Társasház és közös tulajdon rez Immobilien: útmutató a magyar jogi környezetben

Az elmúlt években is egyre fokozódik az építési láz, gomba módra szaporodnak a többszintes lakóházak és társasházak. Társasházi lakásvásárlás előtt mindenképp érdemes alaposan átnézni az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat, és a lakóközösségre vonatkozó alapító okiratot is. A közös tulajdon egyik speciális esete a társasháztulajdon, a jogállását - az alapítás és a működési jog kereteit - a társasházi törvény szabályozza. Jó tudni, hogy a törvény folyamatosan változik, a legújabb módosítás 2021. 01.01-jétől hatályos, amely alapján, az előírt nyilvántartási adatok bekerülnek az Országos Kereskedelmi és Nyilvántartási Rendszerbe.

Mi a változtatás jelentősége és hogyan alapítunk társasházat?

A társasház alapítására olyan ingatlan esetében kerülhet sor, ahol az épület legalább két külön tulajdonként bejegyezhető lakással, és nem lakás céljára szóló helyiséggel rendelkezik. Fontos tudni, hogy az alapítás valamennyi tulajdonostárs együttes hozzájárulása esetén valósulhat meg, majd az elkészült alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartáson át kell vezettetni. Az új társasházak alapítása az új építésű ingatlanok mellett leggyakrabban a korábbi osztatlan közös tulajdonú lakóházak esetében kerül sor. A közgyűlés a legfontosabb döntéshozó szerv, akik közösen választják meg a közös képviselőt és az intézőbizottságot, a közgyűlés által megválasztott közös képviselő pedig a lakóközösség ügyeit intézi.

Az éves rendes közgyűlés fontos a költségvetés megvitatására, a kiadások és a jövőre vonatkozó tervek elfogadására, továbbá a felmerülő tartozások behajtására. A SZMSZ (szervezeti-működési szabályzat) meghatározza a közösség szerveit, hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, illetve a közös költség viselésére vonatkozó szabályokat. A Társasházi törvény szerint minden közös tulajdonban lévő tárgy használatára és birtoklására mindegyik társtulajdonos jogosult, kivéve ha az alapító okirat, a házirend vagy írásban rögzített kizárólagos használati megállapodás ezt máshogyan rendezik.

Gyakori problémák és megoldások

Gyakori kérdés a gépkocsibeálló vásárlása és használata, illetve az, hogy ki tartozik-e a hátralékért a régi vagy az új tulajdonos. A bírói gyakorlat sem egységes: előfordulhat, hogy mindkét tulajdonostárs felel a tartozásért, vagy hogy a közös képviselet felé intézkedhet a hátralék behajtásáról. A bizonytalan peres ügyek elkerülése érdekében ajánlott az eladótól mentességi igazolást kérni, amely igazolja, hogy nincs közös költség tartozása; ha van, a közös képviselet írásbeli nyilatkozatban ad tájékoztatást a hátralékról.

A társasházi lakás eladása több szempontból is bonyolultabb ügylet, mint egy önálló családi házé. A cikk áttekintést ad a jogi, pénzügyi és műszaki előkészületekről, a szükséges dokumentumokról, a szerződéskötés menetéről, a földhivatali bejegyzés szabályairól és a birtokbaadás figyelmeztetéseiről. Célszerű a közös képviselőtől tájékoztatást kérni arról, van-e tartozás a lakáson, milyen közös költségek esedékesek, és van-e folyamatban közös beruházás vagy felújítás.

A társasház jogi keretei a nemzetközi példák tükrében

I. A társasházakról szóló első törvény a társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvénycikk volt, amelyet 1977-ben és 1997-ben érintett módosítások követtek. A gyakorlatban felmerült problémák megoldása érdekében később hozták létre a társasházi törvényt, amely a 2003. évi CXXXIII. törvény. A mai új Ptk. 5:85. § és a Társasházi törvény 4/A. illetve 13. § szabályozza a társasháztulajdon létrejöttét, az alapítást és az SZMSZ kibontakozását. Az alapítási tényét végző bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba kerül.

Svéd példához hasonlóan a svéd jogban a 3D ingatlan egységek meghatározása és a lakásalapítás speciális feltételei lényeges párhuzamokat mutatnak. A svéd 3D ingatlan és a lakhatási jog tulajdonlása közötti különbségek megértése rámutat arra, hogy a közös tulajdon és az egyedi jogi formák mennyire hasonlíthatnak egymáshoz, mégis eltérőek lehetnek a jogi következmények és adózási vonatkozások. A magyar gyakorlatban a közös tulajdon értékesítésekor a bevételek adózása és a közös költségek felosztása továbbra is fontos kérdés.

Az alapítás és az ingatlan-nyilvántartás

A társasház alapítása a magyar jogban az alapító okirat és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés együttes intézményét jelenti. Az alapításhoz szükséges, hogy a földhivatal megállapítsa a tulajdoni hányadokat, és a közgyűlés döntése alapján az alapító okiratot a bíróság vagy a földhivatal bejegyezze. A közös tulajdon részének értékesítésekor a tulajdonostársak többségének döntése szükséges, és a bejegyzéshez a módosított alapító okirat és a törvényi feltételek betartása szükséges.

Gyakorlati útmutató a társasház eladásához és fenntartásához

  1. Tájékozódás a közös költségekről és tartozásokról a közös képviselőtől: legyen-e adóhátralék és van-e folyamatban közös beruházás vagy felújítás, amely az új tulajdonost is terhelhet.
  2. Gyűjtsd össze a szükséges dokumentumokat: alapító okirat, házirend, SZMSZ, közgyűlési határozatok, használati megállapodások, és a földhivatali bejegyzéshez szükséges vázrajzok.
  3. Készülj fel a földhivatali bejegyzésre: a közös tulajdon részének eladása esetén módosítani kell az alapító okiratot, és a vázrajzot jegyzőkönyv szerint záradékolni kell.
  4. Vizsgáld meg a 3D ingatlanegységek határvonalait és a közös létesítmények kezelésének módját, hogy a régi és új tulajdonos viszonya tisztázott legyen.
  5. A közös tulajdon értékesítése után gondoskodj a bevételek adózási kezeléséről: az adózási kötelezettségek és a bevallások megfelelő benyújtása a társasháznak vagy a tulajdonostársaknak.

A cikk azzal a figyelmeztetéssel zárul, hogy a fentiek a teljesség igénye nélkül, jogi tanácsadás nélkül értelmezendők. Dr. A cikk az olvasóknak figyelemfelhívó célból készült, és nem helyettesíti a személyes jogi tanácsadást.

Infografika: Társasház alapítása és működése - fő szereplők és folyamatok

Tartalomtáblázat a főbb fogalmakról

FogalomRövid leírás
TársasháztulajdonOlyan ingatlanrész, amelyet a tulajdonostársak közösen tulajdonolnak és amelyhez a külön tulajdonú épületrészek társulnak.
Alapító okiratA társasház alapításának hivatalos okmánya, amely tartalmazza a lakóegységek és közös részek arányait.
SZMSZA szervezeti-működési szabályzat a közösség szerveit, jogait és kötelezettségeit rögzíti.
KözgyűlésA tulajdonostársak legfőbb döntéshozó testülete, amely meghatározza a költségvetést és felügyeleti feladatait.
Közös képviselőA lakóközösség ügyeit intézi; felmenthető a közgyűlés által.

tags: #tarsashaz #res #immobilien

Népszerű bejegyzések: