Szecessziós homlokzatrajz tervek története: A Kisépületek mintakönyve és környezete
A Kisépületek mintakönyve egy 1910-ben, Aradon kiadott szecessziós mintatervgyűjtemény, mely kevésbé ismert, mégis említésre méltó mű. Nagyobb falvainkban és vidéki városaink csendesebb utcáiban a mai napig találkozhatunk olyan házakkal, melyek e gyűjtemény alapján épültek, így még mindig meghatározza településeink képét. A mű 56 lapból áll. Tartalmaz: teljesen modern, eredeti színezett földszintes, közbeépített, sarok- és üzleti házakat, nyaralókat, takarékpénztárt, mozit, iskolát, kórházat, községházat, templomot, kápolnát, sírboltot stb. Alap-, keresztmetszet- és részletrajzokkal. Egy lap 34,5 x 45 cm.
Az épülettervek homlokzatain a későszecesszió formavilága köszön vissza. Itt hullámvonalak helyett már elsősorban a geometriai formák, ezek variációi a jellemzőek. Bizonyos értelemben leképezései ezek a nagyvárosi bérpaloták és más középületek hasonló törekvéseinek, ugyanakkor jó érzékkel adaptálódnak a földszintes családi házak adottságaihoz. Szimmetrikus és aszimmetrikus homlokzat tagolások ugyanúgy megfigyelhetők, ahogyan a hagyományos tetőformák mellett a francia jellegű „manzárdszerű” tetőszerkezetek is. Jellemzőek továbbá a geometrizáló pártázatok, néhol kisebb tornyok megformálása is.
Ugyanekkor - még ha visszafogottan is - megjelenik a magyar népi kultúrából eredeztethető geometrikussá stilizált ornamentika (növények, madarak stb.), mintegy karakterizálva ezt az összhatásában kozmopolitább formavilágot. Nemcsak a homlokzatok megformálásának eszköztára, hanem különösen az alaprajzok árulkodnak arról, hogy egyfajta polgári világot, ennek önálló kereteit álmodta meg a gyűjtemény tervezője. A legtöbb alaprajzon a nagyvárosi bérpaloták lakásainak polgári igényekhez alakított tipikus elrendezése figyelhető meg, és az alaprajzok végigolvasásakor ez utóbbiak egyszerű adaptálása is átlátszik.
Így legtöbbször a három nagy lakóhelyiség (egymásba nyíló szobasor) az ebédlő, a szalon és a hálószoba, valamint a csatolt helyiségek (előszoba, konyha, éléskamra, ritkábban cselédszoba) kapcsolatrendszerét jelenti. A cselédszoba hiánya utalhat arra is, hogy az alsó középosztály igényeihez igazodtak a tervező által javasolt egyedi háztípusok. Feltételezhető, hogy a kétszobás típus ebbe a kategóriába sorolható, ám lehet nyaraló is. A modernebb, funkcionálisabb elrendezésre alig találunk példát: ezek inkább az épületek adottságaihoz igazodó szobaelrendezésből keletkeztek, és megjelenik a csatlakozások szellemesebb megoldása, illetve új közlekedőterek is.
Miután önálló épületekről, családi házakról van szó, figyelemre méltó a változatos belépők (kapualj, lépcsők, verandák, előterek stb.) elhelyezése, ezek illeszkedése az alaprajzokhoz és kapcsolati rendszerükhez. A gyűjtemény különlegessége, hogy közösségi épületek terveit is tartalmazza: iskola, mozi, templom, községháza stb. terveit is láthatjuk. Utóbbiak stílusa szépen idomul a lakóházakéhoz. A mai szemlélő számára nemcsak a Kós Károly ihlette stilisztikai hasonlóságok figyelhetők meg, hanem ezek ténye a megvalósult budapesti Wekerle-telep együttesét is felidézi. A községháza utal a településtípusra, ahová vélhetően a tervező ezeket a családi házakat elképzelte, ám a mozi már modernebb, városiasabb életformát feltételez.
Összességében ez a tervtár előrelátó utat mutat egy modernebb, kulturáltabb környezet megépítésére. Konzekvens stílustörténeti kelléktára mellett ez a másik fontos erénye. Mindezek mellett kiegészíti az ismert Kotsis Iván-féle egyszerű falusi családi ház terveket (1913), majd a húszas években a Weichinger Károly által ajánlott terveket is.
A gyűjtemény városainkban, községeinkben, sőt akár a főváros külső kerületeiben is hagyott nyomot. E kisvárosias, családi házas épületek ritkábban kerülnek lencsevégre, marginális helyzetűek, de hozzájárulnak a Monarchia korának építészeti világához. A fotók és tervrajzok bemutatják ezt az időszakot, amikor a szecesszió a historizmus és más irányzatok között felfedezett saját hangot, és egyesítette az ornamentikát a funkcióval.
Az iparművészet és az építészet újszerű kapcsolata a korszakban a polgári élet új kereteit kereste. A magyar szecesszió jellegzetes vonásai között megjelenik a beépítés és a tömegkontúrok finom stilizálása, amely a településszerkezetekre, a belsőépítészetre és az urbanisztikára egyaránt hatott. A későszecesszió tehát nemcsak díszítés, hanem városi életforma megfogalmazója is volt.
- A homlokzatokra jellemző geometrizáló motívumok és a manzárdszerű tetőterek
- Alaprajzokon megjelenő polgári igényekhez igazodó elrendezések
- Közösségi épületek kapcsolódó stílusa a lakóépületekhez
- Az otthonokban a cselédszoba hiánya az alsó középosztály igényeire utal
Szélesebb kontextusban a szecesszió nemzetközi megnyilvánulásai között hazánkban Lechner Ödön és kortársainak hatása kiemelkedő. A magyaros motívumok és a népi ornamentika megjelenése, a naturális növényi motívumok stilizálása és az organikus díszítés mind meghatározták a hazai szecesszió jellegzetes arcát. A korszak építészeti géniuszaival, mint Gaudí vagy Wagner, mellett a magyar építészet sajátos útját járta, amely a funkcionalitást és a kor modernizmusát ötvözte a helyi hagyományokkal.
Az 1910-es évek végéig tartó szecessziós időszakban a városias terek és a vidéki települések építészete egymásra hatott, és a megvalósult épületek sokszínűségében összekapcsolódott a modernitás és a lokális hagyomány. A gyűjtemény történeti háttere, a helyi építészek tehetsége és a kor technikai lehetőségei mind hozzájárultak ahhoz, hogy a szecesszió hazai formavilága - bár időben lezárult - ma is inspiráló példát adjon.
Vizuális mellékletek és adatok
Képmellékletünk mellett a gyűjtemény részletei és a vidéki példák fotói segítenek megérteni a korszak polgári építészetének összetettségét. A vázlatok, alaprajzok és tömegformálások sokszínűsége azt mutatja, hogy a szecesszió miként tudott igazodni a helyi adottságokhoz és a modern élet igényeihez.
| Elem | Jellemzők | Megjelenés |
|---|---|---|
| Homlokzat | Geometrizáló motívumok, manzárdszerű tető, tengelyekkel tagolt tömeg | Későszecesszió |
| Alaprajz | Három fő lakóhelyiség, előkészítő és kiszolgáló helyiségek | Polgári családi házak |
| Közösségi épület | Iskola, mozi, községház, templom | Koordinált stílus |
tags: #szecesszios #homlokzat #rajz