Közös költség tartozások átszállása társasházakban: visszamenőleges hatály, következmények és jogi útmutató

A társasházi életvitel sajátossága, hogy bizonyos költségeket közösen viselnek a lakók, míg más kiadások a tulajdonosok saját felelőssége. Abban az esetben viszont, ha az egyik tulajdonos ennek nem tesz eleget, a teljes lakóközösségnek okoz komoly kellemetlenséget és problémát. Milyen következményei vannak a fizetési késedelemnek? Milyen szankciók alkalmazhatók olyan társasházi tulajdonostárs ellen, aki rendszeresen elmarad a közös költség és a közműdíjak teljesítésével?

Mi a közös költség jogalapja és mire terjed ki?

A 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) 24. § (1) bekezdése szerint „A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.” Ebből a szabályból megállapítható, hogy a közös költség a közös tulajdonú részek fenntartásának költsége, amelyet a tulajdonostársak hozzájárulásával fedeznek, hogy a társasház rendelkezhessen olyan vagyonnal, amely a saját költségeit fedezi.

A közös költség behajtásának szabályait elsődlegesen a szervezeti-működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. A Tht. 13. § (2) szerint a SZMSZ-nek tartalmaznia kell a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket, felújítási alap képzése esetén az alap felhasználásának szabályait is. A gyakorlati megoldások leggyakoribb formája a tulajdoni hányaddal arányos költségviselés.

Mi történik, ha valaki nem fizet?

Ha egy tulajdonostárs nem fizeti a közös költséget, a közös képviselő fizetési felszólítást küld az adósnak. Ebben a stádiumban megjelenhet a részletfizetésre irányuló megállapodás, amely mindkét fél számára előnyös lehet a további elmaradások elkerülése végett. Ha a nemfizetés továbbra is fennáll, jogi úton történhet a behajtás.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz a tartozás behajtására, és csak akkor alkalmazható, ha a tartozás összege nem haladja meg 3 millió forintot. A fizetési meghagyást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kijelölt közjegyzője közli az adóssal. Az adósnak 15 nap áll rendelkezésére, hogy éljen az ellentmondás lehetőségével. Ha nincs ellentmondás, a meghagyás jogerőre emelkedik, és meghozható a végrehajtási eljárás. A tartozás behajtása érdekében a közös képviselő a tulajdonos lakásának/ tulajdoni hányadának zálogjoggal való megterhelését is alkalmazhatja.

A tartozás átszállása és a felelős személyek köre

A Tht. szabályozása szerint a közös költség fizetési kötelezettség a tulajdonost terheli, és a tulajdonjog keletkezésétől a fenntartási kötelezettség fennállásáig terheli a tulajdonost. A tulajdonváltás esetén az új tulajdonosra vonatkozó fenntartási és vagyonjuttatási kötelezettség akkor keletkezik, amikor bejegyzik a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek megfelelően a régi tulajdonos továbbra is felelős lehet a tartozásért, hacsak a törvény vagy SZMSZ nem rendelkezik másként. A tartozás átszállása tehát nem feltétlenül automatikus, és többértelmű lehet a joggyakorlatban.

A Ptk. és a Tht. közti összefüggés alapján a tartozás átszállását gyakran háromoldalú megállapodás, vagy tartozásátvállalás útján képzelik el, amelyben az eladó (korábbi tulajdonos), a vevő (új tulajdonos) és a társasházközösség közreműködik. Ha az adásvételi szerződés egyértelműen tartalmazza, hogy a vevő vállalja a közös költség tartozást, a társasház bármelyikől követelheti a tartozás egészét. Ha viszont ilyen kikötés nincs, a tartozás a Ptk. 6:207.§ szerint átvihető-e a jogszabály eseteiben akkor érvényesíthető, amikor a Tht. ezt kifejezetten rendelkeznék. Jelenleg a magyar joggyakorlatban ezt a szabályozást több bíróság értelmezi eltérően, és a tárgyalások kimenetele nagyban függ az adott bíróság álláspontjától.

Hogyan védekezzen egy vevő, hogy ne legyen közös költség tartozása?

