Társasház ingóadó jogszabályok – részletes útmutató a közös tulajdon és adózási kötelezettségek összefüggéseiről
A társasház fogalma a Társasházakról szóló törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) alapján alakult ki: a társasház jöhet létre, ha az épületingatlan alapító okiratban meghatározott módon műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül, a többi épületrész pedig a tulajdonostársak közös tulajdonába.
A közös tulajdon és a társasház közössége a törvény szerint jogokat és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogokat, viseli a terheket, és a közös képviselő (vagy intézőbizottság) cselekvőképessége ehhez kötődik.
Az adózás elvi alapjai: ki minősül adóalanynak és milyen bevételek után fizet adót
Adóköteles tevékenység csak adószám birtokában folytatható. A társasház bejelentkezését követően az állami adóhatóság adószámot állapít meg, és a tevékenység jellegétől függően külön adózási módokat lehet alkalmazni. A társasház adóalanyisága alapvetően az Szja tv. és az Áfa tv. szabályai szerint alakul, ehhez a közösség képviseletét a közös képviselő látja el.
A közös tulajdonban álló ingatlanrész átruházásából származó bevételek esetében a rendelkezéseket - az adózás szempontjából - a társasház közgyűlése vagy a magánszemély tulajdonostársak közgyűlése döntése alapján kell értelmezni. Az Szja tv. alapján a társasház adóalanyisága attól függ, hogy a közös tevékenység jövedelme magánszemélyekre, vagy a társasházra, mint egységre vonatkozik-e.
Bevételek, felosztás és adókötelezettségek és a közös költségek
A közös költség, felújítási befizetések és a közösség által közvetített szolgáltatások bevételei mind befolyásolják a társasház adóalapját. A társasház bevételeinek adózása során a következő elemek játszanak szerepet:
- Közös költség és felújítási befizetések hatása a jövedelem megállapításában.
- A közösség által közvetített szolgáltatások ellenértékének figyelembevétele.
- Jogszabály által meghatározott támogatások vagy hitelek hatása a bevételre és költségként való elszámolásra.
- Az ingatlan részének bérbeadása esetén a bevétel adózási módja - adóköteles vagy adómentes lehetőség.
A közös tulajdonban lévő ingatlanrész bérbeadása adózási szempontból speciális: a bérbeadás lehet adómentes vagy adóköteles, attól függően, hogy a társasház milyen adózási választást kezdeményezett az adóhatóságnál. Amennyiben az adóalanyiság adóköteles tevékenységként kerül megállapításra, az Áfa-tv szerint is adóalanyiságot lehet felmerülni, amely a számlázási kötelezettségeket is érinti (fordított adózási szabályok).
Különbség a magánszemély-tulajdonosok és a társasház adóalanyisága között
Az Szja-tv. szerint a társasház adóalany lehet a magánszemélyek közösségeként vagy olyan jogviszonyban, ahol a bevétel adókötelezettséget von maga után. Ezt a döntést a közgyűlés hozza meg, és lehetőség van a közös tulajdonból származó bevétel 25%-ának tőkévé alakítására, vagy teljes egészében a társasház adóztatására a megállapított jövedelem arányában. A választása alapján a társasház 16% személyi jövedelemadót fizethet, vagy a magánszemélyek egyéni adókötelezettségét teljesíthetik.
Az értékesítés és a sorozatjellegű értékesítés adózása
Ingatlanértékesítés esetén a sorozatjelleg fogalma akkor merül fel, ha az adóalany tevékenységei között több ingatlant értékesítenek rövid időn belül. Az Áfa törvény alapján sorozatjelleg akkor állapítható meg, ha két éven belül több ingatlant értékesítenek, és az értékesítések összességében adóalanyiságot eredményezhetnek. Az értékesítés fordított adózás alá eshet, ha a társasház adóalanyként értékesít.
Fontos: a közös tulajdon értékesítéséből származó bevétel esetén a magánszemély tulajdonostársak adókötelezettsége az adóztatási döntéstől függően alakul. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy az adókötelezettséget a társasház maga teljesíti, akkor a 25% jövedelmet a társasház adóztatja, és 15% személyi jövedelemadót fizet a bevétel után. Ha a tulajdonosok egyénileg vállalják az adó megfizetését, akkor az Szja tv. szabályai szerint kell eljárni.
Példák a gyakorlatban
- A közös tulajdonban lévő ingatlanrész értékesítésekor a társasház rendelkezik választási lehetőséggel: a magánszemély tulajdonostársak egyénileg teljesítik adókötelezettségüket, vagy a társasház adóztatja a bevételt.
- Ha a társasház a közös tulajdonban lévő ingatlanrész értékesítéséből származó bevétel után adózást vállal, akkor a bevétel 25%-át kell jövedelemként figyelembe venni, és a társasháznak 15% SZJA-t kell fizetnie.
- Az ingatlanrész értékesítésekor a megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő kiadások REND szerint vehetők figyelembe költségként; ha a megszerzésre fordított összeg nem ismert, a bevétel 25%-a számít jövedelemnek.
Közös tulajdon és a költségek, ÁFA és TB kapcsolatai
Az Áfa tv. szerint a társasház adóalanyisága a gazdasági tevékenység jellegétől függ. A közös tulajdonban lévő ingatlan használatával kapcsolatos tevékenységek adóalanyiságát a társasház közössége gyakorolja, amelyet jellemzően a közös képviselő lát el. Az adóalanyiság fennállása esetén a bérbeadás és költségelszámolások ÁFA-kötelezettséget generálnak, és a közüzemi díjak visszámboríthatók vagy adóztatásra kerülnek a szerződés jellegétől függően.
A társasház adózási kötelezettségei közé tartozik a folyó évi adókötelezettség megállapítása, bevallása és befizetése. A magánszemélyek adóbevallása esetén a 41-es nyomtatvány a releváns, és az ÁFA-ügyletek esetén a sajátosságokat is figyelembe kell venni. A társasházakra a TB és egyéb járulékok vonatkoznak, különösen akkor, ha a társasház alkalmazottakat foglalkoztat.
Készpénz és bizonylatolás, megfigyelés és adatvédelem
A közös tulajdonban lévő helyiségek értékesítése vagy bérbeadása esetén a bizonylatolás és a készpénz-kezelés szigorú számadási kötelezettséget von maga után. A készpénz átadását csak bankszámlával vagy bevételi bizonylattal lehet igazolni. A kamerarendszerek üzemeltetése a közgyűlés kétharmados szavazati többségével dönthető meg, és a felvételek kezelése technikai és adatvédelmi előírások szerint történik.

Összegző táblázat a főbb adózási pontokról
| Tétel | Jellemző | Adózási következmény |
|---|---|---|
| Közös tulajdon átruházása | Ingatlanrész értékesítés | Választás: társasház adóztat vagy magánszemélyek egyénileg |
| Bevétel megosztása | Közös költség, felújítás | Bevétel vagy költségként elszámolható |
| ÁFA-liogás | ÁFA-alanyiság | Gazdasági tevékenység függvénye; fordított adózás lehet |
| Kamerarendszer | Megfigyelés költségei | Kétharmados többség szükséges; adatvédelmi szabályok |
Végső megfontolások a társasház adókötelezettségeiről
A társasház adózási helyzete összetett: a közös tulajdonból, közösségi tevékenységből vagy ingatlanértékesítésből származó bevételek mind érintettek lehetnek. A megfelelő döntés meghozatala érdekében fontos a közgyűlésen történő átfogó egyeztetés, amely során figyelembe kell venni a jogszabályokban rögzített választási lehetőségeket és az adózási következményeket. Az adózási kötelezettségek teljes körű ismerete és a jogszabályok naprakész figyelemmel kísérése segít elkerülni a büntető vagy bírságos összegű jogkövetkezményeket.
