Társasházi erkély omlása okai és következményei
A patinás budapesti épületek egy részén olyan rossz műszaki állapotban vannak az erkélyek, hogy használatuk balesetveszélyes. Kinek a kötelessége az erkély felújításáról gondoskodni? Erről tájékoztat szakértőnk, dr. Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Ahhoz, hogy megállapítható legyen, ki köteles a felújítást elvégeztetni és a költségeket viselni, azt kell meghatározni, ki az erkély tulajdonosa. Az erkély közös vagy külön tulajdont képez-e? A külön tulajdonba kerülő lakásokat az alapító okiratban kell meghatározni. Ha az erkély állapota az életet és egészséget veszélyezteti, az építésügyi hatóságnak intézkednie kell. A települési önkormányzat jegyzője ilyen esetben elrendeli a jókarbantartásra vonatkozó kötelezettség teljesítését, az erkély felújítását vagy helyreállítását. Ha a tulajdonos nem végzi el az előírt munkákat, a hatóság elvégeztetheti helyette, de a megelőlegezett költségek erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjog kerül bejegyzésre.
Probléma általában akkor van, ha az erkély tulajdoni helyzetét az alapító okirat nem rendezi, és sajnos az alapító okiratok túlnyomó többsége hallgat e kérdésről. A tulajdonosok és a társasház egymásra mutogatnak, mindenki a másiktól várja, hogy elvégeztesse az egyébként mindkét fél által elismerten szükséges munkálatokat. A tulajdonosok azzal érvelnek, hogy az erkély az épület tartószerkezetének része, így felújítani is a közös tulajdon szabályai szerint a közös költségből kell. A társasháztulajdon lényeges sajátossága, hogy a külön tulajdon tárgya maga a lakás mint az épület egészétől eszmeileg elkülönült jogi fogalom. Az egyes lakások jogi értelemben külön tulajdonban állnak függetlenül attól, hogy a lakás maga fizikailag elválaszthatatlan az épület egészétől, a közös tulajdonban levő tartószerkezetektől (főfalaktól, határfalaktól, födémektől stb.). Rendeltetését tekintve azonban az erkély a lakásokhoz tartozik, azok használhatóságát hivatott előmozdítani. Az erkély tehát annak a helyiségnek a része, amelyből nyílik, így része a kérdéses helyiséget magában foglaló lakásnak is, és osztja ennek a lakásnak a tulajdoni sorsát.
Mi számít közös tulajdonnak az erkélyen?
A társasházi törvény (Tht.) szerint minden olyan épületrész, ami az épület szerkezeti részéhez tartozik, közös tulajdon. Ennek alapján a társasházi erkély felújítása során a következő elemek általában a társasház felelősségébe tartoznak: az erkély vasbeton lemeze és alátámasztása; a korlát, ha az az épület homlokzati szerkezetéhez kapcsolódik; állványozás, ha azt szerkezeti javításhoz kell biztosítani.
Panelépületek esetében az erkély betonszerkezete rendszerint a társasház közös tulajdonába tartozik, mint teherhordó szerkezeti elem. Ha az erkély nem kizárólag a lakáshoz épített utólagos szerkezet, hanem a homlokzat szerves részét képezi, és szerepel az épület eredeti terveiben, akkor karbantartása és állagmegóvása a közösség, vagyis a társasház kötelessége. Ennek megfelelően a lehulló betondarabok, illetve a szerkezeti károk elhárítása is a társasház feladata. A közös költségből kell fedezni az ilyen javításokat, és ha balesetveszély áll fenn, haladéktalanul intézkedni szükséges.
A 2003. évi CXXXIII. törvény 1. § (2) bekezdése szerint az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van. Ennek alapján az erkélyek szerkezeti részei: korlátok és üveglapok is közös tulajdonban vannak, kivéve az erkélyek járólapjait.
Kinek a feladata a Tulajdonos vagy a társasház feladata?
Az erkély esztétikai és használati elemei általában a tulajdonos feladatai közé tartoznak. Példák a tulajdonosi kötelezettségekre: burkolatcsere, csempézés vagy padlólapok javítás; vízszigetelés (ha az a lakás használati részét szolgálja); vakolat, festés, dekoráció; korlát festése, ha az nem az épületszerkezet része (ha a korlát leszerelhető, nem fixen rögzített, akkor a korlát felújítása is a tulajdonos kötelezettsége!). Ha a tulajdonos saját burkolatcserét végez, az ezzel járó beállványozás költsége is általában őt terheli. Ha például az erkély burkolatával van gond, akkor a közös képviselő azt fogja mondani, hogy annak felújítása a lakás tulajdonosának kötelessége. Ekkor haladéktalanul végeztessük el a javítást, vagy - anyagi forrás hiányában - ne használjuk az erkélyt.
