Társasház tiszteletdíj adózása és járulékai: részletes útmutató
A dokumentumban leírt jogi és adózási szabályokat összegyűjtve, a társasházak tiszteletdíjas kifizetéseinek adó-, járulék- és bejelentési kötelezettségeiről adunk átfogó tájékoztatást. A példák között szerepel a minimálbér 25%-át kitevő havonta fizetett tiszteletdíj, nyugdíjas tisztségviselő, illetve a közösség tisztségviselőjének felügyelőbizottsági tagjának esetköre is. A szöveg a kivonatolt álláspontokat és az ezekkel összefüggő gyakorlati lépéseket is tartalmazza.
A tiszteletdíjak adózási és járulékfizetési kerete
Az Szja tv. szerint a társasház közössége adóalany lehet, ha az adókötelezettséget teljesíteni kell. A társasház adóalapja a közös bevételekből származó jövedelmet úgy határozza meg, mintha magánszemély szerezte volna meg, és a fennmaradó összeget a tulajdonostársak között felosztják.
Ha a tiszteletdíj a minimálbér 30%-át nem éri el havonta, akkor a biztosítási jogviszony nem keletkezik a leírt esetben. Ennek megfelelően a tiszteletdíj után a tisztségviselőtől 15% személyi jövedelemadó előleget kell levonni, és a társasház 22% szociális hozzájárulási adót fizet.
A fentiek alapján a társasház adó- és járulékfizetési kötelezettségeit a jogszabályok szerint kell teljesítenie: adókötelezettség keletkezhet különböző bevételek után, és a társasház adóalanyisága vagy adómentessége attól függ, hogy milyen tevékenységet folytat és milyen forrásból származik a bevétel.
Ha a tiszteletdíj mértéke a minimálbér 25%-a havonta
Az Ön által idézett szöveg szerint a fenti mértéknél kevesebb tiszteletdíj esetén nem keletkezik biztosítási jogviszony; így 15% SZJA előleg és 22% Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) kerülhet alkalmazásra. Nyugdíjas tisztségviselő esetén hasonló eljárás érvényes.
Ha a közösség tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja tiszteletdíjat kap, és a tiszteletdíj járulékalapot képező része eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre. Ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség úgy alakul, hogy a biztosítási jogviszony keletkezik, és a kifizető (társasház) köteles a vonatkozó járulékokat megfizetni, ezen felül adóeljárásokat is le kell folytatni.
Ha azonban a tiszteletdíj a fenti mértéknél kevesebb, a biztosítási jogviszony nem keletkezik, és az adózási kötelezettségek a fentebb leírtak szerint alakulnak. Ebben az esetben a társasház 15% SZJA előleget von le a kifizetőtől, és 22% SZOCHO-t fizet.
Bejelentkezés, adóalanyiság és adók köre
A társasház adózási kötelezettségei közé tartozik a személyi jövedelemadó (SZJA), a társadalombiztosítási hozzájárulás (TB), illetve adott esetben az általános forgalmi adó (ÁFA). A társasház adókötelezettségét akkor kell elindítani, ha adóköteles bevétel keletkezik a közösség tevékenysége során. A bejelentkezés az adóhatóságnál történik, és a 16T201 nyomtatványon történik a bejelentkezés a megfelelő adózási formában (GFO-kód és TEÁOR-kód megadása mellett). A közösség a bevételek figyelembevételével alanyi adózónak vagy adóalanynak minősülhet az Szja tv. és az Áfa tv. szerint.
A közös költség, a felújítási befizetések, a szolgáltatás tovább számlázott ellenértéke és egyéb összeg, amelyet a társasház a jövedelem kiszámításánál figyelembe vesz, mind befolyásolja a bevételi adóalap és adófizetési kötelezettségek alakulását. A bérbeadásból vagy más adóköteles tevékenységből származó bevételeknél a 16% SZJA adó mértéke kulcsfontosságú. A kifizetőtől származó adóköteles bevétel esetén a 16% adót a kifizető köteles megállapítani, levonni, befizetni és igazolni a társasház részére.
Az ingatlan-értékesítés és a sorozatjellegű értékesítés
Az ingatlan értékesítésével kapcsolatos adózási szabályok között kiemelkedő a sorozatjellegű értékesítés esete. Ha az Áfa-tv értelmében sorozatjellegű értékesítésről van szó, az adóalanyiság és adózás a szabályok szerint alakul. A közös tulajdonban lévő ingatlanrész értékesítését a társasház közgyűlése döntése alapján akár egyéni adóbevallással és adókötelezettséggel is lehet rendezni, vagy a társasház teljes egészében vállalhatja az adóbevallási és adófizetési kötelezettségeket. Ebben az esetben a bevétel 25%-a adóalap és a társasház 15%-os SZJA-t fizet.
Ha a magánszemélyek egyénileg rendezik adókötelezettségüket az Szja tv. ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályai szerint, a bevétel fromázási és költségtételek alapján kerül meghatározásra. Az idő múlásának megfelelő kedvezmények és a megszerzésre fordított összeg figyelembevételével a jövedelem kiszámítása történik, és a társasház terhei ennek megfelelően módosulnak.
A társasház járulékai és a TB viszonyok
Ha a tiszteletdíj alapján biztosítási jogviszony keletkezik, akkor a társasház a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot köteles megfizetni úgy, hogy a felső határokat figyelembe véve a járulékokat minden érintett jogviszonyra vonatkozóan megfizeti. Amennyiben a külföldi adóügyi illetőségű vezető tisztségviselők a lakóhelyük szerinti országban biztosítottak és rendelkeznek A1-es igazolással, akkor Magyarországon nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség; a fizetés továbbra is megtörténhet, az adózás pedig az adott ország jogszabályai szerint történik.
Ha a magánszemély azt az A1-es igazolást hozza magával, miszerint külföldi adóügyi illetőségű, akkor nincs Magyarországon járulék- és szja-fizetési kötelezettség, a kifizetőnek azonban a hazájában keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége, és ezt az illető ország adóügyi előírásai szerint teljesítik.
Összegzés és gyakorlati teendők
A társasház tiszteletdíjas kifizetéseinél elsődleges szempont a havi összeg és az elsődleges adó- és járulékszabályok közötti összhang megteremtése. A minimumszabályok alapján - ha a tiszteletdíj nem éri el a biztosítási jogviszony keletkezéséhez szükséges küszöböt - a kifizetőnek 15% SZJA-előleget kell levinnie, és 22% SZOCHO-t kell fizetnie, a tisztségviselő nyugdíjas volta vagy nem voltától függetlenül. Abban az esetben, ha a tiszteletdíj biztosítási jogviszonyt eredményez, a TB és adózási kötelezettségek teljes egészében a társasházra vonatkoznak, és ezen jogviszonyokat megfelelően kell bejelenteni a NAV-hoz, illetve az A1-es és egyéb igazolások alapján a külföldi illetőségű tisztségviselők vonatkozásában igazolni kell a biztosítottságot vagy annak hiányát.
tags: #tarsashaz #tiszteletdij #ado