Takarmányborsó hektár tonna: termelés, elővetemények és technológia
A borsó legjobb előveteménye valamilyen kalászos gabona. Két kalászos közé vetni a legcélszerűbb, de vethető keresztes virágúak (repce, mustár, olajretek), burgonya és len után is. A több és nehezebben lebomló szármaradványt maga után hagyó napraforgó és főleg a kukorica már kevésbé kedvező számára. A vetésforgóba is jól beilleszthető. A borsó az őszi búza kedvelt előveteménye korai betakarítása, kevés és jól bomló szármaradványa, valamint a talajban visszahagyott jelentős mennyiségű (legalább 30-40 kg/ha) nitrogén-hatóanyag miatt. Mivel nitrogénmegkötő növény, ezért jelentős gazdasági hasznot is termel. A borsó rendkívül pozitív hatást gyakorol a talajokra. Hosszú, mélyre hatoló gyökérzetével javítja a talajszerkezetet, amellyel hozzájárul a termőréteg jobb levegő- és vízháztartásához.
Talaj-előkészítés és vetés
Talajelőkészítése a tarlóhántással kezdődik, mélyművelést nem igényel, középmély műveléssel és magágykészítéssel tö perfect talajt készíthetünk. A magágyat 10 cm mélyen kombinátorral, kompaktorral nyissuk. A vetés előtt kiszórt műtrágyát a magnyitáskor a talaj legalább 5-10 cm-es rétegébe kell bedolgozni. A vetés előkészítése alapvetően a gabonafélékhez hasonlóan végezhető. Nagyon fontos a jó vízellátás, különösen a virágzás és a hüvelyképződés kezdetekor, egyébként az őszi borsó kevesebb csapadékkal is elél. Tavasszal felhasználják a tél folyamán a talajban tárolt vizet. A könnyebb, káros tömörödés nélküli talajok alkalmasak az őszi borsó termesztésére, 40-50 cm mélységig gyökerezhetőnek kell lenniük. Az ártalmas tömörödés, vizesedés nagyon kedvezőtlen a termesztésükre. A talajok pH értéke az enyhén savanyútól a semlegesig (pH 6,0-7,00) lehetséges. Az őszi borsó a nehezebb talajokon is jól fejlődik, amelyek a tavaszi borsó talajminőségének határát jelentik.
Sortávolság gabona vagy dupla gabona sortáv. Csíraszám 80 - 100 csíra/m2. Az őszi borsót régiótól függően október közepe és október vége között vetjük, mert a túl korai vetés csökkenti a télállóságot. Hogy a vízellátás garantált legyen, ügyelni kell az egyenletes vetési mélységre: könnyű talaj esetén 6 cm mélyre, kötött talajnál 4 cm mélyre kell vetni. Vetés után ajánlatos hengerezni és fontos, hogy a vetés után még 2-4 hét vegetációs idő álljon rendelkezésre. Tél előtt a borsónak legfeljebb 2-4 leveles állapotúnak, vagy 3-5 cm növénymagasságúnak kell lennie.
Növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodás
A borsó tápanyagigényét befolyásolja a termesztési cél. A száraz borsónak termelt növény 1 tonna szemtermésre jutó fajlagos igénye nagyobb, mint a zöldborsóé, mely elsősorban a hosszabb tenyészidővel indokolható. A 4,5 tonnás terméshez: 35-40 kg N, 30 kg P, 30 kg K és 20-25 kg Mg-ra van szüksége, N igényénét a talajból, nagyobb részben a levegőből elégít ki a növény. A borsónál a tenyészidőszaki tápelem adagolás - azaz a lombtrágyázás vagy fejtrágyázás- intenzív körülmények között jár megfelelő eredménnyel, mivel megnyújthatja a tenyészidőt ezért nagyobb odafigyelést igényel.
Levél szár és hüvelyfoltosság, peronoszpóra, rozsda, fehér és szürke penészes rothadás ellen védekezhetünk kontakt hatású réztartalmú szerekkel, illetve felszívódó szerekkel. Ilyen hatóanyag pl. az azoxistrobin. Lisztharmat fertőzés esetén kontakt szerként ként használhatunk, illetve felszívódó hatóanyag lehet itt is az azoxistrobin. Ebből a levéltetveket jelentik a legnagyobb veszélyt. A tenyészidőszakban nagy valószínűséggel többször kell védekezni ellenük, ezt álltalában felszívódó hatóanyagokkal oldható meg pl. acetamiprid, vagy kombinált készítménnyel pl.
A szárazborsó akkor tekinthető betakarításra alkalmasnak, ha a levelek elsárgultak, leszáradtak, az alsó hüvelyek megsárgultak vagy megbarnultak, a hüvelyekben lévő magvak teljesen kifejlődtek, kemények, a legfelső hüvelyekben lévő magvak körömmel éppen csak benyomhatóak. A betakarított borsót, ha szükséges (14%-nál nagyobb a víztartalma) legfeljebb 40 °C-on érdemes szárítani. A tárolás előtt a borsót zsizsikteleníteni kell. Sclerotinia sclerotiorum; Fusarium spp.; Pythium spp.; Rhizoctonia spp. 2021. június 01.
Botanikai és országos adják
Kr. e. 7000-6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik. A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. A Pisum sativum genetikai sokszínű; téli és tavaszi fajták, leveles és levél nélküli, korai vagy késői érésű tevékenységek léteznek. A takarmányborsó viszont takarónövényként is kiválóan felhasználható. Magja nagyméretű, körülbelül 1 cm átmérőjű, színe világosbarna, vajszínű, de ismert sötétkék vagy lilás márványozottságú fajták is.
A borsó gyorsan növekvő lágy szárú hüvelyes, szögletes vagy kerek üreges szárával, viaszos virággal borítva. A növény egy főgyökérrel rendelkezik, amely akár 1 m mélyre is lehatolhat, sok oldalsó gyökérhajtással. Kúszó habitusú, hajtásai végén kacsokkal segíti magát a fény felé. Bizonyos fajták hajtáselágazásai sűrűn és cikcakkszerűen ágaznak el, így még stabilabban támaszkodnak. A levélzet 50-100 cm magas, pillangós, szárított hatású leveleivel. Takarónövényként a klíma miatt a nyárra jobban alkalmazkodó, korábbi érésű vetésőkkel válik jellemzővé.
Fajtaszempontból fontos: a talajkímélő növények között ideálissá válik, és őszi takarónövényként is felhasználható. A talaj kémhatása ideális a 5,5-6,5 pH-intervallumban van, a 7-7,5 sem kizáró ok, ha a talaj nem meszes és mangánhiányt nem idéz elő. Fővetésben, monokultúrában a magnormája 100-250 kg/ha között ingadozhat. A vetésmélység 6-8 cm. Takarónövényként augusztus második felétől, végétől vethető, egészen szeptember-október fordulójáig. 9-10 nap alatt kel, tavaszi vetésben 45-65 nap múlva virágzik és körülbelül 100-120 nap alatt érik be. 4000-8000 kg/ha biomasszát hagy maga mögött, amely gyorsan lebomlik, így a borsó maradványai nem kifejezetten alkalmasak gyomelnyomásra és a talaj szervesanyag-tartalmának gyarapítására.
Elővetemények, növényi társítás és jövő
A Kárpát-medencei takarónövény-keverékekben a takarmányborsó - a lóbab mellett - az egyik legjobb nitrogénkötő növény. Ha egy „magas nitrogénes” mixet szeretnénk összeállítani, akkor a lóbab, takarmányborsó és lencse vagy tavaszi bükköny akár önmagukban is megállják a helyüket. Érdemes azonban valamilyen támasztónövényt vinni a keverékbe (homoki zab, tavaszi zab stb.), így a takarmányborsó is magasabbra tud kúszni. Előveteménye: kalászos növény legyen, de lehet repce, mák, len is. Kerülni kell a hüvelyes és pillangós szálastakarmány-növényeket. Önmaga után 4 évig nem vethető. Tápanyagigény: nitrogén adagja ne legyen több, mint 30-40 kg/ha indító tápanyag.
A jól áttelelt és tavasszal erőteljesen induló őszi borsó fejtrágyázása el is maradhat, ha ősszel túlságosan megerősödik, télen kifagyhat, ezért óvakodjunk a túl bő nitrogén adagoktól. Vetés: szeptember legvégye október közepe. Ápolás: a gyomirtás tiszta vetésben megegyezik a tavaszi borsóéval, érdemes két alkalommal elvégezni. Társnövénnyel vetve gyomirtásra nincs szükség. Rovarkártevők ellen (pattanóbogarak, bagolylepke), ha zölden etetjük nem kell védekezni. Magtermesztés estében, virágzáskor védekezni kell a zsizsik és ha szükséges levéltetvek ellen. A hektáronkénti zöldtermés nagy mértékben függ az ökológiai feltételektől és a betakarítás idejétől. Betakarítása egybeesik a búza betakarításával. A termés triőrrel könnyen szétválasztható.
Piaci helyzet és jövő kilátások
A világ három legnagyobb termelője közül Kanada bővítette a szárazborsó területét. Az IG C becslése szerint a vetésterület 8 százalékkal nőtt, a hozamok viszont harmadával emelkedtek, elérve a 3,9 millió tonnát. Oroszország a világ legnagyobb takarmányborsó-termelője, évente 4-5 millió tonnát állít elő belőle. Ukrajnában is lendületesen nő a termesztés, vélhetően idén lekörözi az USA-t. A hazai termelőknél az árak ingadozása és a költségek növekedése miatt a termelés gazdasági kilátásai szorosan összefüggenek a piaci trendekkel és talaj-Iparágak változásával. A magyarországi termésátlagok országosan 2,3-2,5 t/ha körül alakulnak, míg a vetésterület és a termelés volatilitása erősen függ az időjárási viszonyoktól és a piaci kereslettől. A takarmányborsó ára hosszú távon kiszámítható, de a rövid távú kilengések a világpiac és a hazai feldolgozókapacitások függvényei.
Gyakorlati szemelvények a gazdaságok számára
- A legjobb elővetemény a kalászos gabona; keresztesvirágúak és burgonya utáni vetés is lehetséges.
- Javítja a talajszerkezetet hosszú gyökérzetével, és nitrogént kötő hatással gazdasági előnyt ad.
- Késő őszi-tavaszi vetés: fontos a vízellátás és a megfelelő mélység biztosítása.
- A trágyázás döntő: ősszel mérőozva és az alapművelés előtt juttassuk ki a foszfor és kálium műtrágyát.
- Védekezés: fontos a levéltetvek és gombabetegségek ellen a tápanyagtartalékok megőrzése érdekében.
- Betakarítás: a szemek kifejlődése és a hüvelyek érésének időzítése kulcsfontosságú a jó minőséghez.
Borsó-búza együttes termesztése a Csoroszlya Farmon - Társnövény-technológia vetéstől betakarításig
Az őszi borsó téli hideg- és talajállóképessége lehetővé teszi a korai hozamokat, azonban a fajta- és talajtípus-választás kulcsfontosságú a stabil terméshez. A zöldtrágyázás és zöldtakarmányozás időszakai a termesztési periódushoz igazodnak, július-augusztusban és szeptember-októberben történik a vetés a környezeti adottságok függvényében. A magtermelésnél a levéltetvek elleni védelem és a zsizsik elleni védekezés a virágzáskor szükséges lehet. A kijelölt technológiák és a piaci körülmények alapján a borsó hektáronkénti termése és gazdasági haszna jelentősen befolyásolható.
Összegző adatok és prognózis
A 2026-os évben globálisan nőtt a takarmányborsó vetésterülete, miközben a hozamok nem feltétlenül követték ugyanazt a növekedést. A hazai átlagos termés közel 2,3-2,7 t/ha körüli lehet, de a piac és a termelés költségszintje jelentősen befolyásolja a profitszintet. A költségek közé tartozik a gázolaj- és műtrágyaárak emelkedése, amelyre a gazdálkodóknak válaszokat kell találniuk a bevételi oldal növelésére és a kiadások csökkentésére egyaránt.
tags: #takarmany #borso #hektar #tonna