A Szelmann ház bérleti díja Budafok-Tétényben: szabályozás, kombinált bérleti formák és a piaci hatások
A Budafok-Tétény önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében és a 35. § (2) bekezdésben, valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV.14.) Főv. Kgy. rendelet 16. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. 1) 1. § A rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület.
1. bérlő: az a személy, aki a lakásra érvényes bérleti vagy használati szerződéssel rendelkezik vagy az a személy, akinek a lakásbérleti vagy használati szerződése megszűnt, és a lakást jogcím nélkül használja.
2. csökkent komfortfokozatú lakás: az a lakás, amelyben fürdőszoba helyett zuhanyfülke, konyha helyett főzőfülke található, vagy a lakás bejárata előszoba nélkül szobába vagy a konyhába nyílik.
3. technikai vízfogyasztás: az épület fővízmérő órájában megjelenő vízmennyiség többlet, amely az épület fővízmérő órájában és a lakások mellékvízmérő óráiban mért vízfogyasztás különbségéből adódik, és a különbözet oka nem a vízhálózat ismert hibájából adódik.
4. költségelvű pályázat: olyan lakáspályázat, melynek során a bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés időtartam alatt költségelvű bérleti díjat fizet.
5. A szociális helyzet alapján létrejött lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás bérleti díját a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 34. §-a alapján állapítják meg.
6. A költségelvű lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás bérleti díját az Ltv. 34. § szerint határozzák meg.
7. A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díjának mértékét az Ltv. 34. §-a szerint kell meghatározni. A lakások komfortfokozat szerinti bérleti díját az 1. pontban foglaltakat figyelembe véve kell megállapítani.
8. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérleti díját a 7. § szerinti csökkentő és növelő tényezők figyelembevételével kell megállapítani.
9. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás 6. § (1) bekezdés szerinti bérleti díját az alábbi tényezők csökkentik: a) ha a lakás alapterülete nem éri el a 20 m2-t, a csökkentés mértéke 5%, b) ha a lakás csökkent komfortfokozatú, a csökkentés mértéke 5%.
10. Ha a lakás épületen belüli fekvése szerint alagsori lakás, a csökkentés mértéke 10%.
11. A társasházban vagy szövetkezeti formában működő házban lévő lakás esetében a nem társasházi formában működő épületek díjait a közüzemi díjakhoz hasonlóan a bérlő viseli, és a közüzemi szolgáltatások díjait a lakók arányában kell megfizetni, ha a bérlő a díjakat közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak nem fizeti meg.
12. A bérlő közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak köteles megfizetni a közüzemi díjakat, amelyeket a szolgáltató egyedi fogyasztói szerződés alapján számláz ki.
13. A 6. § szerinti bérleti díjon felül a bérlő viseli a külön szolgáltatások költségeit, mint például a vízellátás és szennyvíz díjait, hőellátás díját, közös használatra szolgáló berendezések díját, és egyéb karbantartási költségeket.
14. Nem társasházakban az épület előtti járda és a telken belüli közlekedő utak síkosságmentesítésének díját, az épület karbantartási költségeit, a kéményseprőipari kiszállási díját, a mellékvízmérő csere és hitelesítésének költségeit, valamint a háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának díját a bérlő viseli.
15. A közös használatú helyiségek elektromos áramfogyasztását is a bérlő költségviselése terheli, és a felvonó működtetésének költségeit, beleértve az elektromos áramot is, valamint a rovar- és rágcsálóirtás költségeit is.
16. Olyan épületekben, ahol önkormányzati finanszírozással épületenergetikai felújítás történt, a bérleti díj megállapításánál ezt figyelembe veszik, és a korábbi rendeletek módosításai érvényesek.
17. A rendelet hatálybalépése után kötött szerződésekre vonatkozó módosítások és hatályba lépések rögzítései lehetővé teszik, hogy a 2016. évi szabályozás szerinti bérleti díjak 2018-tól fokozatosan kerüljenek alkalmazásra.
18. A 2025-ös év rendkívül hektikus volt a budapesti albérletpiacon, az év első felében kialakult egy nagyjából 250 ezer forintos üvegplafon, amelyet az átlagos bérleti díjak nem tudtak áttörni.
19. A kereslet és kínálat 2025 közepén visszaesett, majd az ősz folyamán a kínálat bővülése miatt a drágább lakások iránti igény csökkent, és a bérleti díjak mérséklődtek.
20. A Rentingo elemzése szerint 2026-ban is az Otthon Start Program marad a budapesti albérletpiac legfontosabb alakító tényezője, amely hatással van a bérleti díjak alakulására és a befektetői keresletre.
- A 2025-ös év hatása a bérleti díjakra és a piaci dinamikákra részletezve.
- Az Otthon Start Program szerepe a befektetési és bérleti piacban.
tags: #szelmann #haz #berleti #dij