Szent István-bazilika angyal homlokzat: neoreneszánsz főszékesegyház a Lipótvároson
A Szent István-bazilika (németül: St.-Stephans-Basilika, ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is), neoreneszánsz stílusú római katolikus főszékesegyház Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.
Az épület névadója a magyar államalapító, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.
A mai bazilika helyén a 18. században Heccszínház (Hetz-Theater) állt, mely állatviadaloknak adott helyet.
Az 1845-ben Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János hamarosan kis, ideiglenes templomot építtetett ide.
1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, és ezzel felmerült az igény arra, hogy Lipótvárosnak saját, komoly plébániatemploma legyen.
Ekkor indult meg a gyűjtés, és több terv is készült a jövőbeni templomról (például Brein Ignácé, Hild Józséé). A bazilika tényleges megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot.
A mai Szent István tér közepe egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kivitetették őket.
1845-ben végül Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére.
A földmunkákat már 1846-ban megkezdték, de a folytatás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc miatt késedelmet szenvedett.
A Hild elképzelései szerinti klasszicista stílusú istentiszteleti épületet 1851. augusztus 14-én kezdték el.
Az alapkőletételre 1851. október 4-én került sor.
Hild József 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, és csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a kivitelezésben is voltak hibák.
1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott.
A törmelék eltakarítása és a rosszul felhúzott épületrészek visszabontása 1871-ig tartott.
A bazilika megépítésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket, és 1891-es haláláig ellátta a művezetői feladatokat.
A templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig 1906. december 8-án került sor.
A budapesti ostrom idején 1944-1945-ben a falak és tornyok jelentős károkat szenvedtek, és szükségessé vált a tetőszerkezet teljes cseréje.
1947-ben a kupola ismét leégett, és országos adakozásból teremtették elő a helyreállításhoz szükséges pénzt.
1982-ben a viharkárok miatt újra felmerült a felújítás szükségessége, és 1983-ban nekifogtak a bazilika teljes felújításának, amely 2003. augusztus 14-én fejeződött be.
Ennek során nemcsak az épületet varázsolták újjá, hanem renoválták a templom valamennyi műtárgyát, a mozaikokat, a képeket, a szobrokat és az ólomüveg ablakokat.
A bazilika kupolájában körkilátó létesült, ahonnan csodálatos panoráma nyílik az egész fővárosra.
1988-ban nyílt meg az eredetileg a déli torony földszinti termében látogatható kincstár, amelyet 2010-2012. március 19-én bővítettek három terembre Mindszenty József hagyatékával, amelyet a főpásztor jubileumi évfordulója alkalmából állítottak ki.
Számos miseruha található itt az egykori budavári királyi palotatemplom örökségéből, továbbá Erzsébet királyné kézi hímzését is megcsodálhatják az ide érkezők.
Állandó letétként látható a Szent Jobb - Mária Terézia által a rendházi adományozott - faragással készült hiteles másolata is.
A bazilika megépítésétől kezdve állami tulajdonban volt, s a magyar katolikus egyház csak az ingatlan kezelőjeként volt nyilvántartva. 2001.
A Szent István-bazilika a főváros harmadik legmagasabb épülete a Mol Campus és az Országház után, míg országos viszonylatban Magyarország negyedik legmagasabb épülete.
Az épület magassága 96 méter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter.
A Hild József által készített eredeti klasszicista tervek szerint a bazilika zártabb, tömörebb épület lett volna, amelynek nyugati főhomlokzatát korinthoszi oszlopos portikusz, oldalait pedig négy-négy hatalmas pillér zárta volna le.
A bazilika Ybl Miklós újragondolása nyomán nyerte el ma ismert formáját, amely főként a homlokzati rész kialakításában mutat jelentős eltérést.
A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a timpanont, amelyben Fessler Leó szoborcsoportja látható, A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel.
A timpanon alatti párkányon olvasható az Újszövetségből vett krisztusi mondat: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA; vagyis Én vagyok az út, az igazság és az élet.
A toronyfülkék és a kupola külső szobrai Fessler Leó, Brestyánszky Béla és Mayer Ede alkotásai.
A torony falfülkéiben Szent Ambrus, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos, míg a kupolatamburon a négy evangélista szobra látható.
A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű, görögkereszt alaprajzú, kilencosztatú belső térrel, amelyet nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zár le.
A belső tér gazdag képzőművészeti alkotásokban: Senyei Károly Szent István-domborműve, Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai a főbejárat előcsarnokában; Lotz Károly freskói a kupolatamburon; Benczúr Gyula mozaikjai a szentélyboltozaton; Mayer Ede bronz domborműsorozata Szent István életének állomásairól; Kauser József tervezte a szószéket; Róth Miksa üvegablakai a belső térben.
A Szent István-kultusz története összefonódik a Szent Jobb-ereklyével, amelyet Lippert József építész rajza alapján a raguzai domonkosoktól magyar földre visszakerült Szent Jobb-ereklye rendezett körülmények között őriztek Budán 1771-től.
A Szent Jobbot 1987-ben felszentelték a Szent Jobb-kápolnában, 1989-től pedig az ereklye körüli ünnepségekhez kapcsolódva vált a Szent István-kultusz egyik fő motívumává.
A bazilika 1931-ben basilica minor rangot kapott, s 1993-ban a pápa a Főegyházmegye társszékházi rangjára emelte.
A II. világháború alatt az épület több találatot kapott, a nagykupola felújítása 1947-ben kezdődött, majd a tetőzetet újra kellett fedni.
A 1980-as évek vihara a burkolat nagy részét letörte, ezt indította el a templom rekonstrukcióját, amely 2003-ban zárult.
A felújítás során visszaállították a régi felületeket, kiderült a 19-20. századi díszítő elemek, és megújult a Szent István tér is.
A bazilika látogatásához online vagy a Bazilika melletti jegypénztárban lehet jegyet vásárolni.
A Szent Jobb-kápolna és a Szent István-kultusz összekapcsolódása a Kárpát-medence egyik legfontosabb vallási eseményének tekinthető, melyet minden augusztus 20-án ünnepelnek.
Szent István Bazilika - (2009) HD, a teljes film #szentistvanbazilika
Építészeti és művészeti gazdagság rövid összefoglalója
- A bazilika görögkereszt alaprajzú, kilencosztatú belső térrel.
- Főhomlokzatán timpanon, melyben Fessler Leó szoborcsoportja: A magyar szentek és Szent Lipót hódolata.
- A kupola külső szobrai és toronyfülkéinek díszítő elemei több neves művész alkotásai.
- A belső tér mozaikjai, festményei és szobrai a klasszikus és historizáló stílusok találkozását mutatják.
- Az üvegablakok eredetijei Róth Miksa, a későbbi beüvegezést Pituk József készítette.
Fontos adatok
- Hosszúság: 87,4 m
- Magasság: 96 m
- Szélesség: 55 m
- Tornyok száma: 2
- Magasságuk: 79 m
Harangok és zenei élet
A bazilikában hat harang a bal, öt a jobb toronyban, illetve több kisebb harang látja el a napi liturgiát. A bazilikában rendszeresen tartanak ingyenes orgonakoncerteket és kórusműveket.
tags: #szent #istvan #bazilika #angyal #homlokzat