Kéménybélelés társasházban: ki és hogyan viseli a költségeket, milyen szabályok érvényesülnek?

A döntést befolyásolja, hogy a bélelés már a társasház alapításakor része volt-e a közösség tulajdonának, vagy utólag, a tulajdonosok saját döntése alapján módosították-e. Dr Bék Ágnes, a THTO Egyesület elnöke szerint a jogi és költségviselési kérdések összefüggnek a közös tulajdon és a külön tulajdon viszonyával, valamint az egyes kémények típusával (gyűjtőkémények vagy egyedi kémények). A gyűjtőkémények közös tulajdonban vannak, és minden közösségi tulajdonos köteles finanszírozni őket, függetlenül attól, hogy valaki használja-e vagy sem.

2016. július 1. óta a katasztrófavédelem teljes körű kéményseprőipari közfeladatot lát el a lakosság körében egyes településeken, ahol korábban közérdekű szolgáltató végezte ezt a tevékenységet, illetve ott, ahol az önkormányzat felmondta a közszolgáltatási szerződését. A katasztrófavédelem ellátási körébe tartozó területek térképét weboldalunk tájékoztatói között találja. 2018-tól pedig a lakosság számára végzett kéményseprőipari tevékenység ingyenes, függetlenül attól, ki végzi a szolgáltatást.

Infografika: Gyűjtőkémény és egyedi kémények közös illetve külön tulajdoni viszonyai

A sormunka folyamata rendszeres és kötelező, négyévenkénti műszaki felülvizsgálattal. A sormunka célja a kémények ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása, valamint a beépített tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőinek átvizsgálása. Az egy- és több lakásos ingatlanoknál az ellenőrzés módja eltérő: az egylaki ingatlanoknál a tulajdonos kérésére történik, társasházi ingatlanoknál pedig a sormunka keretében végzik el az ellenőrzést. Ebben a körben külön figyelmet érdemel a szén-monoxid-érzékelő eszközök felszerelése és működtetése, annak állapotfelülvizsgálata is.

A költségek megosztásának jogi háttérrendszere

Az alapító okiratban és a közös használatra vonatkozó rendelkezések alapján a kémények a társasház közös tulajdonát képezik, különös tekintettel a gyűjtőkéményekre. A közös költségből finanszírozandó költségek közé tartozik a gyűjtőkémények teljes felújítása és karbantartása, a padlástérben és a tetősík feletti részek állagjavítása, a kéményseprő útvonalak (kéményseprő járdák) kiépítése, valamint a kémények megközelítéséhez szükséges eszközök. Ugyanakkor a bekötések és az egyes lakásokban található egyedi elemek karbantartása és javítása gyakran az ingatlan tulajdonosát terheli, különösen ha a közös használat arányai ezt szükségessé teszik.

A törvény például a gyűjtőkémények teljes felújítását és karbantartását a közös költségből finanszírozza, de a padlástéri és tető alatti kémények állagának kijavítása is közös költségből finanszírozható. A kéményseprő járdák kiépítésének költségei szintén közösségi feladatok, így ezeknek a kiadásait a közösség viseli. A kéménytisztító ajtók cseréje - gyakran rozsdamentes acélra - szintén közös költségből finanszírozandó cégtevékenység. A kémények magasságának emelési költségei a szomszédos ingatlanok magasságához és a környezet szabályozásához igazodnak; a költségek akkor terhelik a szomszédokat, ha az ő magasságuk megváltoztatását rendelik el.

A bélelés költségeinek viselése tekintetében általában a közgyűlési határozat és az SZMSZ szabályozása ad iránymutatást. A törvény nem rendelkezik egységesen minden esetet lefedő megosztási szabályról, ezért érdemes az alapító okirat és az SZMSZ rendelkezéseit átnézni. A gyakorlatban sok társasház úgy közelíti meg a dolgot, hogy a közgyűlésen meghatározzák, mely kémények számítanak közös tulajdonban lévőnek, és hogy milyen körben kerül sor költségvetési megosztásra.

Mi történik, ha a társasház késik?

Ha a katasztrófavédelem vagy az építésügyi hatóság kötelezi a társasházat a munkálatok elvégzésére, a határozat ellen fellebbezés és közigazgatási per indítható. A FŐKÉTÜSZ és a NAV kapcsolata miatt, ha a társasház nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a NAV bírságolhat és a végrehajtási eljárást kezdeményezhet, amely többszörös áron végzett munka és végrehajtás útján történik meg. Ezért a késedelem súlyos költségemelkedéshez vezethet.

Gyakorlati gyakorlati tanulságok és ajánlások

  • Vizsgálja át az alapító okirat és az SZMSZ a kémények közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit. Gyakran itt található meg, ki fizeti a bélelés költségét.
  • Mindig zárja le a szükséges adminisztratív lépéseket: sormunka, műszaki felülvizsgálat, és a szakvélemény kiadása. A késlekedés költségei többszörösére rúghatnak.
  • Ha életveszélyes hibákat állapítanak meg, és ezek nem kötelezőek azonnali beavatkozásra, kérjen másodvéleményt az érintett hatóságtól (építésügyi hatóság vagy katasztrófavédelem).
  • A költségek megosztásáról szóló döntést közgyűlési határozatban és SZMSZ-ben rögzítsék, hogy elkerüljék a későbbi jogvitákat.
  • Aki nem tartja be a szóló kötelezettségeket, az NAV végrehajtási eszközeivel szembesülhet, ami sokkal költségesebb lehet, mint a jogszerű megoldás.
Kéménybélelés folyamatábra: közösségi költség megosztása és egyedi kötelezettségek

Frissítés a gyakorlatból

2025. szeptember 15-i hivatalos levél alapján a Kormányhivatal szakértői vizsgálata fontos a jogi döntések meghozatalához. A levél hangsúlyozza, hogy a közös képviselet feladata a kéménybélelések kapcsán a költségek és a felelősség pontos meghatározása, valamint a jogszerű eljárás követése. A beavatkozások alapját továbbra is a közgyűlési határozatok és a törvényi szabályozások adják, és a bírósági gyakorlat is hangsúlyozza: a közös tulajdonban álló kémény bélelése és a hozzá tartozó költségek megosztása a közösség felelőssége.

A példák között kiemelkedő a 2014-es budapesti társasház esete, ahol a kéményseprő szakvélemény hiánya miatt hosszú jogi és pénzügyi procedúra bontakozott ki. A tanulság: a kéményjavítás csak a kivitelezői műszaki vizsgálattal és a hivatalos szakvéleményekkel együtt lehet lezártnak tekinteni. Az ilyen esetekben a közös képviseletnek a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell eljárnia, hogy elkerülje a késedelmi költségeket és a jogi vitákat.

tags: #tarsashazban #kinek #kell #kemenyt #beleltetni

Népszerű bejegyzések: