Szárliget Község Helyi Építési Szabályzatának részletes rendezési terve
A Szárliget község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az OTÉK és a Magyarországi Alaptörvény feladatai alapján alkotott helyi rendeletet a település fejlesztési koncepciója és a településrendezési eszközök figyelembevételével. A rendelet célja a település területfelhasználásának, övezetek és tervlapok meghatározása, valamint a településkép és a környezetvédelmi érdekek egyensúlyban tartása.
A rendelet hatálya és alapelvei
1. Jelen rendelet hatálya Szárliget község közigazgatási területére terjed ki. 2. Az OTÉK előírásai és a helyi szabályozás együtt érvényesek, a tervlapon szereplő 1:10 000-es külterületi és 1:2 000-es belterületi szabályozási tervek együttes figyelembevételével kell alkalmazni. 3. Értelmező rendelkezések között meghatározzák a főépületet, a melléképületeket, zöldfelületi fogalmakat, valamint a látványtervet és annak tartalmát.
A területfelhasználási egységek és építési övezetek tagozódása
A szabályozási terület belterületből és külterületből áll, amelyet beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek követnek. A külterületet érintő övezetek és a belterületen belüli övezetek jelölései a szabályozási tervlapokról olvashatók. A belterület különböző terület-felhasználási egységei és övezetei a következők:
- Lakóterület (Lke) - kertvárosi jellegű lakóterület;
- Vegyes terület (Vt, Vk) - központi és általános közösségi funkciók együttes elhelyezését lehetővé tevő övezet;
- Gazdasági terület (Gksz, Gip) - kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek;
- Különleges terület (K-T, K-Ke, K-SP, K-KM) - temető, kegyeleti park, nagykiterjedésű sportterület és közművek üzemi területei.
Az övezetekhez tartozó területfelhasználási egységek részletes meghatározásai és a belterület/külterület tagolása a 4.§-ban és 6.§-ban kerültek rögzítésre. A növényzet és zöldfelületek megkívánt arányai, illetve a közművesítés előfeltételei is részletezve vannak a rendeletben.
Építési övezetek és minimális telekszélességek
Az egyes övezetek között meghatározzák a minimális telekszélességeket és a beépítés módját. Például:
- Lakóterületek: minimális telkeszélesség 16,0 m új beépítésnél, kivételes esetekben kisebb is elfogadható, ha a beépítés közműfejlesztése és a kötelező távolságok betartása biztosított.
- Az Lke-4 övezetben speciális esetekben a telekalakítás úgy lehetséges, ha a szomszéd telekével történik meg a telekalakítás.
- A lakóingatlanok határvonalain belül legfeljebb két önálló épület helyezhető el; egyik lakóépületnek kell lennie, és legfeljebb 3 lakás létesülhet 1500 m2 telekterületen belül; nagyobb telek esetén legfeljebb négylakásos társasház létesíthető, lakásokra számítva minimum 500 m2 telekterületet véve figyelembe.
Az épületek tetőtervek és tetőhajlásszögek elvárásai is rögzítve vannak: 18°-45° közötti tetőhajlás, manzárd tető esetén 70°, a tetőtér beépítése megengedett; zöldtetőknél eltérő tetőszakaszok is megengedettek. A tetőhéjazat anyaga égetett agyagcserép lehet, festése a földszínek és a természetes kőszínek között mozoghat.
Zöldfelületek és növényzet telepítése
Az új és meglévő telkek zöldfelületeinek aránya és ültetési távolságai is meghatározottak:
- Az egyes telkek területének minimum 50%-át zöldfelületként kell kialakítani a lakóterületeken.
- Telepítéskor kötelező ültetési távolságok: legalább 1,0 m a kisebb növényeknél, és 3 m a magasabb növényeknél, sövényeknél.
- A vegyes területeken zöldfelületek aránya minimum 30% lehet, és a közterületek 20 m széles területvonalon belüli látvány- és funkcióelválasztás érdekében bizonyos feltételek teljesülnek.
Közbiztonság és közlekedés
A rendelet tartalmazza az övezetek közlekedés- és közműterületekbe tartozó felépítését, ideértve a közút- és kötöttpályás közlekedési területeket, továbbá megadja a telekhatár melletti elő- és oldalkert méreteket, a hátsókert mélységét és a kerítésmagasságra vonatkozó előírásokat is. Az új központi vegyes területek esetén a teljes közművesítés a terület beépítésének előfeltétele.
Központi vegyes terület és a közművesítés rendje
A településközpont vegyes terület olyan intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek regionális- és helyi szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és kulturális funkciókat egyaránt magukba foglalnak. A központi vegyes területen kötelező a parkolók telken belüli kialakítása, és nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a nehéz tehergépjárművek számára. A telekalakításnál kimondják a szükséges hátsókert, oldalkert és előkert méreteket, és meghatározzák, hogy a beépítés az építési hely határain belül valósuljon meg.
Kereskedelmi, szolgáltató terület és gazdasági célú övezetek
A Gksz övezetben a meglévő és tervezett kereskedelmi és szolgáltató területek helyezkednek el, ahol raktározás és árusítás megengedett. Az előkertek és oldalkertek méreteire vonatkozóan kötelezően meghatározottak a minimális zöldfelületek és a telekhatár menti viszonyok, hogy a lakóterületek védelme és a környezeti esztétika megőrzése biztosított legyen. A gazdasági területeken kizárólag környezetkímélő kereskedelmi és szolgáltató létesítmények engedélyezettek.
A rendelet értelmében a látványterv a legfontosabb rálátási irányokból készített fotómontázs vagy rajz, amelyen feltüntetésre kerül a tervezett épület és minden építmény képe, kontúrvonala, hogy reálisan tükrözze a tervezett épület környezetéhez való viszonyát. A látványterv segíti a közösségi egyeztetéseket és az átlátható tervezési folyamatot.

tags: #szarliget #rendezesi #terv