Általános irányelvek az állványozásról
Gyakori kérdés: ki fizeti az állványozást? A válasz attól függ, miért kell az állvány: ha az erkély szerkezeti felújítása miatt szükséges (például vasbeton repedés, korrodált vasalás), a társasház finanszírozza az állványozást. Ha a tulajdonos saját, esztétikai jellegű munkát végez (burkolat, festés), akkor a beállványozás költsége rá hárul.
Társasházi erkély beépítése
Beépítés esetén gyakran felmerül: kell-e rá építési engedély, kinek a hozzájárulása szükséges, és kit érint a jogi felelősség. Általánosságban az erkély tartószerkezete és a homlokzati elemek közös tulajdonnak számítanak, míg a padlóburkolat, nyílászárók és a belső burkolatok a tulajdonos kizárólagos használatába tartozhatnak. Az építési jogszabályok szerint engedély szükséges minden olyan beavatkozáshoz, amely az épület homlokzatát, rendeltetését vagy szerkezetét megváltoztatja. A társasház közgyűlésének hozzájárulása szükséges, ha a beépítés közös tulajdont érint (pl. homlokzat, tartószerkezet). Az építési engedélyezési eljárást az önkormányzat építésügyi hatósága bonyolítja. Az engedély nélküli munkák kockázatosak és anyagilag is hátrányosak lehetnek. Kiemelten problémás lehet, ha az épület műemléki védettség alatt áll, vagy ha a szerkezet statikailag nem alkalmas a terhelésre.
Hogyan állapítható meg a felelősség?
Ahhoz, hogy megállapítható legyen, ki köteles a felújítást elvégeztetni és a költségeket viselni, azt kell meghatározni, ki az erkély tulajdonosa. Ha az erkély állapota életet és egészséget veszélyeztet, az építésügyi hatóságnak intézkednie kell. A jegyző elrendeli a jókarbantartásra vonatkozó kötelezettség teljesítését, az erkély felújítását vagy helyreállítását. Ha a tulajdonos nem végzi el az előírt munkákat, a hatóság elvégeztetheti helyette, de a megelőlegezett költségek erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjog kerül bejegyzésre. A jogi helyzet megerősítéséhez érdemes átnézni az alapító okiratot és az SZMSZ-t, mert sok társasház részletesebben szabályozza, mit tekint közös tulajdonnak.
- Ha a beavatkozás a közös tulajdon része, a közgyűlés hozzájárulása és az önkormányzati engedély szükséges.
- Ha a beavatkozás kizárólag a lakás használati részeit érinti, a tulajdonos kötelessége a felújítás és a költségek viselése.
- Állványozás költsége: a szerkezeti felújítás esetén a társasház finanszírozza; esztétikai munkák esetén a tulajdonos.
A beázás vagy károsodás példája jól mutatja: a be nem jelentett vagy nem megfelelően kezelt problémák súlyos következményekhez vezethetnek. A szakértők szerint a felelősség megosztása gyakran a tulajdonosi alapszabályok és az alapító okirat pontos értelmezésétől függ, ezért kiemelten fontos a jogi és műszaki felmérés az állapotfelmérés során.

A gyakorlatban az erkély felújítása tehát egyszerre esztétikai és biztonsági beruházás. A közösség előnyei között említhető a hosszú távú állagmegőrzés és a balesetveszélyek mérséklése, míg a költségek megosztása a felek közötti megegyezés és a törvényi keretek függvénye lehet.
A kivitelezés során a cég szakértői csapata garantálja a minőségi anyaghasználatot és a hosszú távú tartósságot. A folyamat magában foglalja a közlekedési és átjárási zónák védelmét, a bontási és előkészítési munkákat, a szerkezeti elemek cseréjét szükség esetén, a felületkezelést és a végső takarítást. Mindez azért fontos, hogy az erkély biztonságos legyen és megfeleljen a jogi előírásoknak.
A fentiek alapján a következő teendők ajánlottak minden érintett számára:
- Nézzük át az alapító okiratot és az SZMSZ-t, hogy mi tekinthető közös tulajdonnak.
- Jelentsük be a problémát a közös képviselőnek és kérjünk műszaki vizsgálatot.
- Amennyiben közös tulajdon érintett, kérjünk közgyűlési határozatot és engedélyt, szükség esetén az önkormányzati hatóság hozzájárulását.
- Ha gyors beavatkozás szükséges, a hatósági intézkedésekre és a biztosítási igényekre is felkészülni.
tags: #tarsashazi #erkely #omlasa
Népszerű bejegyzések:
- Mediterrán Lakópark albérlet Pesterzsébeten – közösségi terek
- Budapest XIII. kerületi garázs- és zárható tárolóalternatívák áttekintése
- Hogyan működik a hozzájáruló nyilatkozat a tulajdonossal közös bérbeadásnál?
- Béreljen luxus lakást Budapesten vagy Siófokon
- Halászteleki egyedülálló luxusrezidencia családi wellness központtal
