társasház tulajdonosi hozzájárulás: meghatározás, megfizetés és jogi keretek

Lakás vásárlásánál, új albérletbe való költözésnél egyik első kérdésünk közé tartozik a közös költség összege. De mi is a pontos jelentése, hol mennyibe kerül, mitől függ, hogy emelkedik-e az összeg? Mi a teendő, ha társasházi közös költség tartozás áll fenn vagy tartozást halmoztunk fel? Ki fizeti az albérlet közös költségét? Milyen tételeket tartalmaz és hogyan történik a kiszámítása a Társasházi Törvény vonatkozó szakasza alapján?

Magyarok milliói élnek társasházakban- az egyik legnagyobb konfliktusforrás pedig általában nem más, mint a közös költség. A közös költség, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik, a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában, terheli. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakókra eső közös költség a birtokolt tulajdon mérete alapján kerül kiszámításra - vagyis aki nagyobb lakásban lakik, arányosan nagyobb rész terheli.

A közös költség jogi háttere és tartalma

A közös költség viselésének jogszabályi hátterét első sorban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény biztosítja. A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összege. Üzemeltetéshez a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges szolgáltatások ellátása tartozik. Ilyen például a karbantartás a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetés szerű használhatóságának biztosítása érdekében.

Felújítás alatt értjük a teljes és részleges felújítás mellett a korszerűsítést is. A felújítás lehet az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több szerkezetére kiterjedő általános javítási építés-szerelési munka, amely visszaállíthatja az eredeti műszaki állapotot. A közös költségnek létezik egy másik kategóriája is: rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, amely olyan kiadásokat jelent, amelyek a közös tulajdonban lévő épület bővítésével, átalakításával vagy közös tulajdonba kerülő új épület, épületberendezés létesítésével járnak. Ezeket csak a tulajdonostársak egyhangú határozatával lehet vállalni.

Meg kell jegyezni, hogy a közös költség nemcsak az összeg nagyságától függ, hanem a céljától is: a fenntartást, a felújítást, a közüzemi költségeket és a költségvetési tervezést tekinti át a SZMSZ (Szervezeti-Működési Szabályzat) alapján. A közös költség összetételét, megállapításának módját és az esetleges eltérő fizetési arányokat az SZMSZ részletezi. A tulajdonosok befizetési alapbizonylata a közgyűlési határozat, amely meghatározza az előlegek mértékét és az adott költségnemek viselésének arányait.

A tulajdonosi hányad és az albérlet kötelezettségei

A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, hacsak az SZMSZ másképp nem rendelkezik. Az ingatlan albérletbe adása esetén a közös költség általában az albérlőre terhelhető, azonban ezt előzetesen rögzíteni kell a bérleti szerződésben. A közös költség terhét gyakran az albérlőre terhelik a rezsivel együtt, de a pontos megosztásról az SZMSZ és a szerződés rendelkezzen. A Tulajdonos és a tényleges használó közötti megállapodás csak a társasház egyetértésével köthető meg, és a szokásos keretek között tartható.

A közös költség behajtása a közös képviselő feladata. Amennyiben egy tulajdonos nem fizet, írásbeli emlékeztetőt és fizetési felszólítást küldenek, amelyben megadott határidővel közlik a követelést. Előfordulhat fizetési meghagyásos eljárás is, amely költségeket von maga után. A fizetési kötelezettség a tulajdonostár tulajdoni hányadának megfelelően terheli, és a hátralék behajtására a polgári jog általános szabályai szerint kerülhet sor a korábbi tulajdonostárssal vagy a jelenlegi ingatlanhasználóval szemben is, ha felek így megegyeznek. A közös költség tartozásának behajtása során a közös képviselőnek az érintett tulajdonostársnak írásbeli nyilatkozatot kell adni a hátralékról, és a határozatokról történő tájékoztatásokat is meg kell adnia.

Ki fizeti a közös költséget az albérlet esetén?

Az alapesetben a közös költség a tulajdonost terheli a tulajdoni hányad arányában. Amennyiben az ingatlan albérletbe kerül, ezt általában az albérlőre terhelik, de ezt a megterhelést és annak mértékét a szerződés rögzíti. Lehetőség van arra is, hogy a közös költség egyes költség-nemekben eltérően legyen elosztva, amit az SZMSZ vagy a közgyűlési határozat rögzít. A lényeg: a közös költség fizetésének kötelezettsége a tulajdonostársat terheli, de a tényleges használóval kötött megállapodás alapján a költségek egy részét vagy egészét átháríthatják az albérlőre, ha ezt a szerződés tartalmazza.

Számítás és tételek a Tht. alapján

A Társasházi törvény (Tht.) kötelező eleme egy társasház SZMSZ-e. Ebben írják elő és fektetik le, hogy a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására vonatkozó szabályok. Az SZMSZ-ben kell meghatározni a közös költség összetételének és megállapításának módját, a költségnemeket és a számítási módot. A követelmény a közös költség fizetésére a tulajdonostársakra terheli, függetlenül attól, hogy a használó él-e a közös részekkel. A közös költség viselésére vonatkozó részletes eljárásokat a SZMSZ és a közgyűlési határozatok szabályozzák, ideértve a felújítási alap képzését és az alap felhasználását. A Könyvelésről, beszámolókról és költségvetésről a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik, amely kötelező a társasházak képviselőire is. A beszámoló készítése és a költségvetés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tulajdonostársat terhelő kötelezettségek és a költségek megosztása a tulajdoni hányad alapján történik, kivéve, ha az SZMSZ ettől eltérően rendelkezik.

Közgyűlés, költségvetés és cards a valóságban

A közös költség kiszámítására a SZMSZ előírásai érvényesek: a közgyűlés meghatározza az alapot, a költségvetést és az esetleges kiadások megosztását. A közös képviselő feladatai közé tartozik a közgyűlések előkészítése, a költségvetés és a beszámoló elkészítése, valamint a költségvetési javaslat és az elszámolás évenkénti elkészítése. Az éves beszámolónál és költségvetésnél ellenőrző szerepet játszik a számvizsgáló bizottság. A mindenkori rendelkezések szerint a közös költség összege befizetésre kerül a tulajdonosok részéről a közgyűlési határozat alapján, különben közös költség tartozás keletkezik. A közös költség beszedése a közös képviselő feladata, és a késedelmi jogkövetkezményekről is gondoskodni kell, beleértve a fizetési meghagyást, ha szükséges.

A közös költség összegét teheti ki egyedi költségkategória, amelyet a közösség dönt a határozatban. A beszámolók alapján a költségvetés kiszámítása és felosztása a tulajdoni hányad arányában történik, ha az SZMSZ másként nem rendelkezik. A közös költség emelkedését befolyásolhatja az épület kora, energiahatékonysága, az anyagi helyzet, a múltbéli kiadások és a tervezett kiadások.

Gyakorlati példák és kockázatok

A jogi gyakorlat szerint a közös költség közgyűlési határozattal történik, és a hátralékos tulajdonostárs esetén a közös képviselő írásbeli nyilatkozatot adhat a tartozás összegéről. Ha a tartozás súlyos, a bíróság akár érvénytelenségi eljárást is indíthat a közgyűlési határozat ellen. A tulajdonostársnak jogai és kötelezettségei a Tht. és SZMSZ alapján határolódnak el. A közös költség összegének befolyásolása érdekében érdemes a Beszámoló Közgyűlésen aktívan részt venni és a költségvetési tervezésbe beleszólni.

Fontos a gyakorlatban: a közös költség tartozásának elkerülése érdekében érdemes ellenőrizni a szerződéseket, a költségvetési sorokat és a közös képviselői elszámolásokat. A költségvetés összege és a közös költség megosztása a tulajdoni hányad alapján történik, de a konkrét esetekben az SZMSZ és a közgyűlési határozat lehet eltérő. A szakmai ellenőrzési gyakorlat szerint sokszor a közös képviselő saját költségeit és díjait is úgy tünteti fel, hogy azokat több sorban értelmezi, ami megnehezítheti a tulajdonosok számára a valós költségek átlátható követését. Ezért javasolt alaposan átnézni a költségvetési és beszámolói sorokat, és ha kell, kérni a részletek pontosítása e sorokra vonatkozóan.

Kiegészítő gyakorlati útmutató

  • A közös költség alapja a tulajdoni hányad, kivéve, ha az SZMSZ másként rendelkezik.
  • Albérlet esetén a közös költség gyakran terhelheti az albérlőt, a szerződésben rögzítve.
  • A közös költség behajtása írásbeli határozattal, majd fizetési meghagyással történhet.
  • A közös költséghez kapcsolódó tételeket a SZMSZ és a közgyűlési határozat pontosan rögzítse, hogy elkerülhető legyen a vitás helyzet.
  • A könyvelésre és beszámolóra vonatkozó jogszabályok kötelezőek: a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet és a Számviteli Levelek releváns kérdései.
  • A közös képviselő feladata a költségvetés előkészítése és a határozatok végrehajtása, a tartozások nyomon követése és a szükséges intézkedések megtétele.
  • A közgyűlés által meghatározott határidők és szabályok szerint kell eljárni a költségvetés és a beszámoló jóváhagyásakor.

Ajánlott beavatkozási pontok vásárlóként és bérlőként

  1. Vásárlás előtt nézze meg az ingatlan-nyilvántartás adatait és az alapító okiratot, hogy tisztában legyen a közös tulajdon és a költségviselés részleteivel.
  2. Kérjen igazolást az eladótól a közös költség tartozásáról; a közös képviselő írásbeli nyilatkozatot adhat a tartozás összegéről, ha szükséges.
  3. A bérleti szerződésben rögzítse le a közös költség viselésének felelősségét és a rezsi-összegek megosztását a bérlő és a tulajdonos között.
  4. Ellenőrizze a közgyűlési határozatokat és az SZMSZ-t, hogy tudja, hogyan alakul a költségviselés és a közös költség megfizetése albérlet esetén.
  5. Figyelje a közös költség hátralékát és a közös képviselő által közzétett elszámolásokat, és szükség esetén kérje a részletes kimutatást.
Infografika: közös költség összetevői és megosztása

tags: #tarsashaz #tulajdonosi #hozzajarulas

Népszerű bejegyzések: