Szellemi tulajdon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartóváltásának tükrében

BME Fenntartó Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közötti keretmegállapodás rögzíti az egyetem állami finanszírozását 2030-ig, és ennek értelmében növelni kell a minősített oktatók és kutatók számát, a K+F és szakértői, közvetlen uniós forrásokból és hazai pályázatokból érkező bevételeket, valamint a minősített publikációk számát és az idézettséget.

A Mol felismerte, hogy létfontosságú érdek, hogy fejlődését biztosítsa a szükséges kutatási és emberi erőforrásokkal, és a tulajdonjogok tekintetében aranyrészvény, a BME-nek pedig ezüstrészvény jut, hogy az egyetem autonómiája érvényesüljön.

A fenntartóváltás után az intézmény kikerült az államháztartási törvény hatálya alól, de továbbra is állami intézmény marad.

Az egyetem közleménye szerint a BME Fenntartó Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közötti keretmegállapodás és szerződés rögzíti az intézmény állami finanszírozását 2030-ig.

A váltás lehetőséget teremt az intézmény átfogó megújulására, amelynek célja a nemzetközileg is elismert képzési és kutatási tevékenység versenyképesebb, rugalmasabb keretrendszerben történő folytatása.

Az egyetem akkreditációi és jogosultságai változatlanok maradnak a BME Fenntartó Zrt.-ben történő tulajdonosváltással.

Az egyetem munkatársainak közalkalmazotti jogviszonya 2025. március 1-én munkaviszonnyá alakult át a fenntartóváltás következtében, és a bérek felzárkóztatása az elkövetkező években folytatódik.

Charaf Hassan rektor szerint a fenntartóváltás után az egyetem továbbra is biztosítja az államilag finanszírozott helyeket, a hallgatói ösztöndíjrendszert pedig bővítik, és a doktori hallgatók száma a jelenlegi 750-ről 2035-re megduplázódhat.

A Műegyetem a hallgatókat innovációs versenyekkel és IP kurzusokkal segíti, hogy ötleteikből haszon legyen, és fontos a szellemi tulajdon védelme, mert a Műegyetemen rengeteg tudás halmozódik fel, amelyet okosan kell gazdálkodni és a társadalom javára fordítani.

Olyan jó lenne, ha a világ visszatérne a tisztánlátáshoz, a normalitáshoz, és a felsőoktatás megújítása a magyar nemzet, a gazdaság, a fiatalok érdekeit szolgálná, mert a magyar tudomány megújulása mellett állunk ki.

Célunk az, hogy 2030-ban legyen magyar egyetem Európa és a világ legjobb száz intézménye között, és az évtized végére Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön Magyarország.

A BME akkreditációi és jogosultságai változatlanok maradnak a fenntartóváltás után.

A Mol évtizedek óta stratégiai partner az egyetemnek, a tulajdonosváltás új szintre emelheti az együttműködést, és a nemzetközi rangsorokban elért eredmények, a növekedő publikációk és a szabadalmak mellett a vidéki intézmények megerősödése is jelzi a megújulást.

Az intézmény infrastruktúrái továbbra is az egyetem vagyonkezelésében maradnak, és a Fenntartó Zrt. révén történő működés nem alapítványi modell, hanem a jogi keretek modernizációja.

A szellemi tulajdon védelme azért is fontos, mert a Műegyetemen rengeteg tudás halmozódik fel, és ezen vagyonnal okosan kell gazdálkodni, hogy a társadalom javára legyen felhasználható.

A hallgatók felkészítése a szellemi tulajdon jogaira kiemelt figyelmet kap, és információt kapnak arról, hogyan lehet céget megalapítani, terméket prototiposítani, piacra vinni, illetve milyen piackutatásokra van szükség.

Az innovációs versenyek közé tartozik a Duna Kupa és az Inkubátor program is, amelyek elősegítik a hallgatók ötleteinek piaci hasznosítását.

Infografika a fenntartóváltás folyamatáról és a résztvevő szereplőkről

A szellemi tulajdon védelme érdekében nem csak a kutatók és oktatók, hanem a hallgatók is fontos szereplők, hiszen őket is érinti a jogi környezet és a hasznosítás formái.

  1. Szellemi tulajdon védelmének alapjai: szerzői jog és formatervezési mintaoltalom elhatárolása.
  2. A szerzői jogi jogok gyakorlása: szerződés és közös jogkezelés.
  3. A formatervezési mintaoltalom hasznosítása: jogi eszközök és szerződések.
  4. A szabad felhasználások és korlátok feltételei.

Dr. Grad-Gyenge Anikó kiemelte, hogy a szellemi tulajdon védelme azért is fontos, mert a kutatók és hallgatók szellemi tevékenysége értékekkel jár, amelyeket érdemes védeni és hasznosítani a társadalom javára.

BKF - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Prezentáció Videó 2013

Az egyetem célja többek között a minősített publikációk számának növelése és a nemzetközi együttműködések bővítése a fenntartóváltás keretében, mivel ez növeli a kutatói hálózat hatékonyságát és versenyképességét.

Jellegzetesség Helyzet a fenntartóváltás után
Állami finanszírozás 2030-ig biztosított keret
Autonómia Megőrzött, egyetemi autonómia
Publikációk/idézettség Növekedés

tags: #szellemi #tulajdon #bme #teszt

Népszerű bejegyzések: