási költségeket, valamint az egyéb kapcsolódó kiadásokat. A visszahúzható tető például több millió dollárral növelheti a projekt összköltségét. A példák közt szerepel a Varsói, a Müncheni és a londoni létesítmények költségeinek összevetése, amelyek között jellegzetesen érvényesül a beruházások arányossága a kapacitáshoz viszonyítva.

Az összehasonlításból látható, hogy a Puskás Aréna ára jelentősen meghaladta a korábbi tervekben szereplő költségeket, miközben a Népstadion költségeinek értékeit az inflációval és a korabeli technikákkal érdemes újraértékelni. A nemzetközi példák alapján pedig elmondható, hogy a be nem tervezett költségek és a fenntartási kiadások hosszú távon mérsékelt nyereségességet vagy akár veszteséget is okozhatnak, ha a tervezett bevételek nem realizálódnak.

Közbeszerzési eljárás és szerződéses feltételek

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) szerint a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárás több ajánlatot hozott, a legkedvezőbb ajánlat 5 százalékkal olcsóbb volt a legdrágábbnál. A kivitelező napi 142 millió Ft + ÁFA kötbért köteles fizetni késés esetén, továbbá a szerződés bankgaranciával biztosítja a határidő és a minőség felügyeletét. Az összes tervezet végső költségei és a bruttó árak a közbeszerzési eljárás részleteiben kerültek meghatározásra.

Infografika: Stadionépítési költségek összevetése székár szerint

Összehasonlítás a Népstadionhoz és nemzetközi projektekkel

A Népstadion költségei 1948-1953 között keletkeztek, a mai inflációval számítva körülbelül 27,84 milliárd forintnak felelt meg, ami az új Puskás költségének nettó értékénél is kevesebb mint az ötöde. Az összehasonlítás során kiemelkedik, hogy a 2010-es évek végén és a 2020-as évek elején megvalósított beruházások költségei között jelentős növekedés figyelhető meg, amely részben a technológiai fejlesztések és az extrém funkcionalitás miatt alakult ki.

tags: #stadionok #epitesi #koltsegeinek #osszehasonlitasa

Népszerű bejegyzések: