Tamfal építése és tájolása lejtős kertekben: gyakorlati útmutató
A domborzati viszonyok miatt hazánkban a legtöbb kertnek van némi lejtése, vagy emelkedése valamilyen irányban, ami nem baj, tulajdonképpen érdekesebb is a tökéletesen vízszintes kertnél. A lejtős területekre viszont nem lehet széket és asztalt állítani, kényelmetlen rajta labdázni, futni, sportolni. A lejtős telket célszerű tagolni térkőből, vagy rézsűkőből készült támfalakkal, és az elkülönülő részeket összekötni, pl. térkövezett lépcsőkkel. Amikor egy rézsű kialakítására van szükség egy nagyon meredek domboldal tartós, esztétikus stabilizálására, akkor a beton támfalnál jobb alternatívát keresve se találhatnánk. Sokan nem is tudják, hogy milyen egyszerű és könnyű dolgozni ezzel az építőelemmel ahhoz, hogy látványos és tartós kialakítás szülessen.
Maga a beton támfal egy olyan négyzetes kialakítású betontermék, melynek egyik oldala díszítő funkciót tölt be - gyakorlatilag csak ez látszik a külvilág felé -, a belső üreges felület pedig földdel vagy betonnal feltelítve a támfal biztonságát, masszív jellegét szolgálja. A beton támfal darabkái egymásra épülve adnak ki egy akkora méretű szerkezetet, amekkorára az adott feladat betöltésére szükség van. Jellemzően lejtős felületek, kisebb domboldalak, rézsűk, folyópartok stabilizálására használható, így gyakori például díszkertekben, parkokban és olyan esetekben, ahol instabil lejtővel van dolgunk.
Az egyik legnagyobb előnye a beton támfalnak, hogy kifejezetten ritkán igényel alapozást a használata, a legtöbbször teljesen elegendő, ha az első sor kemény sóderágyba kerül. Természetesen ez a kijelentés közel sem minden esetben állja meg a helyét, hiszen vannak esetek, amikor legalább az elsőket betonozni és vasalni kell azért, hogy kellően biztonságos tartást adjon az egész támfalnak. Különösen igaz mindez olyan esetekben, amikor magasabb támfalak építésére van szükség, vagy amikor olyan földtípusról van szó, mely nem tömörödik vagy csak nagyon nehezen, nem tartja magában a vizet, inkább átengedi, egyszóval fennáll annak az esélye, hogy a támfal kifelé megcsússzon, ami könnyen balesetveszélyes helyzeteket tud előidézni. Ilyenkor elegendő lehet egy normál sávalapot ásni, illetve betonozni a támfal alsó feléhez, melybe megfelelő távolságonként betonvas darabokat kell elhelyezni. Ezek biztosítják majd azt, hogy a támfal alsó sora ne tudjon elmozdulni vagy elcsúszni, azaz biztosítva lesz a teljes építmény stabilitása.
Általánosságban elmondható, hogy a beton támfal esetében a döngölt föld adja a legfontosabb összetartó erőt az építmény számára. A beton elemek úgy kerülnek kialakításra, mint a zsalukövek vagy a pincefalazók, azaz belül teljesen üregesek, aminek jóvoltából kitölthetők. Ehhez az esetek többségében teljesen elegendő lehet az egyszerű termőföld alkalmazása, azonban nem árt kiemelni, hogy itt is vannak kivételek. Nem ritkán a beton támfalat belül ugyanúgy vasalják és betonozzák, mint a legtöbb üreges betonterméket. Ennek az oka abban keresendő, hogy a megtámasztani szándékozott partszakasz rendkívül meredek, vagy túl nagy nyomást kell elviselnie, amire az egyszerű döngölt termőföld már nem lenne képes. Ilyenkor eleve sávalapot kell létrehozni a leendő támfal alapjaként, benne a betonvasakkal. Ezeket olyan hosszúságban szükséges alkalmazni, amivel még kényelmesen tudunk dolgozni, hiszen az összes támfalelemet gyakorlatilag ezekre kell majd ráhúzni, illetve utána kitölteni betonnal. Ha a támfal túl magas vagy túl meredek, a vasalás természetesen toldható, azonban ehhez megfelelő átfedések és kötözések szükségesek.
Akár földdel, akár betonnal töltjük meg a beton támfalat, rendkívül lényeges, hogy az így készült építményeket minden esetben kötésbe tegyük, máskülönben statikailag nem lesznek elég biztonságosak. A beton támfalakat ugyanis nagyon erőteljes előlapokkal látták el, melyek nagymértékben hozzájárulnak a későbbi stabilitáshoz akkor, ha helyesen kerülnek beépítésre. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy sor betonblokkra egy elcsúsztatott sornyi elem kerül, majd újra és újra egy fél csúsztatással kell dolgozni. Ez azért fontos, mert így minden második sor keresztkötésbe kerül, és az előzőek megakadályozzák a következő kicsúszását mind hosszanti, mind keresztirányban. Noha tény és való, hogy ilyen formában hosszadalmasabb, és sok esetben nehézkesebb is a munka a beton támfallal, ugyanakkor a kellően biztonságos szerkezetek felépítése érdekében elengedhetetlen, hogy ezt a megoldást alkalmazzuk. Még kisebb meredekségű rézsűk esetében is!
A beton támfal gyakran nemcsak hasznos, hanem díszítő funkciót is képes betölteni - méghozzá a felhasználás függvényében. Sok esetben ugyanis a kettő együtt nem működik, egy nagyon meredek domboldalnál például hiába szeretnénk az esztétikára törekedni, ha sokkal fontosabb a funkcionalitás, hogy a rézsű ne omoljon az udvarunkra, a díszkertünkre vagy a gyerekeknek fenntartott zöldövezetre. Amennyiben azonban kisebb emelkedők stabilizálása a cél, akkor egyszerűen dísző funkciót is betölthet a beton támfal. Ilyen esetekben a blokkokat nem szükséges a kávákhoz ütközésig rakni, lehet nagyobb csúsztatásban is, majd földdel megtöltve ültethetünk beléjük különféle futó vagy terülő növényeket, virágzókat vagy örökzöldeket, melyek nagyszerűen képesek feldobni az így kialakított támfalakat, háttérbe szorítva ezzel egy zöldövezetben vagy egy díszkertben a betonjellegüket.
- Az alapozás és a méretezés: határozzuk meg a támfal magasságát, hosszát és a talaj típusa szerint a terhelést.
- A rézsűkő lerakása és a növénytartó támfalkő beépítése: soronként egymás mellé, fél kővel elcsúsztatva a stabilitás érdekében.
- A töltőrétegek: az első sor után termőfölddel töltsük meg a növénytartó részt, majd a mögötti területet homokos kaviccsal töltsük fel.
- A második sor és a kötés: a második sort fél kővel elcsúsztatva helyezze el, hogy legyen keresztirányú kötődés.
- Telepítés és karbantartás: hagyjunk soronként 10 cm helyet a növény ültetéséhez, és gondoskodjunk a megfelelő öntözésről.
A támfalépítéshez szükséges eszközök és anyagok között szerepel a beton támfal elem (rézsűkő) 40x40x13 cm-es méretben, termőföld, sóder, cement, talicska, csákány, lapát, gumikalapács, zsinór és mérőszalag. A legolcsóbb megoldás alacsony falaknál kivitelezhető saját kezűleg, ha a fal magassága nem haladja meg a 2 métert. A tény, hogy a víz állandó ellenség, minden esetben befolyásolja a tervezést és a kivitelezést. A fakivitelezés és a kőfalak kombinációja pedig lehetőséget ad esztétikai és funkcionális szempontok összhangjára a kertben.
A járdaszegély és a szintkülönbségek megoldásai
A járda síkja alá süllyesztett sziklakert, kerti kiülő hely kiváló példaként szolgálhat a rézsűs kertekben. A mini szurdokban sziklakertet alakítunk ki, amelyet fal vesz körül, és a terület védett a széltől. A tűzrakóhelyet gyakran a térkövezett felület alá süllyesztve érdemes elhelyezni, és egy vasfedél révén bármikor visszaváltható járófelületté. A vízelvezetés kiemelt figyelmet érdemel a süllyesztett területeknél: a draincsöves megoldás helyett a belső legmélyebb oldal nyitása segíti a csapadék távozását.
Járda síkja melletti emelkedőknél a leküzdéshez lépcsőket építünk, amelyeket térkővel burkolunk. Ha a szintkülönbség 5-15 cm között van, a térkő szegély kiemelése 25-30 cm magas szegéllyel megoldható; 15-120 cm közötti résnél rézsűköveket vagy falat építhetünk, akár téglahatású térkövekből. A nagyobb szintkülönbség esetén masszív, vasalt betonalapú támfal javasolt, amelynél a belső dőléstartomány akár -5% is lehet az első sor során.
A támfalépítés alapos megfontolást igényel: a magasság, a hossz, a talaj típusa és a helyi szabályozások mind befolyásolják a megoldást. A kerti támfalak lehetnek esztétikusak, de legyenek stabilak és hosszú élettartamúak. A kisebb falakhoz elegendő lehet a zsalukő és a töltőrétegek kombinációja, de a kétméternél magasabb támfalakat érdemes szakemberre bízni. A jó minőségű zsalukő és a gondos kötés - például az első sortól kezdve teljes zsalukő, a következő sorban elforgatott darab vagy sarokelem - biztosítja a hosszú távú stabilitást. A kerti támfalak tervezésekor nemcsak a funkció számít, hanem az esztétika, a kert karaktere is meghatározó szerepet játszik.
Tanácsok a két méternél magasabb kerti támfal építéséhez
A két méternél magasabb támfal építését lehetőleg bízzuk szakemberre. Bár így biztosan nem a miénk lesz a legolcsóbb támfal, de gondoljunk rá, hogy egy rosszul elkészült fal leomlása anyagi és testi épségbeli károkat okozhat. A magas támfalak esetén fontos a stabil alap és a vasalás minősége, és szükség esetén kétméterenként egy lebetonozott vasbeton oszlop merevítheti meg az egészet. A támfalak mögött a csapadék és talajvíz nyomást gyakorolhat, ezért használjunk kavicsos vagy zúzottkő szivárgóréteget, és válasszunk megfelelő, vízelvezető megoldásokat. A kőfalak jól illeszkednek természetközeli vagy mediterrán kertekbe, míg a falak mögött összegyűlő víz megfelelő elvezetése elengedhetetlen a hosszú élettartam érdekében.
kerti támfal építése, zsalukőfal építése 06702859393
Összefoglalva, a lejtős kertek problémáira a legpraktikusabb megoldás a rézsűkőből készült támfal és a hozzá kapcsolódó lépések megtervezése és kivitelezése. A megfelelő alapozás, a kötés és a balesetmentes megközelítés kulcsfontosságú a stabil és esztétikus kert kialakításához.
tags: #tamfal #epitese #hazilag