Társasházi berendezés: Tippek és szabályok
A társasházban élők számára a lakás berendezése nem csupán esztétikai kérdés, hanem annál sokkal több. A kis méretből és egyforma alaprajzból adódóan a társasház kisszobáját sokszor többé-kevésbé egyformán rendezik be az emberek, ettől unalmassá, egyhangúvá válnak.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szabályozza az ilyen típusú ingatlanok működését. A társasház az ingatlantulajdon, ezen belül a közös tulajdonban álló ingatlan különleges formája. Olyan jogi megoldás, mely lehetőséget ad arra, hogy a tulajdon egyrészt egységes tulajdonként jelenjen meg a hatóságok felé, másrészt az egyes társasházi öröklakások (helyiségek) a tulajdonosok kizárólagos tulajdonába kerülhessenek.
A társasház alapítása és jogszabályi háttere
A lakosság jelentős hányada élt eddig is társasházakban, amelyekből az elmúlt évtizedekben egyre több épül. Akár vadonatúj, akár már meglévő társasházban tervezel ingatlant vásárolni, fontos, hogy tisztában legyél annak a jogszabálynak az alapjaival, amely a társasházak működését szabályozza. A társasházak alapításának és működésének feltételeit a Ptk. 5:85. §-a, és a Társasházi törvény együttesen szabályozza. A társasház alapításakor közös tulajdonba kerül az épülethez tartozó földrészlet is. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonban lévő lakással és a nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlannak tekintendő. A közös tulajdonra vonatkozó, a tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg.
Laikusként meglepő információ lehet, de társasházat alapítani nem csak akkor lehet, amikor már fizikailag is létezik az épület. A társasházalapítók döntése szerint a külön tulajdonban álló lakásokra, illetve a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre a tulajdonostársak javára elővásárlási, illetve előbérleti jog is létesíthető. A társasház alapításának elsődleges célja tehát az, hogy a közös tulajdonban lévő ingatlanrészek se maradjanak „gazdátlanok”.
Ilyenek az épület tartószerkezetei, azok részei (pl. főfalak), az épület biztonságát, állékonyságát szolgáló épületrészek, berendezések. De ide tartoznak a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészek és épületberendezések is, mint a lépcsőház, a ház központi fűtőberendezései.
Közös képviselet és társasházkezelés
A társasház közös képviseletét elláthatja természetes vagy jogi személy. A közös képviselőt a társasház közgyűlése választja meg, a közgyűlésen jelenlévő tulajdonostársak egyszerű többségének igen szavazatával. A közös képviselő mandátuma idejének meghatározására nagy szabadságot ad a törvény a társasházi tulajdonostársaknak. A közös képviselő feladatainak legnagyobb részét a közgyűlési határozatok végrehajtása és a napi ügyek intézése jelenti.
Ellenben az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység már végzettséghez kötött, és a közös képviseleti feladatokon kívül egyéb kötelezettségek is tartoznak ehhez a tisztséghez. A közös képviselő tehát nem lesz automatikusan társasházkezelő, ehhez két kötelező feltétel szükséges: egyrészt a közgyűlésnek határozatot kell hoznia erről, másrészt a határozat alapján a tulajdonközösségnek megbízási szerződést kell kötnie a társasházkezelő közös képviseletével. A társasházkezelő megbízása nem kötelezően előírt a társasházak számára. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a társasházkezelő tisztséget betöltő személy a társasház működésének és fenntartásának hosszabb távú stratégiájáért felelős.
Társasházi lakás vásárlása előtt
Ha megtetszett egy társasházi lakás, és már eléd is tolták annak teljesen tiszta és tehermentes tulajdoni lapját, azért még ne rohanj azonnal aláírni az adásvételi szerződést. A pénzügyi mérleget sem árt szemrevételezned vásárlás előtt, ebből ugyanis fontos következtetéseket vonhatsz le a társasház gazdálkodásával kapcsolatban. Az alábbi kérdésekre találhatsz választ ebben a dokumentumban: Milyen bevételei, kiadásai vannak a társasháznak? Mekkora hitelállománya van a társasháznak? Mekkora mértékű közös költség befizetés elmaradások vannak? Arra is fény derülhet a pénzügyi mérlegből, hogy milyen a közös költség fizetésének morálja a tulajdonostársak körében. Ha sok a kintlévőség, mert nem fizetik rendszeresen a közös költséget, érdeklődj utána, hogy mennyire tudnak hatékonyan fellépni az ilyen tulajdonostársak magatartása ellen.
A társasházi lakás berendezése: Tágítsuk a teret!
Kis méretéből adódóan a legnagyobb problémát általában a zsúfoltság okozza, hiszen a hely hiánya miatt gyakran előfordul, hogy egymásra kell pakolni dolgokat, nincs hely dekorációnak. Itt jön a képbe a kreativitás, a polcrendszerek, praktikus bútorok például segítenek maximalizálni a rendelkezésre álló tér kihasználását.
Tükrökkel: a megfelelő helyre és megfelelő méretben felkerült tükör gyönyörű megoldás, azt az érzést adja, hogy egy sokkal nagyobb helyiségbe léptünk.
3D hatású tapétával: igazán egyedi, és stílusos megjelenést kölcsönöz, amivel nem csak a teret lehet tágítani, de a szoba alaphangulatát is meg lehet adni. Képzeld el, hogy reggel felébredsz, és rögtön a tengerpartot látod. A felkelő Nap sugaraiban fénylik a fehér homok és a békésen hullámzó tenger, majd ahogy kimész a konyhába, leülsz a kávéddal, és a partra vezető útban gyönyörködsz.
A futurisztikus és absztrakt művészet kimeríthetetlen színvilággal és a határtalan képzelőerővel kombinálva bármelyik helyiséget képes optikailag megnövelni, ugyanakkor egyedivé tenni. A szemünket és agyunkat be tudjuk csapni a négyzetes, körös, csíkos képekkel, melyek végtelennek tűnő alagutat, vagy feneketlen lyukat ábrázolnak.
Az optikai csalódás, vagy más néven vizuális illúzió nem más, mint az elménket becsapó kép, ábra vagy fotó, melyekből számos gyűjtemény létezik szerte a világon. A mindenki által ismert „Káprázik a szemem” mondásra egyszerű a magyaráza: nem arról van szó, hogy a szemünk nem tudja mit lát, hanem az agyunk szeretné a legkönnyebben feldolgozni az elé táruló információt. A színek és formák képesek összezavarni szemünket és agyunkat, így azokat mozgó képként dolgozza fel. Különösen izgalmas, amikor ugyanabban az ábrában különböző emberek különböző dolgokat látnak meg elsőnek. Az ilyen hatású képek mindenkiből ámulatot váltanak ki, és nagyszerű témaindítók: hogy lehet, hogy te azt vetted észre elsőnek, én pedig nem is láttam?
A lakberendező szerepe
A lakberendezés során megvalósítunk egy vágyat. Az Önét. Lakberendezőként eloszlatjuk a félelmét, csökkentjük a bizonytalanságát, és levesszük a válláról az ötletelés bizonytalanságát és a kivitelezés embert próbáló terheit. Miért fontos a lakberendező? Mert nem az első otthonát tervezi. Mert külső szemmel, elfogulatlanul meglát olyan dolgokat is, amit Ön gondolatai és ötletei sűrűjében talán nem is vesz észre. Vagy nem tulajdonít neki jelentőséget. Mert több éves tapasztalattal egyensúlyoz az építőanyag forgalmazó, a generálkivitelező és az Ön érdekei között. És ezt nem elhanyagolható módon az Ön érdekeit képviselve, már sokat látott szemmel és semmitől sem zavarba hozható módon teszi. Mert az Ön igényét megismerve stílusismerete és komplex látásmódja segítségével egységes és esztétikus belső tereket alkot. Olyan tereket, melyek az Ön egyéniségét tükrözik.
Miért válasszon engem? Az Ön igényét felmérve és megértve 8 éves tapasztalattal segítek egyéniségét tükröző otthona kialakításában. Okleveles mérnök kollégám segít a műszaki kérdések megválaszolásában. Megbízható szakembereket ajánlunk (festés, tapétázás, hidegburkolás, villanyszerelés, gépészet).
KIS KONYHA??? // 5 TIPP a jobb kialakításhoz // Lakberendezési 1x1
A társasházak története és fejlődése
A társasház iránti igényt a modern városi élet hozta létre. A kereskedelmi és ipari tevékenység központjaiba tódult a vidék mezőgazdasági foglalkozású népessége. A városok szabadságot, munkát biztosítottak a földeken fölöslegessé váló embereknek. A város azonban mint fizikai hely is más mint a vidék. Itt már nem a természet, hanem az ember környezetalakító munkája határoz meg mindent, Nincs elég hely a családi házak számára. Az ily módon tömegessé váló lakáshiányt a nagytőke hatalmas bérházak megépítésével próbálta kielégíteni. A sűrű városszövet, a bérkaszárnyák bérlőjének ideiglenes kötődése bérleményéhez a középosztály befektetésének ingatlan tulajdon felé irányítása az I. világháborút követően az új jogi konstrukció megalkotását indokolta. A társasháztulajdon jogi formáját Magyarországon az 1924. május 10-én kihirdetett 1924 évi XII. törvénycikk hozta létre.
Az 1930-as években elsősorban a középosztály kezdett társasház építésbe, először Budapesten, a Lágymányos illetve a Szent Imre város (ma XI. kerület) területén. Az Antall-kormány politikájának gerince a polgári jogállam intézményeinek hangsúlyos kiépítése mellett a magyar középosztály létrejöttének, helyreállításának támogatása volt. Ennek a politikának jellegzetes lépése volt annak lehetővé tétele, hogy a lakásbérlők az általuk bérelt lakásokat megvásárolhassák.
Társasházi alapító okirat és alaprajz
A társasház alapító okiratában rendelkezni kell az egyes külön ingatlantulajdonokról valamint az azokhoz a közös tulajdonból tartozó eszmei tulajdoni hányadokról is. A gyakorlat szerint az egyes külön ingatlantulajdonokhoz tartozó közös tulajdonból illető eszmei hányadot arányosítással kell meghatározni. A kialakítandó társasház felépítménye (a ház, felépítmény) egyes tulajdonosai által kizárólagosan használt lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló hasznos területet össze kell adni. A hasznos terület számításánál a vakolt falsíkok között mért méreteket kell figyelembe venni.
Az alapító okirat elfogadásával és földhivatali átvezetésével valamennyi újonnan kialakított, ingatlan-nyilvántartási különlapon feltüntetett tulajdon részére új közigazgatási címet kell adni. Az ingatlan korábban egységes közigazgatási címe helyett valamennyi társasházi külön tulajdon saját közigazgatási címet kap. Ezt a közigazgatási címet az ingatlan ingatlan-nyilvántartási különlapjának I. részén is fel kell majd tüntetni, illetőleg ezt a közigazgatási címet fogja az állami népességnyilvántartás is használni.
A társasház-alapító okirat melléklete az alaprajz. Az alaprajz 1:100 méretarányban kell készüljön, amit fel is kell tüntetni rajta. Az alaprajz oldalán fel kell tüntetni az egyes lakásokra vonatkozó területszámítást. A területszámítás tartalmazza a lakás megjelölését, a lakás egyes helyiségeinek valamint ezek kerekítés nélküli területének megjelölését, valamint a lakás teljes területét kerekítés nélkül és egész számra kerekítéssel.
Tulajdonostársak jogai és kötelezettségei
A tulajdonostársakat érintő jogok és kötelezettségek alapvetően 2 nagy csoportra oszthatók: a külön-, ill. a közös tulajdont érintőekre. A tulajdonostársakat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. E jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogait és törvényes érdekeit sértve. A külön tulajdonban lévő lakás, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának szabályait a szervezeti-működési szabályzat határozza meg a társasház céljának, működésének megfelelően.
A tulajdonostársat még saját külön tulajdonával kapcsolatban is terhelik kötelezettségek. Így például köteles fenntartani lakását és egyéb saját tulajdonú területét, valamint köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a vele együtt lakók, vagy akiknek lakása használatát átengedte, mindenkori jogait úgy gyakorolják, hogy a többi tulajdonos joga és érdeke ne sérüljön. Lehetővé kell tennie és tűrni, hogy lakásában a közösség megbízottja a közös tulajdonban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, természetesen a lakás tulajdonos, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül.
A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek igen hasonlóak az előzőekhez. Így minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs jogát és jogos érdekeit.
Közös költség és felújítási alap
A közös költség fogalmát minden, társasházban lakó ember ismeri. A kifejezés hivatalos meghatározása a tulajdonostársaknak a közös tulajdon fenntartásával a rendes gazdálkodás körébe tartozó költségek fedezetét biztosító, az éves költségvetésben megszavazott hozzájárulás. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli, kivéve, ha a szervezeti- és működési szabályzat (szmsz) másképpen rendelkezik. (Például a lakásban lakók száma szerint.)
Közös költség hátralék esetén a közös képviselőnek intézkednie kell az adósnak a határidő megjelölésével történő felszólításáról, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezéséről, illetve a társasházi törvény rendelkezése szerinti felhatalmazás esetében a jelzálogjog iránti kérelem benyújtásával.
Szintén a tulajdonostárs kötelezettségei közé tartozik a felújítási alaphoz történő hozzájárulás fizetése - ha a közösség elhatározta az alap képzését. Társasházi ügyekben gyakran merül fel kérdésként, hogy a felújítási költségeket milyen arányban kötelesek viselni a tulajdonosok.
Társasházi berendezési stílusok és inspirációk
Egy 3 szintes társasházi lakásban igazi stílus kavalkád fogadott minket, ahol minden szintnek megvan a maga funkciója. Ritkán találni olyan jó adottságokkal rendelkező társasházi lakást, mint amilyen az alábbiakban bemutatott, igényes gonddal kialakított otthon. A középső szinten érkezünk meg a lakásba, és már belépéskor kitágul a tér, átlátunk a nappaliba, étkezőbe, és előttünk a fel- és lefelé vezető lépcsősor is. A földszint alaprajza mutatja, hogy a kandalló és a fölötte díszítő rámás tükör húzza meg a láthatatlan határvonalat a konyha és a nappali között. Az alsó szint a szülők rezidenciája, ahol helyet kapott egy nagy méretű hálószoba kényelmes fürdővel és egy minden igényt kielégítő gardróbszoba.
Az emeleten pedig a fiúk birodalmát találjuk. Ez az elrendezés mindnyájuk számára ideális megoldás, nem zavarják egymást, és ha akarnak, a középső emeleten együtt lehetnek a szülőkkel. Ezen a szinten két hálót és egy fürdőszobát találunk. Az uralkodó szín itt is a szürke, és természetesen férfias színek a kiegészítők. Becsapós lehet az ágy mögötti háromdimenziós tapéta, amit egy lakberendező külföldön szerzett be.
tags: #tarsashaz #berbeadas #afa