Szolgalmi jog vázrajz ára és alapfogalmai

A szolgalmi jog kettő vagy több ingatlan tulajdonosai között létrejött jogviszony, amelyet közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalnak.

Az útszolgalom és más szolgalmi jogok bejegyzéséhez a földmérő által készített változási vázrajz szükséges.

A szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges iratok közé tartozik a szolgalmi szerződés vagy más megfelelő jogalap, bejegyzési engedély, ügyvéd által ellenjegyzett okirat, záradékolt változási vázrajz, valamint földhivatali bejegyzési kérelem.

Ha a felek azt szeretnék, hogy a szolgalmi jog dologi hatályú legyen, akkor az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez megfelelő okirat szükséges.

A gyakorlatban sok vita abból adódik, hogy a felek csak annyit írnak le: „átjárást biztosítanak”, pedig egy jól megírt szerződésnek pontosan meg kell határoznia, hol vezet az út, milyen széles, ki tartja karban, és milyen közlekedési módokról van szó.

A földmérési eljárás célja a szolgalmi jog térképen történő pontos azonosítása, és a záradékolt vázrajz készítése szükséges ahhoz, hogy a bejegyzés megtörténhessen.

Az 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet alapján a szolgalmi jog bejegyzéséhez a földmérő változási vázrajza és műszaki dokumentációja szükséges.

A földmérő által készített vázrajz önmagában nem elég, együtt kell lennie a jogalappal és a bejegyzési kérelemmel.

A szolgalmi jog gyakorlása a szükséges mértékben történik, és nem terjeszthető ki önkényesen a szolgáló telek használata a szolgalom céljától eltérő módokra.

A szolgáló telek tulajdonosa köteles tűrni a jogszerű használatot, de nem köteles elfogadni minden használati módot.

A szolgalmi jog az uralkodó telek mindenkori tulajdonosát illeti meg, de a bejegyzés alapján a jog harmadik személyekre és későbbi tulajdonosokra is kiterjed.

Megszűntetni a szolgalmi jogot törléssel vagy bírósági eljárással lehet, ha a jog már nem szükséges vagy feleslegesé válik.

Szolgalmi jog szerződéssel alapítható írásbeli szerződéssel, amely részletesen rögzíti a helyrajzi számokat, a jog típusát, a nyomvonalat, a szélességet, a használat módját és a karbantartási költségek viselését.

Ha a felek az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést harmadik személyekkel szemben is érvényesíttetni kívánják, akkor záradékolt vázrajz és ellenjegyzett okirat szükséges.

Szolgalom elbirtoklással is létrejöhet, de hosszú időn át tartó használat és a körülmények vizsgálata szükséges a megítéléshez.

A szolgalom elbirtoklása akkor fordulhat elő, ha a jogosult az idegen ingatlant a szolgalom tartalmának megfelelően, tartósan és megszakítás nélkül használja, és a tulajdonos hosszú ideig nem tiltakozik.

Ha a telekalakítás vagy adás-vétel előtt szeretnék rendezni a jogokat, érdemes írásbeli és bejegyezhető megállapodást kötni a felek között.

Mi történik a földmérési folyamatban? A folyamat célja a szolgalmi jog térképen történő azonosítása, a szükséges adatok beszerzése és a helyszíni felmérés után elkészül a változási vázrajz.

A földhivatal megvizsgálja a dokumentumokat, és záradékolja a vázrajzot, amely általában egy évig érvényes; hibánál hiánypótlás szükséges.

A bejegyzéshez szükséges iratok között szerepel a fenntartó és gondozási költségek rendezése, a karbantartás és a használat részletezése is.

Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik, és elektronikus úton nyújtható be, amelyhez szükséges a záradékolt vázrajz is.

Infografika: A szolgalmi jog alapelvei és bejegyzési folyamata

Tipikus költségek és árkategóriák

A szolgáltatások ára és díja a földmérési munkákon alapul, illetve függ attól, hogy mely településeken és mely típusú bejegyzéseket kell végrehajtani.

Szolgalmi jog bejegyzésének változási vázrajza bruttó 100.000 Ft-tól indulhat; a földhivatali bejegyzés díja és a szükséges adatszolgáltatások költségei ezt bővíthetik.

Telekegyesítés vagy telekalakítás esetén egyes ingatlanok esetében bruttó 120.000 Ft-tól induló munkadíj számítható fel, míg a több ingatlant érintő eljárásoknál a díjak emelkedhetnek.

Használati megosztás esetén a vázrajz és a bejegyzés bruttó 100.000 Ft-tól kezdődik, a földhivatali adatszolgáltatás és vizsgálati díjak pedig további költséget jelentenek.

A földmérési díjak tartalmazzák a záradékolt vázrajz elkészítését és bevezetését az ingatlan-nyilvántartásba.

Ha körültekintően megtervezik a megállapodást, a költségek és a viták minimalizálhatók, és a jog bejegyzése zökkenőmentesen történhet.

Gyakorlati irányelvek

A legfontosabb, hogy a szolgalmi jog pontos tartalmát előre rögzítsék a felek: az uralkodó és a szolgáló telek felhasználási jogának pontos meghatározása, a szélesség és a nyomvonal, a használat módja és a karbantartás költségeinek viselése.

A jogvitatás elkerülése érdekében a szerződés tartalmazza a bejegyzési engedélyt, a záradékolt vázrajz és az ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetés részleteit.

A teljes bejegyzési folyamat a földhivatalban történik, és a záradékolt vázrajz mellé csatolódik az ügyvéd által készített okirat és a bejegyzési kérelem.

Tulajdonjog kontra okirat: Ne keverd össze ezeket a jogi fogalmakat!

Gyakran felmerülő kérdések

  1. Mi az a telki szolgalom és hogyan kapcsolódik az uralkodó és szolgáló telek fogalmához?
  2. Miért fontos a vázrajz a bejegyzéshez?
  3. Milyen tartalmi elemeket kell pontosan meghatározni a szerződésben?
  4. Hogyan hat a szolgalmi jog az ingatlan értékére?
  5. Mi a teendő, ha a szolgalmi jogot törölni szeretnénk?

Az ingatlanjogi bejegyzésekhez írásos megállapodás szükséges, és a jog bejegyzése mindkét fél érdekét szolgálja a jövőbeni tulajdonosokkal szemben is.

Ha szolgalmi jog létrehozásán gondolkodik és jogi segítségre van szüksége, keressen minket!

tags: #szolgalmi #jog #vazrajz #ara

Népszerű bejegyzések: