A fogyasztói kosár és az infláció Magyarországon

Az ember hajlamos azt hinni, hogy az inflációról szóló hivatalos adatok nem tükrözik a valóságot, különösen akkor, ha a saját tapasztalatai alapján jóval magasabbnak érzékeli az áremelkedést. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi átlagkereset-jelentései is gyakran váltanak ki kételyeket a közvéleményben, mondván, hogy nem tükrözik a valóságot, hiszen a személyes tapasztalatok alapján nem keres ennyit egy átlagmagyar. 2023 májusában például 567 800 forint volt a bruttó átlagkereset, ami nettóban, kedvezmények nélkül 377 600 forintot jelentett. Ha ez nem tűnik tipikusnak, az nem véletlen: a jól kereső kisebbség felhúzza az átlagot. Ennél reálisabb képet mutat a medián, vagyis az az érték, aminél pont annyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet.

Az inflációnál hasonló félreértésekkel és torzításokkal lehet találkozni, ami miatt úgy tűnhet, hogy a KSH alábecsüli a termékek és szolgáltatások drágulását. Ettől még érdemes a személyes inflációval foglalkozni, azaz megnézni, mennyiben érint téged az árdrágulás, hol tudnál spórolni, és hogyan tudnád jobban megőrizni a félretett pénzed értékét.

Az első probléma általában ott kezdődik, ha csak benyomásaid vannak, mire mennyit költesz, de tényleges költségvetésed nincs. Ennek klasszikus módja a kockás füzet, de szerencsére ennél praktikusabb megoldások is vannak ma már. A legegyszerűbb, ha nyitsz egy Excelt, de még kényelmesebb, ha letöltesz egy kiadáskövető mobilalkalmazást, mint amilyen a Wyze, Spendee, Mint, Wallet, You Need a Budget és társai. Persze fárasztó lenne tételenként felírni mindent, de ilyen szinten nem is fontos követni a kiadásaidat, elég, ha főbb kategóriák szerint látod, mire mennyi pénz ment el. A lényeg, hogy el tudd különíteni a létszükségletnek számító kiadásokat és a kényelmi vagy luxuskiadásokat.

A fogyasztói kosár célja, hogy minél inkább lefedje a fogyasztói árakat, így átfogó képet tudjon adni arról, hogyan változik a pénz vásárlóereje. És az sem mindegy, hogy melyik terméket vagy termékcsoportot milyen súllyal veszik számításba.

A fogyasztói kosár főcsoportjai és súlyozása

A fogyasztói ár-indexben a következő főcsoportok dominálnak:

Forrás: KSH, 2023.

A fogyasztói kosárban az élelmiszereket veszik figyelembe a legnagyobb súllyal, ezt követik a szolgáltatások, majd az egyéb cikkek, mint például a gyógyszerek vagy az üzemanyagok. Ezek az arányok egyénileg eltérhetnek, és a statisztikák gyakran ki is mutatják, hogy a jövedelem függvényében el is térnek.

A kategóriákon belüli egyes tételek forintos árváltozását hosszú évekre visszamenőleg lehet követni a KSH adatbázisában. Ha a 2023-as árakat is mellé tudnánk tenni, még drasztikusabb drágulást látnánk. Ezek azok a termékek, amik mindenkit érintenek, és többségüket nem is nagyon lehet mellőzni, legfeljebb olcsóbb márkát vagy boltot lehet keresni.

Forrás: MNB: Havi elemzés az infláció alakulásáról, 2023.

Az infláció és a személyes tapasztalatok

Vannak ugyanakkor olyan termékek és szolgáltatások, amik nagyban egyénfüggőek. Ilyen például az iskolai ebéd, a repülőjegy Budapest és London között, a költöztetés óradíja, a mobilinternet, a Netflix-előfizetés vagy az angol kiscsoportos nyelvtanfolyam. Ha érint is, nem veszel minden évben autót (és nem feltétlen egy 1.2-es Škoda Octavia Active-ot), vagy nem töltesz el 6 nap, 5 éjszakát egy ausztriai síparadicsomban síbérlettel, félpanziós ellátással. Nem mindegy, hogy benzinnel vagy gázolajjal tankolsz, vagy kizárólag közösségi közlekedéssel jársz.

Az albérletárak szintén sokakat érintenek. A 30-40 m²-es vagy 50-60 m²-es lakások havi bérleti díja, összkomfortos, társasházi, bútorozott, gépesített, rezsiköltség nélküli árai jelentősen eltérhetnek.

De ami ennél fontosabb, hogy mekkora arányban számítják be a lakbért 2023-ban a fogyasztói kosárba: mindössze 1,07 százalékos súllyal. A cégcsoportunkhoz tartozó ingatlan.com adatai szerint Budapesten az átlagos lakbér 240 000 forint, míg Győrben 185 000, Debrecenben 170 000, Szegeden 140 000, Miskolcon 100 000 ezer forinttal lehet számolni. 2023 eleje óta folyamatosan és dinamikusan emelkedtek az albérletárak, ami éves szinten 14 százalékos országos és 15 százalékos budapesti bérletidíj-emelkedést jelent, amit egyébként a KSH is teljes mértékben nyomon követ.

Az infláció mellett fontos tényező, hogy mennyit nőtt az elmúlt egy-két évben a fizetésed. Bár a KSH hónapról hónapra az átlagbérek növekedéséről ad hírt, ami nominális értelemben igaz is, de az inflációval így sem tudja felvenni a versenyt. Értelemszerűen akit jobban kompenzál a munkahelye, az kevésbé fogja megérezni az inflációt.

Megtakarítások és infláció

Nem mindegy az sem, miben tartod a félretett pénzed. Ha a bankszámládon gyűjtöd, akkor az értéke az infláció mértékével folyamatosan csökken. Ha a félretett pénzed nem fekteted semmibe, az amiatt kihagyott lehetőség, mert az inflációval együtt a kamatok is megnőttek, amit a pénzed után kaphatsz. Létezik például olyan folyószámla, amivel lekötés nélkül 8,3 százalék kamatot kaphatsz éves szinten. Ahogy azt az állampapír-kalkulátorunkból is láthatod, a magyar állampapírokkal ennél is magasabb kamatot lehet elérni. Ráadásul a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) inflációkövető is, ami mindig az előző évi átlagos infláció feletti kamatot fizet. A 8 éves PMÁP jelenlegi kamata 15,5 százalék, az 5 évesé 14,75 százalék.

A fogyasztói kosár változásai és a magyar vásárlási szokások

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közel ezer fajta termék és szolgáltatás árát vizsgálja meg hónapról hónapra Budapesten és a 19 megyében, így összesen nagyjából 80 ezer különböző tétel árváltozásából áll össze a végső inflációs adat. A hivatal elég részletes listát készít, olyasmi leírásokkal segítve az árösszeírók munkáját, mint például „1 üveg olívaolaj, extra szűz, 500 ml” vagy „Teljesen kárpitozott sarok ülőgarnitúra, nyitható ágyszerkezettel, 260-300 cm x 140-180 cm”. Ezt minden év elején hozzáigazítják a fogyasztói szokások változásához.

Az egyik leghosszabb rész a listán nem meglepő módon az élelmiszereké. A legfontosabb termékek helye megingathatatlan ebben, idén azonban egy olyan változás történt a lista részleteiben, amely szimbólumként fontos: mostantól beleszámít az inflációba a csirke far-hát árának változása. Amikor árstopot vezettek be, ez volt az egyetlen olyan érintett termék, amely nem volt a része az inflációs kosárnak, annyira olcsó volt, hogy nem igazán számított, mennyivel kerül többe vagy kevesebbe. Mostantól ez máshogy lesz. Kicsit meglepő, hogy most került csak fel a listára a majonéz, pedig az sem egy túl ritkán vásárolt élelmiszer.

Megjelenik a táblázatban az is, hogy egyre több áru a korábbinál sokkal kisebb kiszerelésben kerül a polcokra. Tény, hogy ez már nem annyira népszerű, mint évekkel ez előtt volt, most sokkal inkább a házhoz szállítás a divatos, az fent is van a reprezentánsok között. A házhoz rendelt ételek körében egyetlen változás történt: a főzelék, a hawaii pizza (erről micsoda viták lehetnének, szabad-e ananászt tenni rá!), a hamburger, a rántott csirkemell, a sertéshús és a lasagne mellé a KSH beengedte a bolognai, a milánói és bármilyen más húsos tésztaételt is.

Az alkoholnál az, hogy már nem csak fél literes, hanem 4 decis kiszerelésben is lehet venni, már régebben megtörtént, arra már évekkel ezelőtt reagált is a KSH. Így amikor azt mérik, milyen drágán tehetünk kárt magunkban, egyetlen változás történt: az eddigi egy helyett már két típusú hevítésre szánt dohánytermék számít bele az inflációba.

A ruháknál a legnagyobb változás az, hogy mostantól számít a inflációs adatba a használt ruha árának változása is. Amikor válság van, spórol az ember - most ez is látszik a kosár változásán. Ellenben kikerült a listából a köntös (női és férfi változata is), amit ezek szerint túl kevesen vásároltak.

A tartós cikkek között most vették fel a listára a beépíthető indukciós főzőlapot és az airfryert - utóbbi annyira gyorsan lett divatos, hogy már a KSH is reagált a változásra. Szintén mostantól számít bele az inflációba az akkumulátoros robotporszívó is, pedig az már egy ideje létezik, de ezek szerint mostanra terjedt el igazán.

