Szoja átlagtermes hektáron hozam és gazdasági hatékonyság Magyarországon

November vége felé végre megérkeztek az igazi, őszies borongós, hideg napok. A továbbiakban a hőmérséklet további csökkenése várható, megérkeznek az éjszakai fagyok és a reggeli ködös időszakok, a kártevők miatt sem kell tovább aggódnunk. Elkezdődik a tervezgetés időszaka, ilyenkor a nemesítőházak is aktívabban fordulnak javaslatokkal a gazdák felé. Nekik és a termelőknek is érdeke, hogy a következő szezonban olyan növénnyel foglalkozzanak, amivel várhatóan a legkevesebb bajuk lesz a lehetséges legnagyobb jövedelem mellett.

Szóljunk a sokak által keresett tényszerűségekhez: nem csak azok kereshetnek jól a szójával, akik elérik az idei, bő 3 tonnás hektár-termésátlagot, mert már 1,2-1,5 tonnától jövedelmező. Jövedelmezőségét elsősorban az adja, hogy a szója alacsonyabb inputigényt támaszt, mint a víz- és műtrágyaigényes kapás kultúrák, emellett arányosan sokkal kisebb a logisztikai, szárítási költsége is, és természetesen nagyon jól jön a fehérjenövényt illető, termeléshez kötött támogatás is. Az állatok takarmányozásához szükséges fehérjeforrás.

A szójabab fehérjében gazdag, és a szójaliszt értékes összetevője az állati takarmánynak, különösen olyan haszonállatok számára, mint a baromfi, a sertés és a szarvasmarha. A hús- és tejtermékek iránti kereslet folyamatos növekedésével a fehérjében gazdag takarmányok iránti igény is növekszik. Vetésforgó és talajegészségügy.

A szójabab hüvelyes növény, ami azt jelenti, hogy a nitrogénmegkötő baktériumokkal való szimbiózis révén képes nitrogént megkötni a talajban. Ez a nitrogénmegkötés javíthatja a talaj termékenységét és szerkezetét. A növények diverzifikációja. A szójabab termesztése lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék termény portfóliójuk kockázatát. Azért lehet előnyös a kockázatkezelés szempontjából, mert a különböző növények különböző kártevőkre és betegségekre érzékenyek.

Helyi termelés a fenntarthatóságért. A szójabab más régiókból, különösen Dél-Amerikából történő behozatala környezeti és fenntarthatósági következményekkel jár a szállítással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás és az egyes régiókban a szójatermesztéssel kapcsolatos erdőirtással kapcsolatos aggodalmak miatt. Idehaza évente általában 160-180 ezer tonnányi szóját takarítanak be, miközben a felhasználási igény 500-600 ezer tonna.

Tény, hogy a szója termesztéstechnológiája is megkövetel bizonyos szakértelmet és tapasztalatot, viszont, ahogy már fentebb is írtuk, gyengébb hozam mellett is profitábilis.

A 2024-es szója vetőmag árjegyzékek már megjelentek! A Hírös Agráriánál fontosnak tartjuk a tanácsadást, az információ átadását, a gazdasági terv megbeszélését. A szója növény és a szójabab termesztése körül számos tévhit kering Magyarországon, ezért ebben az írásban felsorakoztatjuk azokat a tényeket, amelyek megcáfolják ezeket a félreértéseket és félelmeket.

A szója termesztésének éghajlat- és UV-toleranciája

A szója tévhitek közé tartozik, hogy különösen érzékeny a szélsőséges időjárási körülményekre. A 2022-es aszályos év megkérdőjelezte ezt a nézetet, mert a szója a szélsőségeket jobban tűrte, mint a kukorica. A szója 2022-es UV-sugárzás okozta károsodásokkal szemben is kedvezőbb képet mutat, mert morfológiai jellemzői, például zártabb virágszerkezete, hatékonyabban védekeznek a káros UV-sugárzás ellen.

A szója hőmérsékleti toleranciája is kedvezőbb: amerikai kutatások szerint a káros hőmérsékleti küszöbérték eléri a 40 Celsius-fokot, ellentétben a kukorica és a napraforgó 35 Celsius-fok feletti hatásával, amely már visszafordíthatatlan károkat okozhat. A Michigani Egyetem kutatásai szerint a szója kiemelkedő hőmérsékleti küszöbértékkel rendelkezik, így jobban tűri az extrém időjárást.

A hozam és jövedelmezőség alakulása

Az idei adatok alapján az országos szójatermesztés átlagosan 2,2-2,9 tonna/ha közé tehető, és a szója ára régiók szerint 150-170 ezer forint/tonna körül mozog. 2023-ban gyakran 3 tonna/ha körüli átlagokról beszélhetünk, ami 450 ezer Ft/ha bevételt jelenthet, mielőtt a költségeket levonják. A költségoldal átlagosan körülbelül 300 ezer Ft/ha, így a nettó jövedelem hektáronként 200 ezer forint körül lehet. Ezek az adatok alátámasztják, hogy a szója jól alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez, sőt extrém időjárási és piaci helyzetekben is profitábilis lehet.

A szójabab fehérje- és olajtartalma kiemeli a takarmányiparban betöltött szerepét: körülbelül 30% fehérje- és 20% olajtartalom biztosítja a szója kettős hasznosságát-fehérje- és olajos növényként ismertté téve. Az esszenciális aminosav-összetétel miatt nélkülözhetetlen az állattenyésztésben, különösen a baromfi, sertés és szarvasmarha takarmányában.

Agro- és ökológiai előnyök, valamint a vetőmag és agrotech

A szója nitrogénmegkötő képessége hozzájárul a talaj termékenységéhez és a talaj szerkezetének javításához. A vetőmag oltása a megfelelő gümőkzerveződés érdekében alapvető, és e technológia hozzájárul a magasabb termésátlaghoz (1-1,5 t/ha többlet), a növény nyersfehérje-tartalmának növekedéséhez és a következő növények termesztéséhez képest kedvezőbb talajhasználathoz.

A tőszám kérdése a szója esetében is fontos: az optimális tőszám hektáronként általában 350-550 ezer növény/ha, de a fajta jellege és a termesztési mód alapján 600 ezer növény/ha is lehet szükség a magasabb hozamért. A korai fajtáknál a tőszám magasabb is lehet, a késői és elágazó fajta esetében pedig csökkenthető. A növényvédelem fontossága az atkák és egyéb kártevők elleni folyamatos védekezést igényli az év szélsőségei során.

Fontos megemlíteni, hogy a szója ökológiai lábnyoma alacsonyabb lehet más kultúrákhoz képest, és a váltóveteményekben való alkalmazása hozzájárulhat a talajerózió mérsékléséhez. Emellett a szója helyettesítheti a kevésbé fenntartható állati fehérje-forrásokat, és a szójabab felhasználása nem korlátozódik a takarmány- és élelmiszeriparra: számos környezetbarát ipari termék is készíthető belőle, például biodízel és bioplastik.

Piaci kilátások és nemzetközi környezet

Az EU és Magyarország helyzete: az EU szójatermőterülete 4%-kal csökkent, a 2024/25-ös szezonban releváns importigény 13,44 millió tonna előrejelzése. Az uniós önellátás növelésének célja a dél-amerikai és ukrán beszállítók helyettesítése. Magyarországon a szója termőterülete 2024-ben jelentősen nőtt, 112 ezer hektárra, és a 2,3 tonnás országos átlagtermés úgy tűnik, hogy a fedezeti szint felett marad. A termelői ár a 176 ezer forint/tonna környékén mozgott decemberben az AKI adatai szerint, a 2023-as évben a gazdákra 400 ezer forint/ha feletti bevétel is felmerülhet a termés és a támogatások összegzésével.

Ukrajna és Románia piaci helyzete: Ukrajna szója-területe bővült a kukorica rovására, de a 2022-es árak enyhítették a lelkesedést. Románia 320 ezer tonnás termeléssel és 23%-os növekedéssel zárta az elmúlt évet. A délkelet-európai régiókban a napraforgó és repce piacokra jellemző árak és hozamok összehasonlítása azt mutatja, hogy a szójához viszonyítva a konkurencia változó marad, de a hazai termelők szuverén előnyöket élveznek a technológiában és a gazdasági tervezésben.

Gyakorlati megoldások és tanácsok

A szóját tartalmazó termesztés egyre több figyelmet kap a hazai gazdálkodók között, köszönhetően a termeléshez kötött támogatásoknak és az adatalapú döntéseknek. A vetésterület növelése mellett a technológia fejlesztése és a megfelelő agrotechnikai elemek betartása kulcsfontosságú. A terület kiválasztásánál figyelembe kell venni az előveteményt, a gyomirtást és a talajnedvességet, mert bizonyos kukorica-gyomirtó szerek károsíthatják a szóját utóveteményként. A gümők képződése és a megfelelő oltás biztosítja a magas termésátlagot, a nyersfehérje-tartalmat és a következő növények termésátlagát is.

Összegzésként: a szója mint fehérjenövény egyre inkább a magyar mezőgazdaság lényeges és biztonságos elemévé válik. A hazai hozamok és a gazdasági mutatók alapján megállapítható, hogy a szója nemcsak hogy megél a környezeti bizonytalanságokon, hanem kiemelkedően teljesít a klímakülönbségek és a piaci hullámok közepette is. A terület növekedése és a technológiai fejlesztések révén hosszú távon stabil jövedelmet biztosíthat a gazdáknak.

Gyakran felmerülő tények és cáfolatok

  • Az ellentétes nézet szerint a szója különösen érzékeny a szélsőséges időjárási körülményekre; valójában a 2022-es évben kevésbé szenvedett, mint a kukorica, és a 40 Celsius-fokos hőmérsékleti küszöbön túl is viszonylag stabil maradt.
  • A nitrogénmegkötő baktériumokkal kapcsolatos előnyök hozzájárulnak a talaj termékenységéhez, így a szója váltóveteményként is hatékony lehet.
  • A szójának alacsonyabb inputigénye és logisztikai költségei hozzájárulnak a jövedelmezőséghez, különösen, ha figyelembe vesszük a támogatásokat is.
  • A hazai és európai piacok folyamatosan igénylik a nem génmódosított végtermékeket, és a szakemberek szerint a terület növelése a technológia fejlesztésével párhuzamosan megvalósítható.
Infografika: szója termesztési ciklus Magyarországon

Soybean School: Does 30-inch row spacing beat 7.5 on the farm?

Jelentős táblázat a magyar szója gazdaságról

ÉvTerület (ha)Átlaghozam (t/ha)Átlagár (Ft/t)Nettó jövedelem/ha (Ft)
20231200003,0150000450000300000150000
20241120002,3168000386400392000-5600

Az adatok alapján látható, hogy a szója növekvő területei és a stabil átlaghozamok hozzájárulnak a magángazdaságok megélhetéséhez és a fenntartható agrárstratégiák megerősítéséhez. A fent bemutatott tények és adatok segítenek a gazdáknak abban, hogy a következő szezonban olyan növényt válasszanak, amely a legnagyobb valószínűséggel biztosítja a jövedelmet a változó piaci és környezeti feltételek között.

tags: #szoja #atlagtermes #hektaron

Népszerű bejegyzések: