Társasház SZMSZ jogszabályba ütköző bírósági szankciók

A társasházak olyan együttélési formát jelentenek, ami feltételezi a tulajdonostársak fokozottabb összezártságát. Erre tekintettel az önálló albetétek, közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és kertrészlet zavartalan használata érdekében érdemes a használat pontos szabályozása, annak betartása, a többi tulajdonostárssal való együttműködés, és a lakhatás nyugalmának biztosítása.

Az alaptényállás szerint a felperes az SzMSz-t elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az elfogadott SzMSz jogszabályba ütközik, mert az SzMSz több helyen a rendelkezésének megsértése esetére szankció alkalmazását írja elő, melyre a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény az SzMSz-ben felsorolt szabálysértések elkövetőjével szemben (például a Kúria megítélése szerint a perbeli jogvita eldöntésének központi kérdése, hogy az SzMSz polgári jogi szerződésnek tekinthető-e). A polgári jogi szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Ptk. értelmében a felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A Tht. tartalmaz rendelkezéseket az SzMSz-re vonatkozóan.

Az SzMSz-t az alakuló közgyűlés, illetve a működés során a közgyűlés fogadja el, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szótöbbség határozatával. Az SzMSz módosítására is a fentiek megfelelően irányadóak. Önmagában a fenti szabályokból következően egyértelműen megállapítható, hogy az SzMSz nem tekinthető a Ptk. értelmében vett szerződésnek, miután nem szükségszerűen kell, hogy valamennyi tulajdonostárs konszenzusával elfogadásra kerüljön, illetve később módosításra.

Az SzMSz-ben többek között a házirendet szükséges szabályozni, de a szabályozási kötelezettség „szankció rendszerű” felállítására a Tht. vonatkozik. A Kúria álláspontja szerint nincs arra lehetőség, hogy az SzMSz valamennyi tulajdonostársra, sőt a társasházban tartózkodó személyekre vonatkozóan büntető rendelkezéseket, fizetési kötelezettséget írjon elő. A társasház, a közös képviselő, de még a közgyűlés sem jogosult bírság, büntetés kivetésére, ezek beszedésére. Ha a társasházat kár éri, jogosult igényét érvényesíteni.

A perbeli szankciórendszer szabályozása önmagában végrehajthatatlan lehet, és a SZMSZ nem adhat felhatalmazást a bírság vagy kötbér kiszabására, ha az jogszabályba ütközik. A házirend ennek megfelelően a közös tulajdon használatának rendjét, lakók viselkedését és zajkeltést érintő szabályokat tartalmaz, de nem írhatja felül a jogszabályokat vagy az alapító okiratban rögzített kötelezettségeket.

Fontos megérteni, hogy a birtokvédelem és a közös vagy külön tulajdon használatának védelme belép a jogi keretekbe. A jegyző ilyen jogsértés esetén elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, és eltilthatja a jogsértőt a további magatartástól. Ugyanakkor a közös tulajdon használatában bekövetkező zavartalanság megőrzése érdekében a tulajdonostársak is jogosultak birtokvédelmet kérni, különösen a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően.

Ha egy társasház SZMSZ-e és házirendje ellentétes a jogszabályokkal, a jogi eljárások során meghatározó az adott rendelkezések megfeleltetése a Tht.-nak. A Kúria hangsúlyozza, hogy az SzMSz elfogadó közgyűlési határozatot a perben már nem lehet megtámadni, mégis vizsgálható az SzMSz megfelelése a jogszabályokkal. A határozatok végrehajtása és az összegszerű kötelezettségek jogi érvényesítése attól is függ, hogy a közgyűlési határozat jogszerű-e, és hogy a tulajdonosok milyen arányban rendelkeznek.

Az SZMSZ tartalmának alapvető elemei közé tartozik:

  • közös használatban lévő területek használati rendje;
  • közös költségek megosztása és elszámolása;
  • ügyvezetés és döntéshozatali eljárások;
  • szavazati arányok és értesítési kötelezettségek;
  • külön tulajdon használatának szabályai és az esetlegesen felmerülő korlátozások;
  • felújítási és fenntartási szabályok, valamint a felújtási alap működése;
  • házirend beépítése mint melléklet vagy része az SZMSZ-nek.

A SZMSZ módosítása előtt kötelező jogi állásfoglalást kérni és a tervezetet legalább 15 munkanappal a közgyűlés előtt eljuttatni a tulajdonosokhoz. Ha nincs SZMSZ, a közös tulajdon használatát megállapodás, vagy a közgyűlés határozata is szabályozhatja, és akár a földhivatal letétbe helyezése révén is hozzáférhetővé válhat.

Szankciók és házirend

A házirend nem írhatja felül a jogszabályokat vagy az alapító okirat kötelezettségeit. A tiltások és korlátozások csak a jogszabályok keretein belül lehetnek. A közös költség megfizetése például nem kizárólagos jogi kötelezettség - az esetek többségében a tulajdonjoggal rendelkező fél felelős a költségekért, és ez a felelősség a jogszabályok és az SZMSZ alapján történik. Érdekes kérdés, hogy a közgyűlési határozat érvénytelenségét kizárólag bírósági ítélet állapíthatja meg. Ennek értelmében a határozat érvényessége felett a bíróság őrködik, és a jogvita rendezése érdekében szükség lehet jogorvoslatra a felek részéről.

Megállapítható, hogy a SZMSZ és a házirend jogi relevanciája abban rejlik, hogy világos Keret-et ad a közösségi életre és a jogszerűségre, miközben védi a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit. A szabályok egyszerűek legyenek, bevonják a lakókat és legyenek összhangban a jogszabályokkal. A jó gyakorlat szerint a házirendet közzé kell tenni és közös megegyezéssel alakítani, figyelembe véve a jogi kereteket és a közösség igényeit. A házirend és SZMSZ célja a békés együttélés segítése, nem pedig önkényes korlátozás.

Oktatás és előzetes tájékoztatás a vásárlás előtt

Lakásvásárlás előtt kiemelten fontos, hogy előre elkérjük az eladótól a társasház SZMSZ-ét és házirendjét, melyekből hitelesen tudunk tájékozódni. Érdemes írásban tájékoztatást kérni arról is, hogy a házban milyen “nem lakás célú ingatlanhasználat” van engedélyezve. A megfelelő kérdések és írásban rögzített válaszok segítenek elkerülni a későbbi kellemetlen meglepetéseket.

A házirend nem ellenség, hanem kapaszkodó és védőháló a közös együttéléshez - important, hogy mindenki betartsa. A közös cél, hogy a szabályok világosak, méltányosak és a törvényi kereteknek megfelelőek legyenek, így biztosítható a hosszú távon békés együttélés. Alakítsuk ki a szabályokat közösen, és éljünk velük a jogszabályok keretein belül! Lakásvásárlás előtt pedig ne csak a konkrét ingatlant, hanem a társasházi szabályrendszert is ismerjük meg.

1. Az alperes adásvételi szerződéssel társasházi ingatlant vásárolt, de az ingatlan korábbi tulajdonosának elmaradt közös költség tartozása állt fenn. A felperes társasház alapító okirata a jogviszonyról szóló rendelkezései szerint a közös költség tartozásért a jogutód egyetemlegesen felelős, míg az SZMSZ hasonlóan rögzíti ezt. A felperes ezért a fizetési meghagyás útján érvényesíti az elmaradott összeget az új tulajdonossal szemben.

2. A felperes keresetében a meg nem fizetett közös költség és kamatai megfizetésére kötelezést kért. Az elsőfokú bíróság az alperest az alapító okirat és az SZMSZ egyetemleges felelősséget előíró rendelkezései alapján marasztalta. A másodfokú bíróság a közös költség kötelmi jellegére hivatkozva leszállította az összeg mértékét és a keresetet elutasította. A Kúria megállapította, hogy a tulajdonjogból fakadó jogok és kötelezettségek szabályozását a Tht. biztosítja, és az SZMSZ lehetőséget adhat saját szabályozó rendszer megalkotására, de az SzMSzhez kötődő felelősség nem terjed ki a jogvita elbírálására minden tekintetben, ha az ellentétes a jogszabályokkal.

3. A teljes jogi keret alapján a közös költség megfizetése a tulajdonjoggal rendelkező félre hárul, még ha volt vagy jelenlegi tulajdonosok felelőssége egyetemleges is. Azonban a döntések és szankciók végrehajtása csak jogszabályi felhatalmazás birtokában történhet; a házirendben megállapított szankciók önmagukban nem érvényesek, ha azok ellentétesek a jogszabályokkal vagy nem megfelelően meghatározottak.

4. A rendelkező bírói gyakorlat szerint az SZMSZ-ben meghatározott korlátozó vagy tilalmi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha azok a jogszabályokkal összhangban vannak, és nem lehet büntető vagy polgári jogi szerződésként értelmezni őket. A közgyűlési határozat érvénytelenségét kizárólag bírósági ítélet állapíthatja meg. Az SzMSz és a házirend összhangja érdekében a jogi kontroll fontos az olyan szabályok esetében is, amelyek a külön tulajdonban lévő lakások használatát érintik.

Összefoglalóan: a SZMSZ és a házirend létfontosságú eszközei a társasházak működésének, de csak jogszabályhoz igazított keretek között működhetnek. A szankciók csak akkor érvényesek, ha jogszerűek, világosak és előzetesen meghatározottak, és végrehajtásukhoz jogerős bírósági határozat szükséges. A közös költségek kérdése és a használati szabályok pontosítása érdekében a bíróság döntései alapján is fontos a jogi szakértő véleménye és a közgyűlési határozatok jogszerűségének ellenőrzése.

diagram a SzMSz elemeiről

tags: #tarsashaz #birosagi #szankciok #jogszabalyba #utkozo #szmsz

Népszerű bejegyzések: