Szalai Szabolcs pályafutása és a földmérés világa
Szalai Szabolcs neve az elmúlt években többször is felmerült a magyar médiában, legutóbb a hirado.hu főszerkesztőjeként. Pályafutása során dolgozott az Indexnél és az ATV-nél, vezetett videórovatot és rádióműsort, foglalkozott digitális tartalomfejlesztéssel. December 2-tól tölti be a hirado.hu főszerkesztői posztját, hálát adva a közmédia vezetőségének a felkérésért, és nagy szakmai kihívásnak tekintve a feladatot.
Szalai Szabolcs 2020 nyarán igazolt az Indexhez, ahol belpolitikai újságíróként, majd rovatszerkesztőként, később a videórovat vezetőjeként tevékenykedett. 2023 nyarán tért vissza az Indexhez videóriporterként és több online közéleti műsor szerkesztőjeként. Az elmúlt hónapokban digitális tartalomfejlesztéssel foglalkozott, mielőtt megkapta volna a felkérést a hirado.hu főszerkesztői posztjára.
A Media1.hu információi szerint Szalai Szabolcs eltűnt a Transzparens Újságírás Alapítvány (TÚA) honlapjáról, mint stratégiai igazgató, alig pár hónappal kinevezése után. Ezenkívül Tikvicki Dóra, aki egy Nyílt Sisak című műsor műsorvezetőjeként is ismert lehet a Magyar Jelen YouTube-csatorna nézői számára, a Mi Hazánk Mozgalomhoz köthető. Információk szerint az Index / Indamedia szerkesztőségében aggodalomra adott okot, hogy Szalai Szabolcs esetleg újra a céghez igazolhat, mivel egykori indexes munkatársai attól tartanak, hogy Szalai tevékenysége miatt az Index ismét kritikák célkeresztjébe kerülhetne, hiszen az alapítványnál végzett munkája sokat ártott az egész magyar újságírásnak.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány pénzügyi beszámolói is aggályokat vetettek fel: 2018-as megalapítása óta minden évben elkéstek a beszámolók benyújtásával, volt, hogy közel egy évet csúsztak. Több éven át 0 bevételt és 0 kiadást vallottak be, holott körülbelül 10 fős stábjuk volt, és weblapot tartottak fenn. Előfordult az is, hogy egy pénzügyi beszámolót beküldtek, majd később egy más tartalmú újat küldtek be ugyanarra az időszakra.
Az alapítvány Fidesz-közeliségére utal, hogy nemrégiben lobbizták ki a Fidesznél, hogy büntetőjogi következmények nélkül közölhessenek rágalmazó, becsületsértő médiatartalmakat a sajtóban, ami a „lex-lakájmédiaként” és „lex-PestiSrácokként” is emlegetett törvényi változáshoz vezetett.
Szalai Szabolcs újságírói pályafutása a Nyugat Rádiónál kezdődött. Ezzel párhuzamosan belépett az LMP-be, ahol a párt ifjúsági tagozatának országos elnöke volt, majd két éven át az LMP parlamenti frakciójánál dolgozott kommunikációs munkatársként. 2020 januárjában a Jövő TV online televízió és hírportál főszerkesztőjeként kezdett tevékenykedni. 2022 januárjában az ATV-csoporthoz igazolt, ahol az atv.hu és a Spirit FM online szerkesztője lett, egy ideig a Naphire.hu bulvárlap munkatársa is volt, főszerkesztői feladatokat is ellátva.
A földmérők és térinformatikusok szakmai napja egy fontos esemény, amelynek célja a szakma sokszínűségének, történelmi múltjának népszerűsítése, valamint az új technológiákban betöltött szerepének kiemelése. A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) által szervezett rendezvényeken a Lechner Tudásközpont szakértői is rendszeresen részt vesznek előadásokkal.
Az MFTTT a Földmérők Nemzetközi Szövetsége (FIG), az Európai Földmérők Tanácsa (CLGE) és az Egyesült Államok Földmérő Társasága (NSPS) felhívására, az MH GEOSZ együttműködésével, a BME és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendezi meg a Földmérők Világnapját és az Európai Földmérők és Geoinformatikusok Napját. Az eseményeken szó esik a térinformatika nemzetgazdasági jelentőségéről, a téradatok kezeléséről és hasznosításáról, valamint az új technológiák, mint a műholdas távérzékelés és a dróntechnológia szerepéről.
A konferenciák kiemelten foglalkoznak a térbeli intelligencia és a téradatok fontosságával a XXI. században. Dr. Szabó György, a BME egyetemi docense rámutatott, hogy a téradatok előállítási költsége, ára és hasznosítási értéke közötti szakpolitikai dilemmák jelentősek. A hidegháborús időszakból megörökölt adatgyűjtés-központú megközelítéssel szemben egyre nagyobb teret nyer a téradatok hasznosítását, széleskörű döntés-előkészítési alkalmazását előtérbe helyező megközelítés.
Az „Év földmérője” díjazottak is reflektorfénybe kerülnek. 2022-ben Benjamin Banneker amerikai almanachszerzőt, földmérőt és farmert választották az „Év földmérőjének”, aki autodidakta módon sajátította el a földmérés és a csillagászat tudományát. Korábban, 2020-ban, az Európai Földmérők Tanácsa Piri reisz oszmán-török tengernagyot, térképészt választotta az „Év Európai Földmérőjének”.
A különböző szekciókban szó esik a térinformatika alkalmazásairól az erdőgazdálkodásban, a mezőgazdaságban, valamint a közszolgáltatások gazdasági jelentőségéről. Dr. Király Géza a Soproni Egyetemről előadásában ismertette, hogy Magyarország erdőterületeinek mintegy 21%-áról számtalan szakadatot gyűjtenek és tartanak nyilván, amelyek geoinformatikai környezetben történő kezelése és tárolása célszerű. Dr. Jung András az ELTE-ről az új szereplőkről beszélt a távérzékelési és térinformatikai alkalmazásokban, kiemelve a mezőgazdaság belépését a professzionális téradatfogyasztók körébe.
A rendezvényeken hangsúlyt kapnak a modern technológiák is, mint a GNSS (globális helymeghatározó rendszerek), amelyek a társadalom alapinfrastruktúrájának számítanak. Dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki Karának dékánja kiemelte, hogy a felsőgeodézia teremtette meg a hatékony helymeghatározó, navigációs és időmérő eszközök létrehozásának lehetőségét. Az elektromos hálózatok, internet, pénzügyi piacok, légi közlekedés, rendészet - mindezek működése nagymértékben támaszkodik a GNSS-szolgáltatásokra.
Az egyetemi kutatások és azok nemzetgazdasági szolgálata is téma. Dr. Pődör Andrea és Dr. Katona János az Óbudai Egyetemről előadásukban a „Public Value Capture” jelenségét vizsgálták, melynek lényege, hogy az állami beruházások által növekvő földterületek értékét az állam bevételekké alakíthatja.
A Lechner Nonprofit Kft. szakértői is aktívan részt vesznek a konferenciákon. Dr. Kenyeres Ambrus a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium 50 éves évfordulójáról emlékezett meg, kiemelve az űrkutatás és a műholdas technológiák hazai meghonosításában játszott szerepüket. Jánossy András a magyar ingatlan-nyilvántartás múltjáról és jelenéről beszélt, míg Gyertyánági András az e-közmű rendszerről, az egységes elektronikus közműnyilvántartásról tartott előadást.
A DITAB-50 digitális topográfiai adatbázis és fejlesztési irányai is szóba kerültek Szalay László és Koós Tamás előadásában. Az MH Geoinformációs Szolgálatának munkája során a közepes és kis méretarányú topográfiai térképi állami adatbázisok létrehozása az alapfeladat, melynek során a DITAB-50 adatbázist nemzetközi tapasztalatok és hazai igények figyelembevételével alakították ki.
tags: #szalay #szabolcs #foldmero