A vevő számára ajánlott minden esetben kérni a „nullás igazolást” a közös költség tartozásról az eladótól és a közös képviselőtől. A közös képviselő a tulajdonosváltozás esetén írásos nyilatkozatot ad a közösköltség-tartozásról, és ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban fel kell tüntetni a hátralék összegét. Így a vevő előre tisztában lehet azzal, hogy milyen kötelezettségek terhelik az ingatlant a tulajdonosváltás után. Az új tulajdonos felé való tartozás átvállalását és a vagyoni biztosítékok fenntartását a SZMSZ és az alapító okirat is meghatározhatja, és ezt érdemes előre tisztázni az adásvételi szerződésben.

Bírói gyakorlat és követett álláspontok

A joggyakorlat szerint a közös költség tartozás felelőssége két alapvető elvre támaszkodik: egyrészt a szerződésszegés miatti felelősség (a tartozás a szerződéses kötelezettség megszegése következtében keletkezik), másrészt a vagyoni viszonyokra vonatkozó felelősség (tartozás a tulajdonos személyéhez tapad). A bíróságok között jelentős a megnyilvánulás: van olyan álláspont, amely az új tulajdonost kötelezi a régi tartozásokért, és van, amely szerint az új tulajdonosra csak akkor hárulhat a felelősség, ha tartozásátvállalásban állapodnak meg. A Kúria legfrissebb döntései is megerősítik, hogy az SZMSZ és az alapító okirat között ilyen jellegű egyetemességet megengedhet, az új tulajdonos tehát a felhalmozott tartozásért helytállni lesz köteles, ha ezt a dokumentumok egyértelműen meghatározzák.

Gyakorlati tanácsok vásárlóknak és közösségnek

- Vásárlás előtt mindenképpen kérje az eladótól a közös költség tartozás igazolását (nullás igazolás vagy tartozásösszeg feltüntetése).
- Olvassa el alaposan az alapító okiratot és az SZMSZ-t, hogy tisztában legyen az új tulajdonosra vonatkozó tartozásaló-záradásokkal és a tartozás átszállásának lehetőségeivel.
- A közös képviselő írjon alá írásbeli nyilatkozatot a közösköltség-tartozásról az átadás-átvétel során, és tüntessétek fel a fennálló hátralék összegét. Ha tartozás áll fenn, kérjenek megoldási javaslatot a kielégítésére (részletfizetés, ütemezés).
- Amennyiben a hátralék behajtása szükségessé válik, fontolják meg a fizetési meghagyásos eljárást és a szükséges jogi lépéseket a tartozás rendezésére. A jelzálog bejegyzés lehetősége csak akkor alkalmazható, ha ennek jogi feltételei teljesülnek és a jogszabályok ezt lehetővé teszik.

Összefoglaló szemléletű magyarázat

A közös költség tartozásának átszállítása és a felek kötelezettségei összetett kérdéskör, amely részben szerződéses, részben jogi tényeken alapuló. A közös költség viselése a tulajdonostársak közös kötelezettsége, amelyet a SZMSZ és az alapító okirat határoz meg. Tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonosra vonatkozó felelősség attól függ, hogy a jogszabályok, SZMSZ, és a szerződés milyen módon és mikor határozza meg a tartozás átszállását és az egyetemleges felelősséget. A bíróságok álláspontja sokszínű, de a jogi keret egyértelmű, hogy a tartozások kizárólag a tartozását vállaló személyek felé érvényesíthetők, kivéve ha a törvény vagy az SZMSZ kifejezetten másként rendel, és a vevő megfelelően kötődik tartozásátvállaláson keresztül.

Infografika: közös költség folyamata és tartozás átszállása

Megjegyzés: Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül hivatalos jogi véleménynek. A konkrét ügyekben érdemes jogi tanácsadóhoz fordulni, mert a bírósági gyakorlat és a személyes körülmények befolyásolhatják a kimenetelt.

tags: #tarsashaz #tartozas #koveteles #visszamenoleges #hatalya

Népszerű bejegyzések: