Startup iroda bérbeadása: hogyan találjuk meg a megfelelő munkahelyet és jogi kereteket

Egységes fogalommeghatározás nem létezik, bizonyos sajátosságok azonban jól azonosíthatók. Startupok minden gazdasági ágazatban születnek, de a legtöbbjükre az jellemző, hogy egy már létező szolgáltatást helyez át a digitális térbe. A startupok egyszerű, de nagyszerű ötletre épülnek, és a nagymértékű növekedés lehetőségét már az indulástól fogva magukban hordozzák. További sajátosság, hogy az első években a startup vállalkozásnak rendszerint nincs nyeresége. Így a kutatás-fejlesztés és innováció klasszikus adóoldali támogatási eszközeit - például a kutatás-fejlesztés költségeinek leírását a társasági adóalapból - a legtöbb esetben nem tudják igénybe venni. Könnyen beláthatjuk, hogy lezárt üzleti év nélkül a startupok nem számíthatnak banki hitelekre.

Léteznek olyan, európai uniós programok, melyek a startupokat célozzák meg, de ezek csak időszakosan érhetők el. Elvileg megoldást jelenthetnek a családi, baráti kölcsönök, de ezekkel érdemes óvatosnak lenni: a nagymama vagy a legjobb barát pénzének kockáztatása meglehetősen rizikós vállalkozás. Az inkubátorházak kiépített infrastruktúrát biztosítanak, esetenként a hagyományos adminisztratív teendőket - titkárság működtetése, könyvelés szervezése - is átvállalják, pénzt azonban nem adnak. A startup nem jogi kategória, ám egy idő után mindenképpen jogi keretek közé kell terelni az induló vállalkozást: vagyis, céget kell alapítani.

A cégalapítás első lépéseként világosan meg kell határozni a céljainkat, és ezeknek megfelelő cégformát kell választani. A startup - miként a fentiekben megállapítottuk - egy rendkívüli kockázatokat magában hordozó, bizonytalan kimenetelű vállalkozás. Már csak emiatt sem célszerű olyan társasági formát választani, mely korlátlan tulajdonosi felelősséggel működik. Így nem javasolt ebből a szempontból a betéti társaság, a közkereseti társaság. A startupok kapcsán meg kell ismerkednünk az okiratok egy sajátos típusával: ez a szindikátusi szerződés. A szindikátusi szerződésben a felek vagy a létesítő okiratot megelőzően vagy azzal együtt szövegezik meg, azzal a céllal, hogy megállapodjanak a cégalapítás mikéntjében és/vagy meghatározzák azt, hogy a már működő társaságban miként, milyen feltételek mellett fognak együttműködni.

A szindikátusi szerződés tehát egy olyan - a létesítő okirattól elkülönült - okirat, melyben a gazdasági társaság leendő tagjai (vagy a már létrehozott társaság tagjai) meghatározzák az egymáshoz és a társasághoz fűződő szerződéses viszonyuk jogi kereteit, de kitérhetnek további (például munkajogi, versenyjogi, szellemi alkotásokkal kapcsolatos) kérdésekre is. Fontos látnunk az alapító okirat és a szindikátusi szerződés közötti különbséget: míg az előbbi a társaság szervezetét és működését, harmadik személyekkel szembeni kapcsolatfelvételének módját, a tagoknak a társasággal szembeni jogait és kötelezettségeit rendezi, addig a szindikátusi szerződéssel az azt megkötő tagok a társaságon belül egymással szembeni kapcsolatukat, együttműködésüket és elvárásaikat szabályozzák.

Amennyiben a szindikátusi szerződést a társaság megalapítása előtt kötik meg, lényegében egy előszerződés jön létre. Ebben a leendő alapítótagok megállapodnak abban, hogy létrehozzák a társaságot, meghatározzák azokat a kötelezettségeket, melyek az egyes feleket terhelik az alapítás során, rendelkeznek arról, hogy ki milyen arányban viseli a költségeket, és az egyes feladatok végrehajtására határidőket is megjelölnek. A Ptk. 6:73. § értelmében, ha az előszerződés megkötése után valamelyik fél meggondolja magát, akkor az érvényes előszerződésnek tekinthető szindikátusi szerződés alapján kötelesek megkötni a társasági szerződést.

A szavazási megállapodás lényegi eleme a szindikátusi szerződésnek. Ebben a felek meghatározzák, miként fognak majd szavazni a társaság legfőbb szervének ülésén olyan kérdésekben, mint például a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az osztalékelőleg vagy osztalék fizetésének elhatározása stb. Rögzíthetik, hogy kölcsönösen támogatni fogják szavazatukkal a másik fél által jelölt személyt. Kapcsolhatnak többletjogokat a társasági üzletrészhez. Ezzel a megoldással egy kisebbségi pozícióban lévő befektető számára lehet azt biztosítani, hogy a legfőbb szerv döntéshozatali mechanizmusában meghatározóbb legyen a szerepe annál, mint amit a befektetésének értéke egyébként indokolna. Biztosíthatnak vétójogot is a befektetők számára, amikor is meghatározott kérdésekben beleegyezésük nélkül nem születhet határozat. Ilyen kérdések lehetnek például a következők: a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, egyes szerződések megkötése, a társaság tevékenységi körének megváltoztatása, a társaság átalakulásának, jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása. A befektető - a társaság tagjaként - jogosult a cég ügyeiről felvilágosítást kérni, jogosult a társaság könyveibe betekinteni. A szindikátusi szerződésekben azonban ennél szélesebb körben is biztosítható a tájékoztatáshoz való jog. A szindikátusi szerződésben rendelkezni lehet a részesedés átruházásának korlátozásairól is. A „tag along” jog azt jelenti, hogy a tagoknak lehetőségre van arra, hogy amennyiben valamely tag kívülálló harmadik fél részére értékesíti üzletrészét, úgy ehhez az eladáshoz ugyancsak csatlakozzon, és társeladóként felkínálja saját üzletrészét vagy annak arányos hányadát. Ha a tag ebben az új helyzetben nem tudja elérni, hogy a harmadik fél csatlakozzon a befektető üzletrész eladásához, akkor ő maga sem értékesítheti üzletrészét.

Milyen megállapodásokat tartalmazhat a szindikátusi szerződés? Gyakorlatilag bármilyen kötelezettségvállalás és jog kiköthető, melyet a jog megenged, vagy legalábbis nem tilt. A Ptk. 3:4. és a 3:250. § (2) bekezdésében foglalt tiltások kimondják, hogy bizonyos korlátozások csak létesítő okiratban érvényesíthetők (például részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz kapcsolódó jogok és részvények átruházásának korlátozása). Ebből következik, hogy szindikátusi szerződés esetén célszerű a korlátozott felelősségű társasági formát választani, hiszen a részvényesi korlátozások egy részét a PTK az L.C. és részvénytársasági formáknál rendezheti csak. A titkosságot érintő rendelkezéseket pedig célszerű a létesítő okiratba beépíteni. A Ptk. szerint a gazdasági társaság vagyona a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyonból állhat, és a szellemi alkotásokat érintő kérdésekre is ki kell térni az alakulás előtt és után.

Lényeges, hogy a szindikátusi szerződés megkötésekor tisztázzuk, a tag valóban jogosult-e rendelkezni a szóban forgó szellemi termékkel. A szerzői jogokat illetően a munkáltató és a szerző között létrejövő megállapodások határozzák meg a vagyoni jogok átruházását. A munkáltató a mű átadásával vagy átvételével szerzi meg a vagyoni jogokat, ha a felek másként nem állapodnak meg. Így a szindikátusi szerződésben be kell rögzíteni, ki milyen szerzői jogokkal rendelkezik, és ki jogosult a felhasználásra.

Összegzésként megállapítható, hogy a startup nem egy egzakt jogi kategória, hanem egy olyan fázisa a vállalkozásoknak, mely előbb-utóbb jogi közreműködést igényel. A HUB55 példája pedig rámutat, hogy a coworking és startup-központok kiemelt szerepet játszanak az ötletgazdák és kivitelezők találkozásában, ahol a közösségi iroda lehetővé teszi a gyors kapcsolódást, a tudásmegosztást és a hálózati kapcsolatok építését. A HUB55 a Corvin-negyed szomszédságában található, mely egyedülálló hely Magyarországon, sokrétű bérleti konstrukcióval és rendezvényterekkel, amely ideális alapot ad a startupok fejlődéséhez.

Infografika: szindikátusi szerződés fő elemei

HUB55: közösségi iroda és startup-központ

A HUB55 nem egy átlagos irodaház, hanem egy Magyarországon egyedülálló startup központ, közösségi irodával, privát irodákkal és konferenciákra is alkalmas rendezvénytérrel. Innovátorok, kreatív elmék gyülekező helye. Az épületben bérelhető tárgyalók, valamint 120 fős rendezvénytér és workshop terem is rendelkezésre áll. A coworking előnyei: gyors kapcsolatok, professzionális eszközök, közösségi tudásmegosztás és lehetőség a fókuszált munkára.

Általános tanácsok a jogi struktúrához

  • Válassz megfelelő cégformát: korlátozott felelősségű társaság előnyösebb lehet a startupok számára a kezdeti kockázatok miatt.
  • Ismerd meg a szindikátusi szerződés lényegét és jogi hatásait a béta és növekedési fázisban.
  • Határozd meg a szellemi alkotások tulajdonjogát és a hozzájárulásokért járó kompenzációt már az alapításnál.
  • Használd ki az inkubátorházak és coworking környezetek előnyeit, de tartsd szem előtt az anyagi és jogi kockázatokat.
  • Az ÁSZF és a szerződéses feltételek legyenek egyértelműek és jogilag védettek, hogy elkerüljék a későbbi vitákat.

Az Otthon Start program és más állami ösztönzők elérhetőségei fontosak lehetnek a lakáshiányos vagy finanszírozási kérdésekkel küzdő vállalkozóknak, de ezek részletes feltételeit minden esetben alaposan ellenőrizni kell. A jogi kérdések felvetésére és a konkrét megoldások kidolgozására pedig érdemes szakembert bevonni a kezdetektől.

Hogyan alapíts StartUP céget Magyarországon?

Ha Ön a HUB55-öt választja, a coworking előnyei mellett megtapasztalhatja egy dinamikus közösség hatását: a tudásmegosztás, a véletlen találkozásokból születő együttműködések és a professzionális környezet segítheti a gyors fejlődést.

tags: #start #up #iroda #berbeadas

Népszerű bejegyzések: