Az öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékek rendszere és eljárási vonatkozásai
A rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárásokért fizetendő illetékek körébe tartoznak, és kiterjednek az öröklésre, ajándékozásra, valamint visszterhes vagyonátruházási ügyletekre, továbbá az e törvényben meghatározott módon, illetve külön jogszabályban előírt díjakra és illetékekre. A cikk célja, hogy részletesen bemutassa az illetékfizetés kötelezettségét, mentességeket és a kapcsolódó szabályozási elemeket a magyar jogrendszerben.
Illetékfizetés kötelezettsége és alanya
A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindítását kérő fél köteles megfizetni. Ha több ügyfél indít közösen eljárást, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelnek az illeték megfizetéséért. Bizonyos esetekben az egyetemlegesség megszűnik, ha a hatóság mindenkire külön döntést hoz. Ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő, az illetéket kérelmenként kell megfizetni. Amennyiben az eljárás több ügyfél részvételével folyik és az eljárás jellege kizárja, hogy egyes ügyfelekkel külön határozat szülessen, akkor csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi egy egyéni eljárás esetén járna. A szakhatósági eljárás illetéke az alapeljárási illetékkel egyidejűleg kerül megfizetésre, és azt annak a félnek kell teljesítenie, akinek érdekében az eljárás indul.
Illetékmenetességek és mentességek
A törvény meghatározza a tárgyi illetékmentességeket, például azokat, amelyek esetében nem kell illetéket fizetni. Ezen felül tartalmazza az általános és részletes személyes mentességi köröket is, például a központi költségvetésből finanszírozott szervezetek (állam, önkormányzatok, köztestületek, egyházak, alapítványok, egészségbiztosítási és nyugdíjintézmények, MNB, MTV) kizárólag a szolgálati kötelezettségekkel összefüggő illetékkérdésekben részesülhetnek mentességben, bizonyos esetekben pedig korlátozott körben az illetékmentes terhek alá esnek. A mentességek között szerepelnek az állami vagyonkezelő Zrt.-t, illetve egyes vízgazdálkodási vagy egészségügyi intézmények által szerzett vagyontárgyak is.
Öröklési illeték
Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár örökölt ingatlant vagy hagyatékot, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogokat akkor is terhelheti illeték, ha a hagyaték helye szerinti államban nem kell illetéket fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. A hagyatékhoz számítandó az örökhagyóra szállott, de még át nem adott hagyaték vagyoni értékű jog is, és az örökhagyóval közvetlen rokonsági viszonyban álló örökösök esetében az első és a további hagyaték közötti rokonság szerint kell az öröklési illetéket kiszabni.
A hagyatéki események és illeték keletkezése
Az illeték keletkezése és megfizetése összekapcsolódik a hagyaték megszerzésének eseményével: a megnyíló hagyaték tárgyában az illeték a hagyatéki események függvényében keletkezik, és az illeték összegét a hagyaték forgalmi értéke és tartozásai alapján kell számítani. Ha ingó- vagyonelemeket adományoznak vagy ajándékoznak, az illeték szabályai közvetlenül vonatkoznak a hagyatéki terhek összegére is.
Ajándékozási illeték
Az ajándékozási illeték alapja az ajándékozás tárgyát képező vagyontárgy forgalmi értéke, illetve a jelenleg hatályos rendelkezések szerint bizonyos feltételek mellett a jogszabályban meghatározott mentességek vagy kedvezmények érvényesülhetnek. Az ingatlan ajándékozása esetén a szerződés megkötésének napja, míg ingó vagyontárgyaknál az okirat aláírásának napja az illetékfizetés alapja. Ha külföldön állítottak ki okiratot, az illeték keletkezési napja az ahhoz kapcsolódó esemény beálltakor van meghatározva.
Mentességek és kedvezmények ajándékozás esetén
Az ajándékozási illeték alól mentesek lehetnek például az alábbiak: hazai tudományos, művészeti, oktatási célú ajándékozások és non-profit alapítványok által történő vagyonszerzések, lakóház építésére alkalmas telektulajdon vagy tulajdonjoggal terhelt ingatlan megszerzése, illetve olyan ajándékok, amelyeket személyijövedelemadó vagy járulékfizetési kötelezettség terhelt, továbbá munkavállalók részére adott ingyenes juttatások, közüzemi díjtartozás elengedése és hasonló kivételek.
Visszterhes vagyonátruházási illeték
A visszterhes vagyonátruházási illeték a jogügylet tárgyi értékétől és a vagyontárgy jellegétől függően alakul. A gépjárművek, adósságok és egyéb terhek figyelembevételével kell számításba venni az alapot, melynek meghatározása összetett procedúra, amely tartalmazza a hagyatéki terhek és egyéb költségek levonását. A törvény részletezetten meghatározza a terhek és állagokat, amelyeket figyelembe kell venni a forgalmi érték kiszámításánál, és azt is, hogy a haszonélvezet vagy használati jog befolyásolja-e az illeték alakulását.
Öröklési és ajándékozási illeték összehasonlítása
Az öröklési illeték és az ajándékozási illeték közötti különbségek a tárgyalt vagyontárgy típusában és a jogügylet jellegében rejlenek. Míg az öröklésnél a hagyaték forgalmi értéke és tartozásai határozzák meg az illeték mértékét, addig az ajándékozás esetén az ajándékozott dolog forgalmi értéke és a körülmények alapján alkalmazható mentességek, kedvezmények és különösen a 4 éven belüli lakóházépítési kötelezettség kapcsán felmerülő mentességek befolyásolják az illetéket.
Eljárási díjak és költségek
Az illeték mellett a közigazgatási hatósági eljárásokért végrehajtott költségekre vonatkozó díjak is vannak. Az általános tételű közigazgatási eljárási illeték alapja meghatározott összeg, és a jogorvoslati eljárások (fellebbezés) díja a vitatott összeg alapján kerül megállapításra. A díjak kiszámítása és beszedése fontos eleme az igazságszolgáltatási költségviselésnek és a joggyakorlat költség-elosztásának, gyakran az eljárás tárgyának értékéhez kapcsolódóan.
Infografikák, térképek és példák

Gyakorlati útmutató
Ha közigazgatási eljárásban illetéket kell fizetni, az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint kell eljárni. Elektronikus fizetés vagy átutalás lehetséges; az illeték megfizetéséről szóló igazolást a döntő határozat kézbesítésével egyidejűleg vagy azt megelőzően is be kell nyújtani. Ha az eljárás során több határozat születik, vagy több fél érintett, az illetékek arányos körben kerülnek meghatározásra, és az önálló jogorvoslati útvonalak lehetnek elérhetők. Az adóhatósági és vámhatósági eljárások esetében a díjfeljegyzés és a jogorvoslat részletes szabályai külön jogszabályokban kerülnek rögzítésre.
Rövid meta leírás és kulcsszavak
tags: #szakhatosagok #eljarasi #illeteke
