Szabó Magda: A régi ház és a Csigaház nyomában

Debrecen és az írónő életének helyszínei, valamint a korai művek felbukkanása együtt adnak képet Szabó Magda személyes és irodalmi világáról. Most azonban újra kell írni a magyar irodalomtörténetben a Szabó Magda életéről és munkásságáról szóló fejezetet. A hagyatékból ugyanis előkerült egy fehér dosszié, s abból két szürke kockás borítójú füzet. Rajtuk a cím: Csigaház, az évszám: 1944 és az SzM szignó.

A Csigaház: egy előkerült kisregény

S hogy mit rejt a két füzet? Egy kisregényt, amely 1939-ben játszódik, Bécsben. Egy zaklatott fiatal lány érkezik a Csigaház nevű panzióba. Júlia Budapestről menekült az osztrák fővárosba, régi ismerőséhez, a panzió tulajdonosnőjéhez. Odahaza megrázó élményben volt része: a vártnál korábban hazatérve a családi villába, rajtakapta fiatal mostohaanyját, Dollyt és szeretőjét, Dorner András ügyvédet, apjának, az országos hírű sebészprofesszornak a barátját.

A fiatal lány abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban további "veszedelmes viszonyok" bolygatják fel a mindennapok megszokott rendjét, újabb szerelmi háromszögek formálódnak. A politikai helyzet is nyugtalanító, hiszen a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng, és a németek egyre jobban érdeklődnek a Csigaház lakói iránt. A háború fenyegető árnyéka borul egész Európára.

Szabó Magda írói születése

A szerelmi és politikai szálból biztos kézzel összeszőtt kisregényt minden bizonnyal Szabó Magda 1935 és 1938 közötti bécsi tartózkodásainak élményei ihlették, ezeket öntötte - valószínűleg itt először - prózai formába. Sorait olvasva tanúi lehetünk a regényíró születésének. Nyomon követhetjük, hogyan talál rá saját hangjára, hogyan dolgozza ki írói módszerét.

Gyermekkori helyszínek: Debrecen épületei és családi emlékek

Debrecen híres szülötte, a Kossuth-díjas Szabó Magda ezer szállal kötődött szülővárosához. Családja történetét, gyermek- és ifjúkora emlékeit számos regényében örökítette meg, melyek a mai napig az olvasók nagy kedvencei. Az egyik legnépszerűbb és legtöbbet fordított magyar író, akinek Az ajtó című regénye 2015-ben felkerült a The New York Times 10-es listájára, regényein keresztül a világ számos pontjára vitte el szülővárosa, Debrecen hírnevét.

Az egyemeletes klasszicista Rickl-ház a Piac utca 41. szám alatt áll, az idősebbek Lábasházként ismerik, az épület ugyanis az udvaron mai napig álló, egykor raktárnak használt lábas-ház bővítése. Szabó Magda anyai ükapja, Rickl József német kereskedő 1786-tól lakott a házban. A Rickl-család közel másfél évszázadig lakott az épületben, egészen annak államosításáig. A háznak egykor kilenc szobája, számos iroda- és raktárhelysége volt, ma kisebb üzletek, irodák működnek benne.

„Rickl Mária nagyapja, első számú Rickl Anselmus… Debrecenbe került, s megnyitotta óriási gyarmatáru-kereskedését a város egyik legszebb házában, a Kistemplom mellett. E kereskedést, amely igen jól ment, Bolt a Török Császárhoz néven ismerték annak idején Debrecenben, Anselmus és Rosina nemcsak adtak-vettek, de különféle megbízásokat is lebonyolítottak az üzletükben. Szekereik beszerzés, továbbárusítás céljából bejárták az egész országot, postát is továbbítottak, különlegesen értékes küldeményeket.

A Domb utca és a Dóm közelsége

A Domb utca 16. szám alatt áll az a ház, ahol Szabó Magda életének első éveit töltötte. Kényelmes, tágas ez a Domb utcai lakás, a sápadtsárga, tengerkékkel kárpítozott kőrisfa hálószoba római széke karján ott várja éjszakára készülő asszonyát fehér pongyolája. A Szabó család számára több okból kifolyólag is fontos helyszín a Kollégium.

Szabó Magda apai nagyapja, Szabó János esperes a Kollégium Dísztermében halt meg felszólalás közben. Fiai, köztük Elek, Szabó Magda édesapja a Kollégium diákja volt, a jogi karon Ady Endre volt az évfolyamtársa. A Kollégium apám szemefénye volt. Ott végezte iskoláit, akárcsak minden férfirokonunk, már Vergilius-fordító dédapám is, úgy beszélt a négyszáz esztendős intézményről, nagyhírű nyugati egyetemek testvériskolájáról, mint szerelmes a szerelmeséről, kopott falépcsője minden fokát számon tartotta.

Füvészkert utca: az otthon, amelyet szeretett

Mielőtt a család a Füvészkert - akkor Baltazár Dezső - utcába költözött, egy ideig a Hunyadi utca 24. alatt (a mai Petőfi téren) éltek. Ezt követően költöztek Szabó Magda utolsó debreceni lakhelyére, a Füvészkert utca 18. alá, ahol korábban a Református Kollégium diákkórháza állt. „…az volt a legotthonosabb otthon, az a Füvészkert utcai ház. Imádtam… A cicatemető ott volt az orgonabokrok árnyékában, apám kirakta fehér kaviccsal a sírokat.

Régi ház volt, tizennyolcadik század végi, olyan vastag falai voltak, mint egy várnak, a párkányra ülve átfontam a térdemet, az égre bámultam, láttam az égi csillagokat meg a Nagytemplom csillagait, és azon tűnődtem, milyen lesz, mit hoz az élet… A Füvészkert utcai házban apám paradicsomkertet csinált, áradt az illat az ágyásainkból.

Városháza, Nagytemplom, emlékművek

Szabó Magda már kisgyermekként rendszeres látogatója volt a Városházának, édesapja ugyanis itt dolgozott városi tanácsnokként. Az írónő felnőttként is többször visszatért ide, ami a Református Nagytemplom és a Református Kollégium mellett az egyik legfontosabb épület volt a számára a városban. A Városháza Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke.

Az épület maga nem túl régi, köszönhetően az elmúlt évszázadokban rendszeresen pusztító tűzvészeknek, melyekben az eredeti Városháza több alkalommal is súlyosan megsérült. A ma is látható, klasszicista stílusú Városháza 1843-ban épült, története azonban jóval korábbra nyúlik vissza. Az „ősi” városháza magja Tar András debreceni főbíró kőháza volt, amit a város 1531-ben vásárolt meg.

A Református Nagytemplom mindig is fontos szerepet játszott Szabó Magda életében. A templom - mint Debrecen jelképe és a református egyház központi épülete - az írónő és családja vallási gyökereit, valamint a város iránti szeretetét szimbolizálja. Ötezren férnek ebbe a templomba, ez hazánk legnagyobb protestáns egyházi épülete.

Iskolák és emlékház: Dóczi Intézet és a Szabó Magda Emlékház

A Dóczi Leánynevelő Intézet 1838-ban nyitotta meg kapuit. Nevét neves igazgatójáról, Dóczy Gedeonról kapta, aki 1874 és 1908 között volt az intézet igazgatója. A iskola a két világháború közötti időszakban élte a fénykorát. Ekkor 1500 növendéke volt.

Debrecenbe jártam iskolába, valamivel hamarabb megkezdtem a tanulást, mint más gyerekek: októberben születtem, még nem voltam hatéves, amikor beírattak a híres Dócziba, amelyben anyám, nagyanyám s a legtöbb nőrokonom nevelkedett: a Debreceni Református Egyház Leánynevelő Intézetébe. A Dóczi talán a legszigorúbb nevelőintézet volt az országban, s mikor én a növendékei közé kerültem, fennállásának második évszázadába fordult.

Az írónő századik születésnapja alkalmából, 2017-ben az iskola udvarán nyitott meg a Szabó Magda Emlékház a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debrecen város jóvoltából.

Személyes emlékek, családi történetek

A születési anyakönyv szerint Szabó Lenke Mária Magdolna Éva szülei Szabó Elek városi tanácsos és Jablonczay Lenke voltak, akik a Domb utca 16. A megnövekedett fertőzésveszély miatt édesanyja, Jablonczay Lenke élete veszélybe került, két évig volt beteg. Szabó Magda életének sem sok jövőt jósoltak. A kisbabát nagynénje, Piroska, és édesapja, Szabó Elek gondozta, míg az anyja gyermekágyi lázzal és vérmérgezéssel feküdt a kórteremben.

A szülői-ház (Szent Anna u. Szabó Magda 3 éves volt, amikor ideköltözött a család. Az édesanya, Jablonczay Lenke számára nem volt idegen ez az ízig-vérig katolikus környezet, hiszen bár reformátusnak keresztelték, nagyanyja, Rickl Mária döntése nyomán erős katolikus neveltetést kapott és abban a katolikus Svetits Intézetben tanult, ami a szomszédban állt.

Korabeli atmoszféra a novellákból és regényrészletekből

Jó itt ülni, a szoba hűvös, és az ital jólesik. Christa csillogóbb, mint valaha, és a szoba is szép. Isten tudja, miért nem tetszik neki. Bizarr és mégis ötlettelen, hiányzik belőle minden, ami a lakást lakássá teszi. Most megtalálta: ez a lakás nem otthon. Persze, Christa nem tehet róla, bútorozva vette ki. Kicsit félvilági itt minden - gondolta, és ismét rosszul érezte magát ennél a gondolatnál.

Edmund nem először érzett valami visszásságot. Edmund nem tudta, elmondta, hogy alig volt otthon. Christát nem érdekelte a temetés, de Rüdiger bácsi végrendeletét meghallgatta. Edmund azt várta, hogy nevetni fog, de szokatlanul elkomolyodott. - Szegényke... - Edmund rögtön tudta, hogy Loréról beszél. - Egy ilyen vén madárijesztővel, mint Agatha von Mieder. Vagy megőrül, vagy megszökik.

- Azt a kislányt vigye sokat moziba, és ne hallgasson senkire, hogy a gyászév még tart. Azzal Rüdiger bátyja ki nem jön a sírból, de a kislány legalább mosolyog egyet. És vigyen neki csokoládét, és mondjon csúnyákat Agatháról, mert azt méltányolni fogja.

Az irodalmi hagyaték és a MEK

Az Országos Széchenyi Könyvtár működteti a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) gyűjteményt. Ebben nagyon sok érdekes és értékes dokumentumot tesznek elérhetővé, közöttük sok olyan igazi különlegességet, amelyek más formában nem lennének elérhetőek a nagyközönség számára. Kedvcsinálónak adjuk közre itt ezt a válogatást. A teljes gyűjtemény itt érhető el. A lista folyamatosan bővül.

Olvasói útmutató

Több mű olvasásához szükség van az Adobe Reader programra, ez ingyenesen letölthető innen .

Rövid záró gondolatok

Most előkerült kéziratok és a helyszínek megismerése új fényt vetnek Szabó Magda korai prózai törekvéseire és személyes világára. A Csigaház és a debreceni emlékek együtt segítenek megérteni, hogyan formálódott az a szerző, aki később nemzetközileg is elismert regényeivel vált híressé.

tags: #szabo #magda #a #regi #haz

Népszerű bejegyzések:

• Mészáros Márk földmérő: tevékenységek, helyszín és gazdasági bepillantás Nógrádsáp környékén – részletek
• Ismerje meg a Evangelikus nyaralo revfulop lehetőségeit
• Fedezze fel Lilla Lakóparkot Veszprémben: kortárs design és nyugodt környezet
• Belso oázis az átriumos házban – alaprajz bemutató
• Részletek az ELTE rajz osztatlan tanári mintatervéről