Szárliget Község Helyi Építési Szabályzatának részletes rendezési terve

A Szárliget község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint az OTÉK és a Magyarországi Alaptörvény feladatai alapján alkotott helyi rendeletet a település fejlesztési koncepciója és a településrendezési eszközök figyelembevételével. A rendelet célja a település területfelhasználásának, övezetek és tervlapok meghatározása, valamint a településkép és a környezetvédelmi érdekek egyensúlyban tartása.

A rendelet hatálya és alapelvei

1. Jelen rendelet hatálya Szárliget község közigazgatási területére terjed ki. 2. Az OTÉK előírásai és a helyi szabályozás együtt érvényesek, a tervlapon szereplő 1:10 000-es külterületi és 1:2 000-es belterületi szabályozási tervek együttes figyelembevételével kell alkalmazni. 3. Értelmező rendelkezések között meghatározzák a főépületet, a melléképületeket, zöldfelületi fogalmakat, valamint a látványtervet és annak tartalmát.

A területfelhasználási egységek és építési övezetek tagozódása

A szabályozási terület belterületből és külterületből áll, amelyet beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek követnek. A külterületet érintő övezetek és a belterületen belüli övezetek jelölései a szabályozási tervlapokról olvashatók. A belterület különböző terület-felhasználási egységei és övezetei a következők:

  • Lakóterület (Lke) - kertvárosi jellegű lakóterület;
  • Vegyes terület (Vt, Vk) - központi és általános közösségi funkciók együttes elhelyezését lehetővé tevő övezet;
  • Gazdasági terület (Gksz, Gip) - kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek;
  • Különleges terület (K-T, K-Ke, K-SP, K-KM) - temető, kegyeleti park, nagykiterjedésű sportterület és közművek üzemi területei.

Az övezetekhez tartozó területfelhasználási egységek részletes meghatározásai és a belterület/külterület tagolása a 4.§-ban és 6.§-ban kerültek rögzítésre. A növényzet és zöldfelületek megkívánt arányai, illetve a közművesítés előfeltételei is részletezve vannak a rendeletben.

Építési övezetek és minimális telekszélességek

Az egyes övezetek között meghatározzák a minimális telekszélességeket és a beépítés módját. Például:

  • Lakóterületek: minimális telkeszélesség 16,0 m új beépítésnél, kivételes esetekben kisebb is elfogadható, ha a beépítés közműfejlesztése és a kötelező távolságok betartása biztosított.
  • Az Lke-4 övezetben speciális esetekben a telekalakítás úgy lehetséges, ha a szomszéd telekével történik meg a telekalakítás.
  • A lakóingatlanok határvonalain belül legfeljebb két önálló épület helyezhető el; egyik lakóépületnek kell lennie, és legfeljebb 3 lakás létesülhet 1500 m2 telekterületen belül; nagyobb telek esetén legfeljebb négylakásos társasház létesíthető, lakásokra számítva minimum 500 m2 telekterületet véve figyelembe.

Az épületek tetőtervek és tetőhajlásszögek elvárásai is rögzítve vannak: 18°-45° közötti tetőhajlás, manzárd tető esetén 70°, a tetőtér beépítése megengedett; zöldtetőknél eltérő tetőszakaszok is megengedettek. A tetőhéjazat anyaga égetett agyagcserép lehet, festése a földszínek és a természetes kőszínek között mozoghat.

Zöldfelületek és növényzet telepítése

Az új és meglévő telkek zöldfelületeinek aránya és ültetési távolságai is meghatározottak:

  • Az egyes telkek területének minimum 50%-át zöldfelületként kell kialakítani a lakóterületeken.
  • Telepítéskor kötelező ültetési távolságok: legalább 1,0 m a kisebb növényeknél, és 3 m a magasabb növényeknél, sövényeknél.
  • A vegyes területeken zöldfelületek aránya minimum 30% lehet, és a közterületek 20 m széles területvonalon belüli látvány- és funkcióelválasztás érdekében bizonyos feltételek teljesülnek.

Közbiztonság és közlekedés

A rendelet tartalmazza az övezetek közlekedés- és közműterületekbe tartozó felépítését, ideértve a közút- és kötöttpályás közlekedési területeket, továbbá megadja a telekhatár melletti elő- és oldalkert méreteket, a hátsókert mélységét és a kerítésmagasságra vonatkozó előírásokat is. Az új központi vegyes területek esetén a teljes közművesítés a terület beépítésének előfeltétele.

Központi vegyes terület és a közművesítés rendje

A településközpont vegyes terület olyan intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek regionális- és helyi szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató és kulturális funkciókat egyaránt magukba foglalnak. A központi vegyes területen kötelező a parkolók telken belüli kialakítása, és nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a nehéz tehergépjárművek számára. A telekalakításnál kimondják a szükséges hátsókert, oldalkert és előkert méreteket, és meghatározzák, hogy a beépítés az építési hely határain belül valósuljon meg.

Kereskedelmi, szolgáltató terület és gazdasági célú övezetek

A Gksz övezetben a meglévő és tervezett kereskedelmi és szolgáltató területek helyezkednek el, ahol raktározás és árusítás megengedett. Az előkertek és oldalkertek méreteire vonatkozóan kötelezően meghatározottak a minimális zöldfelületek és a telekhatár menti viszonyok, hogy a lakóterületek védelme és a környezeti esztétika megőrzése biztosított legyen. A gazdasági területeken kizárólag környezetkímélő kereskedelmi és szolgáltató létesítmények engedélyezettek.

A rendelet értelmében a látványterv a legfontosabb rálátási irányokból készített fotómontázs vagy rajz, amelyen feltüntetésre kerül a tervezett épület és minden építmény képe, kontúrvonala, hogy reálisan tükrözze a tervezett épület környezetéhez való viszonyát. A látványterv segíti a közösségi egyeztetéseket és az átlátható tervezési folyamatot.

Infografika az övezetek típusairól és kapcsolódó minimális telekszélességekről

tags: #szarliget #rendezesi #terv

Népszerű bejegyzések: