Dörgicse Szabályozási Terve: Hagyomány és Jövő Ötvözése
Dörgicse, a Balaton északi partján elhelyezkedő festői település, melynek történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, ma is büszkén őrzi múltját, miközben felkészül a jövő kihívásaira. A településfejlesztés és a településkép védelme kiemelt fontosságú a helyi önkormányzat számára, ami a Szabályozási Terv keretében ölt testet.
A település 1950-ben jött létre Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével, de már a középkorban is hat "Dörgicséző" falu létezett. A 19. században a piarista rend is birtokosként jelent meg a területen, lakosai pedig főként mezőgazdasággal, azon belül is szőlészettel és bortermeléssel foglalkoztak. A török idők azonban megtépázták a települést, ami lakosságszámának folyamatos csökkenéséhez vezetett az évszázadok során.

A Zártkertek Rendezési Tervének Fontossága
Az 1979-es év jelentős mérföldkő volt Dörgicse életében, amikor a Minisztertanács jóváhagyta a VÁTI által készített regionális rendezési tervet, amely a balatoni üdülőkörzetre, azon belül is kiemelten a zártkertekre fókuszált. A "zártkert" fogalma, bár ma már megszűnt telekkönyvi kategória, a nyaralókat, gyümölcsösöket, pincéket, valamint gazdasági és rekreációs célú ingatlanokat jelölte. A kormányzat aggodalmát fejezte ki a zártkertek rohamos terjedése miatt, hangsúlyozva a természeti környezet, az üdülési és idegenforgalmi vonzerő védelmének szükségességét. A cél az volt, hogy csak tájat nem károsító, nem szennyező tevékenységek folytatódjanak, amelyek megőrzik a szőlő- és gyümölcskultúrát.
Dörgicsén hat zártkerti terület volt: Margya, Agyaglik, Apácska, Bece-Gergnye, Erdei és Kisleshegy. Az 1982-es vizsgálat kimutatta, hogy a korábban domináns szőlőtermesztés aránya jelentősen csökkent, sok terület parlagon maradt, és a présházak állapota is romos volt. Ugyanakkor a település kiváló tájképi és természeti adottságokkal rendelkezett, a dűlőkről gyönyörű panoráma nyílt a Balatonra és a környező hegyekre.

Műemléki Értékek és Helyi Védelem
Ma már a Becce-hegyen és Agyaglikon található több száz éves présházak műemléki védettség alatt állnak, emlékeztetve a dörgicsei borok egykori hírnevére. A présházakon kívül 18-19. században épült barokk és klasszicista stílusú házak is védettséget élveznek, így a látogatók egy igazi skanzenben érezhetik magukat.
Dörgicse három, jelentős műemléki értékkel bíró középkori eredetű templomrommal is büszkélkedhet. Rómer Flóris már a 19. század közepén beszámolt a romok állapotáról, de a szakszerű feltárás és állagmegóvás csak 1959-ben kezdődött meg. A felsődörgicsei templomrom vizsgálata során három különböző építési periódust azonosítottak, melyek közül a legkorábbit a 11. századra datálták.
Az alsódörgicsei templom, melyet valószínűleg a fehérvári káptalan építtetett, a 14-16. században Boldogasszonydörcsiként szereplő településen Boldogasszony tiszteletére épült. Tornyának maradványai ma is impozáns látványt nyújtanak. Az épület állapota 1967-ben került felmérésre és régészeti feltárásra.
A harmadik rom Kisdörgicse területén található, a 12. században épült Szent Miklós-templom. Ennek állagmegóvási munkálatai szintén 1959-ben zajlottak, és korábbi épületmaradványokat nem fedeztek fel.

A Szabályozási Terv Céljai és Elvei
Dörgicse község Önkormányzata a településkép védelméről szóló törvény alapján rendeletben szabályozza a településképi követelményeket. A Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) feltárja és ismerteti a településrészek arculati jellemzőit és értékeit, javaslatot téve a településképhez illeszkedő építészeti és egyéb elemek alkalmazására.
A rendelet hatálya kiterjed minden építési tevékenységre, reklámelhelyezésre, valamint az építmények rendeltetésének megváltoztatására. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az arculat, a telekszerkezet, a beépítés és az épületállomány megtartása, valamint a településszerkezet, a táji környezet és a településkarakter védelme.
A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti és régészeti értékek felkutatása, nyilvántartása, dokumentálása és megőrzése. A helyi védettség alá helyezésről a Képviselő-testület dönt rendelettel, melyet írásban lehet kezdeményezni.

A védett értékek jó karbantartása a tulajdonos kötelessége, de az önkormányzat pályázat útján támogatást nyújthat a védettséggel összefüggésben szükségessé váló munkálatok finanszírozásához. A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást vezetnek, amely nyilvános és betekinthető az önkormányzat hivatalában, valamint a dörgicse.hu honlapon.
Balaton-felvidék, Dörgicse
A szabályozási terv biztosítja, hogy Dörgicse megőrizze egyedi báját, miközben fejlődik és alkalmazkodik a modern kor kihívásaihoz. A múlt tisztelete és a jövőbe vetett hit együttesen alkotja a településfejlesztés alapját.
tags: #szabalyozasi #terv #kis #dorgicse