Az autók listája elég hosszú, évről évre levesz onnan a KSH néhány olyan típust, amelyből már sokat nem adnak el, és feltesz a helyükre újakat. Idén bekerült a BMW X1 és a Mercedes GLC 300, de nincs már rajta a BMW 118d és a Skoda Fabia Ambition. A használt autóknál az igazán fontos változás nem is az, hogy pontosan milyen típusok árát veszik figyelembe - hiszen gyakorlatilag az összes fontos márka egy-két autója megjelenik itt -, hanem az, hogy a KSH szerint is nagyon elöregszik az állomány. Mostanáig egy 20 éves Skoda Fabia vagy Audi A3 volt a legidősebb kocsi, amelynek az árára figyelni kellett, mostantól viszont a 22 éves Volkswagen Polo, a szintén 22 éves Opel Astra és a 23 éves Audi A3 ára is beleszámít az inflációba, olyan sokat vesznek belőle. Ha a nagyon régi használt autók ennyire jól fogynak, akkor az nagyon valószínűleg nem azt jelenti, hogy csodálatos környezettudatossággal inkább a meglévő kocsikat pártolnák a magyarok, hanem azt, hogy tömegeknek nincs pénzük új autóra.

Az elektronikai cikkeknél most került fel az infláció összetevői közé az okosóra és a powerbank - egyik esetben sem nagyon lehet vitázni a statisztikusok döntésével. Van viszont itt két óriási búcsúzónk. Ezek évtizedeken át alapvető fontosságúak voltak sokaknak, mostanra viszont már annyira nem fogynak, hogy nem is foglalkozik velük a KSH: az ébresztőóra és a zsebszámológép. És egy olyan tétel is lekerült a listáról, amelyről akár csak tíz éve is nehéz lett volna megtippelni, hogy az okostelefonok ennyire gyorsan fogják jelentéktelenné tenni: a GPS autós navigációs rendszer. Szimbolikus kicsit, hogy pont ekkor került viszont fel szélvédőre, műszerfalra szerelhető autós telefontartó.

Súlyozás és fogyasztási szokások változása

A másik érdekes változás az, hogy a kosárban benne lévő termékeket mekkora súllyal veszik figyelembe - hiszen nyilván az infláció szempontjából fontosabb a benzin, mint a magyar kártya. Az egyik legfontosabb változás az itt, hogy az élelmiszereket már nem 28,96, hanem 30,1 százalékos súllyal veszik figyelembe a számításkor - méghozzá azért, mert arányaiban többet költöttünk rájuk, mint korábban. A leginkább a házon kívüli étkezés és a zöldségek, gyümölcsök súlya nőtt a fogyasztói kosárban (és az „egyéb szolgáltatások” kategóriáé, ahova elég sok minden befér), rögtön ez után jön az állateledel és a lakbér.

A lista másik végén az üzemanyag áll: tavaly még az infláció 8,1 százalékát adta ennek az árváltozása, most már csak 6-ot, annyival kevesebb fogyott belőle 2023-ban. A rezsi súlya is csökkent, 5,17-ről 4,75 százalékra.

A háztartási szereknél nagy változások nem voltak, egyetlen apró ponton figyelt be itt is a zsugorodás: mosóporból már nem 1,4, hanem 1,35 kilós a legkisebb kiszerelés, amelynek az árával számolni kell. A szépségápolás és gyógyászat termékei között is csak annyi módosítás történt, hogy rákerült a listára a hajvasaló.

A művelődési cikkek között is van egy nagy búcsúzó: a közepes méretű szótár. Apróság, de azért csak érdemes elbüszkélkedni vele: a nyomtatott HVG-t elég sokan olvassák ahhoz, hogy változatlanul fenn tartsák a listának ezen a részén.

Ahhoz képest, hogy a teljes inflációs kosárnak nagyjából negyedét adják a szolgáltatások, és hogy szolgáltatásból több száz egymástól rendkívül eltérőt felsorolnak - tartós szempillafestéstől a Budapest-bérleten és a strandbelépőn át egész a temetésig -, ezek közé sem újat nem tettek be, sem elavultat nem vettek le. Erről egy nagyon régi vita folyik a statisztikusok között, az amerikaiak felveszik a saját inflációs kosarukba ezeket, az Eurostat és így az EU más statisztikai hivatalai viszont nem. A döntést azzal indokolják, hogy a lakásvásárlás nem egy fogyasztási kiadás.

tags: #tarsashazi #fogyasztoi #kosar

Népszerű bejegyzések:

• Otthon az Időseknek Újkígyóson
• Ingatlanok a Pozsonyi úton, Szolnok
• Ceglédi társasházi lakások
• Béke utca 49. eladó ház
• Ahol többet tudhat meg az illetékekről