Szomszéd telken vizbekötés és szolgalmi jogok, csatornázás és jogi küzdelem

Előfordulhat, hogy az ingatlantulajdonos korábban egy szomszédos ingatlanon keresztül már ideiglenesen megoldotta az ingatlan szennyvízelvezetését.

A hatóság által alapított régi szolgalmakat kötelezően meg kell szüntetni.

A vonatkozó Víziközmű törvény végrehajtási rendelete - 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 76. § - szerint, ha egy utcában kiépül az új gerinccsatorna, kötelező erővel meg kell szüntetni azokat a szomszéd telkeken átvezető régi szolgalmakat, melyek a hatóság által megállapított tűrési kötelezettségen alapulnak.

A hivatalos megállapodásokon alapuló szerződéses szolgalmak sem jelentenek feltétlen biztonságot.

Ha a jelenlegi szennyvízelvezetés a szomszéd ingatlan tulajdonosával kötött hivatalos és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi megállapodáson alapul, az sem jelent feltétlenül hosszú távú biztonságos megoldást, hiszen tulajdonosváltás esetén a szolgalmi megállapodást - annak tartalmától függően - adott esetben az új tulajdonossal újra kell tárgyalni, aminek eredményeként az akár érvényét veszítheti.

Ha most lemondanak a rákötésről, az utcában nem épül meg az új gerinccsatorna és később csatornázhatatlanná válhat az ingatlan.

Amennyiben az utcában valamennyi ingatlantulajdonos úgy dönt, hogy nem csatlakozik az utcájukban megépülő új gerinccsatornára, akkor várhatóan az utcai új gerincvezeték megépítése elmarad.

Az illegális rákötések tulajdonosaitól a csatornadíjat évekre visszamenően is behajthatja a Szolgáltató.

Az új gerincvezetéknek rá nem kötő ingatlanok esetében a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM Zrt.) megvizsgálja a szennyvízelvezetés fennálló módját.

Azokban az esetekben, ahol a szennyvíz elvezetése, a víziközmű-rendszerbe történő bekötése - akár a szomszéd telkeken keresztül - illegálisan - ide értve, ha a Szolgáltató hozzájárulása nélkül - történik, a tulajdonosokkal szemben az FCSM Zrt. az Üzletszabályzatának 3.1.29. pontja értelmében jogosult akár 5 évre visszamenőleg az elmaradt csatornadíj kiszámlázására, továbbá kötbérfizetési igénnyel élhet.

Emellett a Szolgáltató kérelme alapján a Hatóság az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 58. Ha házi átemelő szivattyú szükséges, az érintett ingatlanok most azt is ingyenesen megkapják.

Amennyiben az ingatlan a terepadottságok miatt az utcaszinthez és így a gerinccsatornához képest mélyebben fekszik, nyomott rendszer kiépítése szükséges, melynek keretében házi átemelő telepítésére kerül sor.

Jó hír, hogy a jelenlegi projekt keretében most ez sem jár többletköltséggel az érintett tulajdonosok számára, hiszen a szükséges házi átemelő és azt az utcai gerincvezetékkel összekötő csatornaszakasz is a beruházás költségvetéséből, vagyis a tulajdonosok számára ingyenesen kerül kiépítésre.

A házi bekötés kiépítésének lemondása: Természetesen az ingatlantulajdonosnak - amennyiben az ingatlan szennyvízelvezetése legálisan megoldott - lehetősége van az új csatornára való rákötésről, vagyis az új házi bekötés kiépítéséről lemondani.

Szíves közreműködését előre is köszönjük!

Vannak települések, ahol kötelező volt az ingatlanok határvonalától elhagyni 50-60 cm ereszcsorgást.

Ennek az volt a célja, hogy a tetőről lefolyó víz, még a saját telken kerüljön elvezetésre, és ne kerüljön át a szomszédos ingatlanra.

Voltak települések, ahol a ház mögött 80 cm -1 méter is volt. Az ereszcsatornák elterjedésével már engedélyezett volt a telekhatárra építkezés is.

Nagyon sok telekhatár vita van abból, hogy van-e ereszcsorgás, vagy nincs?

Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek van. Akkor van „csurgó”, ereszcsorgás, amikor az építtető beljebb építi a házát a telekhatártól. annyi cm-es az ereszcsorgása, amennyit elhagyott a telekhatár szélétől.

Mit lehet tenni, ha a szomszéd nem engedélyezi a kb. 10 cm-es szigetelés felrakását sem.

Ha nincs hely, akkor csak belülről lehet szigetelni a ház falát.

Más magántulajdonát nem lehet elvenni.

Telekhatárra épült ház gázbekötési problémája.

Ahhoz, hogy a szomszéd ingatlanára kerüljön a gázcső, ahhoz be kell szerezni a szomszéd engedélyét.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ügyvéd előtt szolgalmi jogi szerződést kell kötni. Földmérővel szolgalmi jogi vázrajzot kell készíttetni. Értékbecslővel fel kell értékeltetni, hogy a szolgalmi joggal mennyit csökken az ingatlan értéke. Ezt ki szokták fizetni a szolgalmi joggal terhelt ingatlan tulajdonosának.

A szolgalmi jog örökre ott marad az ingatlanon. Akkor is, ha akár 10 tulajdonos váltja egymást az évtizedek alatt.

Vannak olyan ingatlanok, melyek régen lettek térképezve, még a régi papír alapú rajzolással.

Ezen ingatlanok esetében előfordulhat, hogy digitalizálás miatt úgy tűnik, van még hely a gázcső elvezetésére az ingatlan mögött.

Aztán, ha a szomszéd földmérőt hív, Kitűzeti a telekhatárt, akkor derül ki, hogy le kell szedni a gázvezetéket.

Előfordul, hogy a gáztervező a földhivatali térkép alapján tervezte be a gázcsövet. Aztán a földmérő kiméri, helyesen tünteti fel az épületet a térképen. Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül.

Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat.

Senki nem köteles eltűrni a szomszéd gázvezetékét az ingatlanán.

Jóval később derül ki, hogy nem maradt hely a gázcsőnek, az ingatlan telekhatárán belül. Ekkor ha nincs szolgalmi jogunk, akkor bizony a szomszéd akár bírósághoz is fordulhat.

Számos településen a kapubejáró keskeny, és a gáztervező gyakran a kapubejáróba tervezi be a gázcsövet, ami jogi problémát okozhat.

Nagyon sok helyen az eresz alatt viszik el a gázvezetéket, hogy ne zavarják vele a szomszédot, a szomszéd közlekedését.

Az ütődés a kocsiajtó kinyitásakor nem tesz jót a gázvezetéknek sem.

Van olyan gáztervező, aki meg sem kérdezi, hogy a szomszéd engedélyezi-e az udvarán a gázvezetéket, a szomszéd tudta nélkül tervezi be idegen ingatlanra a vezetéket.

A fenti képen látható, az első képen, hogy a térképen még van hely a ház és a telekhatár között.

Sajnos ha térképezési hiba van, földmérő felmérése során derül ki, és javítják, akkor eltűnik a hézag a telekhatár és az épület között.

Ebben az esetben nem tervezhető be az épület falára a gázvezeték a szomszéd beleegyezése nélkül, szolgalmi jog nélkül.

Ha felmérés során derül ki, hogy a ház a telekhatárra épült közvetlenül.

Nagyon sok ilyen eset van.

Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a szomszéd mutogat egy ősrégi térképet, hogy neki mekkora hely van a ház és a telekhatár között, amikor a kerítése a ház falsíkjában van.

Ekkor érdemes gyanakodni, hogy valóban jól van-e térképezve az épület.

A földmérő a telekhatárokat tűzi ki. A telekhatár nem függ az épület helyétől.

Előfordult már olyan is, telekhatár kitűzéskor, hogy a szoba ablakon ment át a telekhatár, a tv-n keresztül.

Előfordult olyan eset is, hogy a térképmásolaton volt 50 cm hely a telekhatártól, a gyakorlatban pedig a ház átlógott a szomszéd telkére 60 cm-rel.

Ezeket az eseteket a földmérő tudja kideríteni, kimérni a birtokhatárokat pontosan.

A földmérők közül csak azok mérhetnek ki telekhatárokat, akik benne vannak a nyilvántartásban. eljárnak évente továbbképzésekre.

Mit lehet tenni az ellen a szomszéd ellen, aki esetleg arra hivatkozással akarja megszerezni a területünket, hogy van ereszcsorgása?

Kell a szomszédnak a tulajdonunkból például 50 cm széles telekrész, 30 méter hosszan?

A vita lezárására földmérővel lehetséges. A földmérő elkészíti a kitűzési vázrajzot. A földmérő kitűzés előtt kiértesíti a telekhatárral érintett szomszédokat. A telekhatár kitűzéskor jegyzőkönyv készül. Ezt a jegyzőkönyvet alá kell írni, hogy a szomszéd elfogadja, vagy nem fogadja el a kitűzést.

Ha a szomszéd elfogadja a kitűzést, akkor megoldódik a helyzet a vita elmérgesedése előtt.

Beszámoló: Egy telken 5 lakásos udvarban elől egy nagy ház külön kerttel leválasztva, hátul 4 kicsi lakás, az első tulajdonosnál van a gerinc bekötés a telek szélébe a csatornára. Az első tulajdonos le akarja kötni a hátsó 4 lakást a csatornáról, hogy mi külön a szolgalmi bejárati útunkon vigyük ki, mert őt zavarja, hogy ő telkén van és ne az ő telkén át menjen a mi 4 lakásunk csatornája. Az elmúlt 10 évben is így volt, de közben történt az első ingatlan tulajdonosának váltása. Bele kényszeríthet ő minket a mi beleegyezésünk nélkül egy több millió forintos anyagi kárba, mert őt zavarja, hogy a mi szennyvízelvezetésünk rajta keresztül megy a föld alatt? Persze mi külön csatorna díjat fizetünk, külön vizet, tulajdoni lapon mindegyik lakás besorolású.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem. A víz és szennyvízbekötés a szomszéd telkén keresztül történt. Azóta már más az ingatlan tulajdonosa, aki nem hajlandó szolgalmi jogot alapítani.

Tisztelt Uram! Szeretnék jogi tanácsot kapni szolgalmi joggal kapcsolatban. A tulajdonomban lévő ingatlanra a víz és szennyvízbekötés a volt sógorom telkén keresztül történt. Ő hozzájárult. és ennek megfelelően a vízmű megcsinálta a bekötéseket. Közben a sógor elvált a tulajdont eladták, de az új tulajdonost nem tájékoztatták arról hogy a kerítés 80 cm távolságra a közös telekhatáron 20 méter szélességben van a szomszéd (jelen esetben az én bekötéseim).

A beszélgetésben felmerülő kérdés, hogy megtarthatom-e bekötést, amihez a volt sógorom hozzájárult, s milyen módon rendezhetem a viszonyt a szomszédal, ha ő semmilyen módon sem hajlandó aláírni a szolgalmi jogra vonatkozó megállapodást.

A tulajdonos a szomszédomnál a kiskorú gyermeke. Kérem segítsen tanácsával.

Tisztelt Tamás! Elbirtoklással megszerzi a telki szolgalatot az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozott.

A telki szolgalom elbirtoklással való megszerzéséhez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem szükséges, és az elbirtoklás idejét általában nem szakítja meg önmagában az sem, ha a szolgáló telek tulajdonosa az ingatlannal rendelkezik.

Ez a legtöbb esetben ad lehetőséget a viszony rendezésére szomszédjog alapján.

Általános tájékoztatás: a vízvezeték-szolgalmi jog lényege, hogy ha egy ingatlan vízellátása csak egy másik telken, a szolgáló teleken áthaladó vezetéken keresztül lehetséges, akkor az utóbbi tulajdonos kötelezhető a vezeték elhelyezésének, karbantartásának tűrésére.

Ez a helyzet gyakran előfordul, ha a vízóra, és a fő csatlakozás a szomszéd telken található, és nincs más, műszakilag ésszerű megoldás az ivóvíz biztosítására.

A magyar Polgári Törvénykönyv szerint, ha a vízellátás csak a szomszédon keresztül oldható meg, akkor a szolgalom alapítására bírói úton is sor kerülhet.

Ez akkor lehetséges, ha más megoldás nem áll rendelkezésre, és a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti indokolatlanul.

Vagyis, az érintett szomszédnak el kell tűrnie a vezeték elhelyezését, használatát, karbantartását, viszont a szolgalom jogszerű gyakorlása során a lehető legkíméletesebben kell eljárni, és szükség esetén kártalanítás is járhat neki.

Fontos tudni, hogy a szomszéd nem tagadhatja meg önkényesen a hozzájárulást, ha jogszabály alapján a nincs más reális alternatíva a vízellátás megoldására.

Ennek elismerése érdekében lehetséges bírósághoz fordulni, ahol szakértő bevonásával vizsgálják, hogy valóban szükség van-e a szolgalomra, illetve milyen feltételekkel gyakorolható.

A szolgáló telek tulajdonát tehát kötelezni lehet a szolgalom tűrésére, ha más lehetőség hiányában ez az egyetlen megoldás a vízellátás biztosítására, de mindkét fél jogait az eljárás során figyelembe kell venni.

Az anyag kiemeli, hogy a közművek és a telekalapítás feltételei összetettek, és minden eset egyedi megközelítést igényel.

A tapasztalat szerint a bekötés helyét csak végső esetben érdemes változtatni, és minden változtatás, ami érinti a mérőórán túli vezetéket, idő- és pénzigényes lépésekhez vezet.

Infografika a szennyvízbekötés folyamatáról, jogi szolgalmi jogkörökről

Mi a szükségállapotú szolgalmi jog?

tags: #szomszed #telken #vizbekotes #csok

Népszerű bejegyzések: