A C típusú energetikai besorolás követelményei társasházaknál: mit jelent ma a CC és a közel nulla energiaigény?
A C jelzés 2016-ig a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek történő „éppen megfelelés” kategóriája. 2016-tól a jelzés CC-re változott. 2016-ig a C energiaosztály jelentette a referenciaértéket, és ehhez képest határozták meg a többi energiaosztályt. (Ez a felület-térfogat aránytól függően 110-230 kWh/m2/év volt.) 2016-tól a referenciaérték nem tartomány, hanem valóságos érték (100 kWh/m2/év). Az épületek energetikai besorolását a 7/2006. (V. egyéb rendeltetésű épületeknél a referencia érték meghatározása során a követelmény értéket 10 kWh/m2/év-vel csökkenteni kell a 2.4. 2016. januártól a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek. (A korábbi gyakorlat szerint az építési engedély kiadásakor hatályos jellemzőket kellett figyelembe venni.) Szigorították az összesített energetikai követelményértéket (az épületek elvi energiaigényét mutató szám).
Az alábbiakban összegyűjtöttük a témához tartozó legfontosabb fogalmakat és követelményeket, amelyeket minden mérnöknek és tulajdonosnak figyelembe kell venni a korszerűsítés vagy új építés során.
Mi alapján kerül meghatározásra az energetikai besorolás?
Az energetikai besorolás meghatározása jogszabályok szerint elvégzett számítások alapján történik. A készítő mérnök minden műszaki paramétert felmér, amely befolyásolja az épület energiahatékonyságát: falazat és hőszigetelés, nyílászárók típusa és anyaga, a fűtés jellege, kazán típusa, használati-melegvíz előállítás módja és hatásfoka, megújuló energiaforrások jellemzői. A számítás egységes használati feltételek mellett történik, tehát minden ingatlan ugyanilyen elvi fogyasztási paraméterek szerint kerül értékelésre.
A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményt 2024. június 30-ig új rendelet hatálya alá helyezte a jogalkotó (9/2023. ÉKM). Ennek értelmében az épület összes határoló szerkezetén átmenő átlagos hőáram irányítja a besorolást, és bizonyos kitételek mellett 25%-os megújuló rész arányhoz kötődik a közel nulla minősítés. Ha a megújuló energia részaránya nem érhető el, akkor bizonyos feltételek mellett az energiafogyasztás (primer energia) 75 kWh/m2a alatt kell legyen, amit megújuló energia nélkül szinte lehetetlen elérni. A hőszivattyú alapból megújulónak számít, és külső tényezőktől függően akár AA vagy BB kategóriába is sorolhatja az épületet, ha a feltételek teljesülnek.
A C besorolás jelentése és a CC-hez vezető út 2016 után
A C jelzés 2016-ig a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek történő „éppen megfelelés” kategóriája volt. 2016-tól a jelzés CC-re változott. A 2016 előtti C energiaosztály a referenciaértéket jelentette (110-230 kWh/m2/év a felület-térfogat aránytól függően), amelyhez képest alakították ki a többi osztályt. 2016-tól a referenciaérték már valóságos érték, 100 kWh/m2/év. Új építés esetén a minimum elvárt osztály egyértelműen az „A” (illetve annak feljebb) kategóriák felé tolódik, míg használt ingatlanoknál nincs kötelező minimum. A 7/2006. TNM rendeletet 2023. november 1-től felváltotta a 9/2023. ÉKM rendelet; új épületeknél az életbelépés és a használatbavétel során az ÉKM szerint kell megfelelni, és bizonyos esetekben a TNM szerinti számítás is figyelembe vehető.
2024 óta érvényes meghatározások szerint az új épületeknek legalább A energetikai osztályt kell elérniük a használatbavételkor, és a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek is meg kell felelniük. Ezzel párhuzamosan a korábbi dupla betűs rendszer (AA++, JJ) helyébe egyértelműen 12 egybetűs kategória lépett: A, B, C, … I, ahol az A+++ a jelenlegi legjobb lehetőség. Meglévő tanúsítványokkal a régi kétbetűs osztályok már nem érvényesek, és az átalakulás miatt az „AA” jelölésűeket is csak a régi tanúsítványokkal lehet azonosítani.
Hogyan viszonyul a C besorolás a valós rezsiköltségekhez?
Az energetikai besorolás alapvetően egy számításon alapuló műszaki értékelés, amely nem közvetlenül a tényleges rezsiszámlát jelzi. A rezsiköltségek nagymértékben függenek a lakók szokásaitól, a beállított belső hőmérséklettől, a használati melegvíz mennyiségétől, az energiaáraktól és a használt energiahordozóktól. A tanúsítványban található számítás egységes használati feltételek mellett értékel minden épületet, így lehetővé teszi az ingatlanok összehasonlítását. A „C” kategória általában kedvező rezsiköltséget jelent, de a valós költségek a lakók szokásaitól függően eltérhetnek, ezért érdemes gazdaságossági számításokat is végezni egy korszerűsítés hatásainak becslésére.
Környezetvédelmi szempontok: CO2-kibocsátás és közel nulla energia
A CO2-kibocsátás szerinti osztály a tanúsítványban található érték alapján értékelhető. Minél kisebb a kibocsátás, annál környezetbarátabb az épület. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmény definiálja ennek az értékét is: a közel nulla épületek mind energetikai, mind CO2-kibocsátási szempontból A kategóriát célozzák meg. A C besorolás és a CC közötti különbségek részben a megújuló energiaforrások használatában, részben az energiahatékonyság szintjében rejlenek.
Építési stratégia: újak és felújítások
Új épületre vonatkozó szabályok: legalább „A” energetikai osztályt kell elérni, és ezt hiteles energetikai tanúsítvány formájában igazolni kell a használatbavételkor. További előírások a szerkezetekre és a hőszigetelésekre vonatkoznak, a megadott U-értékek és vastagságok szerint. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények 2024-ben szigorodtak, és a megújuló energiaforrások arányának el kell érnie vagy meghaladnia a megadott szintet, különben a primer energiafogyasztás kísérten csökkenhet.
Használt ingatlanokra nincs kötelező minimum kategória; adásvétel vagy bérbeadás bármilyen besorolással lehetséges. Azonban az új épületekre érvényes minimum egyértelműen az A kategória, és a közel nulla energiaigény teljesítése a kivitelezés során ellenőrzés alá esik.
Szükséges adatok és példák a számításokhoz
A számítások során figyelembe vett paraméterek közé tartozik:
- a falak és födémek hőszigetelése és vastagsága
- a nyílászárók anyaga és hőtechnikai jellemzői
- a kazán típusa és hatásfoka
- a használati-melegvíz előállítás módja
- megújuló energiaforrások használata (napelem, napkollektor)
- a környezetben elhelyezkedő hatások (szomszédos helyiségek, benapozottság, fűtési rendszer elhelyezkedése)
A közel nulla energiaigényű épületek célja a minimális energiaigény elérése passzívház-szinthez hasonlóan, ahol a hagyományos fűtési rendszer helyett passzív hőforrásokkal (napsütés, megújuló energia, emberi hőtermelés, elektromos eszközök hőleadása) fedezhető a fűtési igény. A kritériumok közül kiemelkedő a fajlagos primerenergia-felhasználás maximum 15 kWh/m2év a passzívház-szinthez közelítő házaknál.
Gyakorlati táblázat a kategóriák közötti különbségekről
| Kategória | Fő jellemzők | Megjegyzés |
|---|---|---|
| A | Minimum a közel nulla energiaigény érintése; megújuló energia részaránya gyakran megközelítőleges | Új épületek elvárt referencia szintje |
| B | Kisebb energiaigényű, mint a középszint, megújuló energia részaránya kis mértékben növekedhet | Gyakorlati alternatíva korszerűsítés esetén |
| C | Jó energiahatékonyságú, kedvező rezsiköltségek; CO2-szempontból közepes | 6/2023-ig még használatos a CC előtti megkülönböztetésben |
| ... | ... (további kategóriák a skálán | Az új rendszer 12 kategóriát tartalmaz |
Az alábbi ábra szemlélteti 2020-as trendeket és a csillagokat a különböző ingatlanok energetikai besorolásáról (a régi skálán). A statisztikák szerint az év során 157 754 tanúsítványt töltöttek fel az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. A diagram alapján a legmagasabb osztályt ritkán érik el, mert a BB vagy jobb minősítéshez speciális feltételek szükségesek, például csak megújuló energiaforrások használatával érhető el.
Az energetikai besorolás meghatározása szoros összefüggésben áll az épület tényleges üzemeltetésével is, de a számítás a különböző ingatlanok összehasonlítását célozza meg. A közelebb nulla energiaigényű épület azt jelenti, hogy az ingatlan energetikai és CO2 besorolása is A kategóriát éri el. A lehetőségek közé tartozik a hőszigetelés és a megújuló energiaforrások fejlesztése, amelyeket a tanúsítvány alapján érdemes tervezni és előzetesen kiszámolni a megtakarításokat.
Megújuló energia tanúsítványok: hogyan működnek?
Szőrősen összefüggő kérdés: mikor lépnek életbe az új követelmények, és mi az azonosítási minimum? A 2023. november 1-től hatályon kívül helyezett TNM rendelet után a 9/2023 ÉKM rendelet kerül alkalmazásra. Az új rendelet előírja, hogy a közel nulla energiaigényű épületnek meg kell felelnie az ÉKM 1-2. fejezetében foglaltaknak, és 2024. június 30-ig az összes határoló szerkezeten átlagos hőáram tekintetében 25%-os megújuló rész arányt is el kell érni, vagy a megfelelő primer energiaértéket be kell tartani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha napelemekkel vagy más megújuló forrásokkal növeljük a rendszer hatékonyságát, akkor közelebb kerülhetünk a célhoz.
Rövid összegzés
A C jelzés a 2016 előtti időszakban a reference értéket jelentette, amelyhez viszonyították a többi osztályt. 2016-tól CC-re változott, és a referenciaérték már valós érték lett. Új épületeknél minimum A osztályt kell elérni, a közel nulla energiaigény pedig szigorú követelmény. Használt ingatlanok esetén nincs kötelező minimum, de a korszerűsítés nyomán várható költségcsökkenés és CO2-kibocsátás csökkenés mindenképp érvényes. A számításokat jogszabály által előírt módszertan szerint kell végezni, és a tényleges rezsiköltségek a lakók szokásaitól függenek.
tags: #tarsashazak #c #tipusu #energetikai #besorolasanak #kovetelmenyei