Társasházak és lakásszövetkezetek különbségei a közös tulajdon és működés szempontjából

A lakásszövetkezet, szemben a társasházzal, nem a közös tulajdon egy, ha úgy tetszik, különleges formája. A lakásszövetkezetek és a társasházak között az alapvető eltérés a tulajdonjogi helyzetben és az ehhez fűződő szervezeti-gazdálkodási kérdésekben van. Ami a társasházakkal szembeni különbségük egyik lényeges attribútuma, a lakásszövetkezetben nincs olyan ingatlanrész, ami a tagok közös tulajdonában lenne. Lásd a társasházaknál, ahol az ingatlan egyes részei külön tulajdonban vannak, míg például az épület berendezései, például a lépcsőház, a tető, az épülethez tartozó földrészlet, a telek közös tulajdonban állnak.

Lakásszövetkezetet legalább tíz belföldi vagy külföldi természetes személy, vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat. A lakásszövetkezetet az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságnak, a "cég" legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely egyszerű többséggel legalább háromtagú igazgatóságot választ meg öt évre. A közgyűlés dönt az éves beszámoló és a tárgyévi költségvetés elfogadásáról, arról, miképp használja fel adózott eredményét és miből fedezi veszteségeit. Ha egy tag kilép a lakásszövetkezetből, ebbéli nyilatkozatának meg kell érkeznie az igazgatósághoz. A lakásszövetkezetek továbbá beolvadhatnak más szövetkezetekbe, ki is válhatnak, egyesülhetnek, szétválhatnak, társasházat alapíthatnak.

Infografika a lakásszövetkezet és társasház közötti alapvető különbségeiről: közös tulajdon megléte és hiánya, jogi keretek, szervezeti felépítés

A társasház alapításával közös tulajdonba kerül az épülethez tartozó földrészlet is. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó lakással és a nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt önálló ingatlannak tekintendő. A közös tulajdonra vonatkozó, az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányad és a lakásra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg, a társasháztulajdonra pedig a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni, mely a Ptk. alapján kerül rendezésre. A társasházat fennálló vagy felépítendő épületre egyaránt lehet alapítani, tehát az épületnek nem feltétlenül kell fizikailag léteznie a társasház alapításakor.

Nem jelent műszaki megosztást a teremgarázs beállóhelyeinek felfestése, ezért ezek nem alakíthatók önálló ingatlanná, külön tulajdonná. A társasházat kifejezetten alapítási elhatározással lehet létesíteni, melyhez az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan egyszemélyi tulajdonosa, mint alapító elhatározása szükséges. A társasháztulajdont be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az alapító okirat benyújtásával egyidejűleg. Az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint épületnek minősül a 12 m2-nél nagyobb, kőből, téglából, vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület; a faépületek közül pedig az számít épületnek, amelynek szilárd alapja van. Egy földrészleten csak egy társasház hozható létre, függetlenül az épületek számától. Ettől eltérni csak osztott tulajdonjog esetén lehet.

Diagram a közös tulajdon és külön tulajdon viszonyáról

Oktatók: Dr. Jean Kornél, Dr. Kálmán Kinga. A társasház Magyarországon az egyik legelterjedtebb lakhatási forma, különösen a városi környezetben. Több millió ember él társasházban, mégis sokan csak részben vannak tisztában azzal, mit is jelent pontosan ez a jogi és működési forma, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár, hogyan működik a közös tulajdon, vagy milyen szerepe van a közös képviselőnek. A társasház olyan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogi konstrukció, amelyben egy épületen belül önálló ingatlanok találhatók, miközben az épület bizonyos részei közös tulajdonban állnak. A társasház jogi alapját Magyarországon a 2003. évi CXXXIII. törvény adja.

A társasházi törvény a társasházak jogállását, az alapítás és működés jogi kereteit határozza meg. A Ptk. 5:85. a társasháztulajdon alapításával közös tulajdonba kerül az épülethez tartozó földrészlet is. A közös tulajdonra vonatkozó ingatlanrész tulajdoni hányadát és az önálló lakásokhoz tartozó tulajdoni hányadokat be kell jegyezni, és ezek egymástól függetlenül ruházhatók át vagy terhelhetők meg. A közös tulajdon a társasház azon részeit foglalja magában, amelyek az épület rendeltetésszerű működését szolgálják, és ezekért minden tulajdonos közösen felel, a költségeket pedig tulajdoni hányaduk arányában viselik. A közös képviselő a társasház operatív irányítója, amelyet a közgyűlés választ meg. Intézőbizottság akkor alakulhat, ha nagyobb társasházak működnek így. A közös költség a társasház fenntartásának pénzügyi alapja, amit általában havonta kell megfizetni, és a tulajdonosok arányában kerül kiszámításra. A felújítási alap célja a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása olyan nagyobb kiadások finanszírozására, mint tetőfelújítás vagy liftcsere.

A tulajdoni hányad meghatározása központi szerepet játszik a jogérvényesítésben és a döntéshozatalban. A közgyűléseken a szavazatok súlya a tulajdoni hányad arányában kerül megállapításra. A közös tulajdon karbantartása és felújítása közös döntések alapján történik, és a költségek viselése is ezt az arányt követi. A tulajdonosok jogosultságai közé tartozik a közös tulajdon részek használatának joga és az iratokba való betekintés joga, de kötelezettségeik között szerepel a közös költség fizetése és a magatartásukkal való zavarás mentes tartása.

A közgyűlés az alapító okirat módosításáról is dönthet, és az alapító okirat bejegyzése után a társasház hivatalos jogi egységgé válik. A közgyűlés dönthet a közös képviselő kiválasztásáról, a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, valamint a költségvetésről és a kiadások szükségességéről. A SZMSZ és a házirend meghatározza a használati szabályokat, a közüzemi szolgáltatások díjait és a közgyűlés legfontosabb szabályait is.

Gyakorlati részek és döntések

A kis létszámú (legfeljebb hat lakásos) társasházak számára lehetőség nyílik a Tht. teljes körű rendelkezéseinek mellőzésére, és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint való működésre. A kúria megállapítása szerint a társasházközösség a Tht. szabályait választhatja, de ha huzamosan ténylegesen a Tht. szerint működik, akkor a Közösség a Tht. hatálya alá tartozik minden vonatkozásban. Ennek praktikus előnye, hogy nincs szükség közös képviselő hivatalos megválasztására vagy bejegyzésére a földhivatalba, nem kell SZMSZ-t készíteni, és a közgyűlés formális szabályai sem kötelezőek. A döntéshozatal a tulajdoni hányad arányában történik; egyes nagyobb döntéseknél szükség lehet egyhangú határozatra. A kijelentkezés a Tht. hatálya alól tehát akkor lehetséges, ha a tulajdonostársak teljes egyetértésével módosítják az alapító okiratot, és ezt bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. A kijelentkezési folyamat során az alapító okirat módosítása és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés együttesen szükséges.

Áttekintő táblázat: Tht. és Ptk. közötti különbségek kis társasházak esetében

Az előnyök és a gyakorlati tanácsok

  • Kényelmes élet: a társasházi lakások kedvező elrendezése és a közös területek közös kezelése megkönnyíti a mindennapokat.
  • Közös költség és felújítás: a karbantartás és felújítás költségeit a közösség viseli.
  • Biztonságérzet és közösségi lét: közös terek és a közös felelősség erősíti a közösséget.
  • Értékmegőrzés: rendezett állapot és hatékony gazdálkodás hosszú távon növeli az ingatlan értékét.

Az elővásárlási jogról érdemes külön megemlékezni: a társasházi ingatlanoknál az elővásárlási jog lehetőséget ad a többi tulajdonosnak, hogy a saját hányadukat értékesítés esetén előnyben részesítsék. A jog tartalma, hogy a jogosult a dolgot a harmadik fél által kínált feltételekkel vásárolhatja meg, amennyiben élni szeretne a jogával.

Összegzésként elmondható, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek közötti fő különbségek a közös tulajdon megléte és a jogi alapokban keresendők. A társasház lehetőséget ad arra, hogy az épület közös részei a tulajdonostársak közös felelőssége legyen, míg a lakásszövetkezet szabályai másfajta szervezeti és működési kereteket és kötelezettségeket írnak elő. A közös szabályozás, a belső SZMSZ és a házirend, a közgyűlés működése mind-mind meghatározzák a mindennapi élet kereteit és a tulajdonosok jogait és kötelezettségeit.

Szokásos jogi és gyakorlatbeli elemek röviden

  1. A társasház alapítása: alapító okirat, bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba, közös tulajdon és albetétek meghatározása.
  2. A közgyűlés, közös képviselő/intézőbizottság szerepe és feladatai, számvizsgáló bizottság szükségessége.
  3. A közös költség és felújítási alap jelentősége a hosszú távú fenntarthatóság érdekében.
  4. A kis társasházak lehetősége a Tht. alóli kijelentkezésre és a Ptk. szerinti működésre való áttérésre.
  5. A jogi és nyilvántartási folyamatokhoz szükséges dokumentumok és lépések (alapító okirat, SZMSZ, házirend, bejegyzés).

tags: #tarsashaz #kulso #megjelenitesi #formaja

Népszerű bejegyzések: