Társasházi törvény, ámperbővítés és a közös elektromos hálózat kezelése

Az elektromos hálózat bővítése pl. 1×16 A → 3×20 A gyakori kérdés társasházakban: ki nyúlhat hozzá a ház elektromos rendszeréhez? Röviden: te nem, de te indítod el a folyamatot. A társasház elektromos főhálózata (felszálló vezeték, főelosztó, mérőhely környezete) a társasház közös tulajdona, ezért ehhez a lakástulajdonos saját hatáskörben nem nyúlhat hozzá.

A bővítést azonban a lakástulajdonos kérésére, a saját költségére végzik el, szabályozott, engedélyezett módon. A teljes folyamat lépésről lépésre bemutatható, hogy mire számíthat az, aki teljesítménybővítést kezdeményez:

1. Helyszíni felmérés

Minden itt kezdődik: te hívsz egy regisztrált villanyszerelőt, aki megnézi a jelenlegi biztosítékot és például a földelést. Ez alapján megmondja, lehetséges-e a 3×20 A bővítés ebben a házban. Ha nem, akkor alternatív megoldást javasol.

2. A kivitelezés engedélyezett módon történik

A kivitelezést regisztrált szerelő végzi, és a munka úgy történik, hogy megfeleljen a vonatkozó előírásoknak. Az ilyen munkák dokumentálása és az üzembe helyezési dokumentum átvétele része a folyamatnak.

3. Igénybejelentés az áramszolgáltatónál

A regisztrált szerelő beadja az igénybejelentést: „Teljesítménybővítés: 1×16 A → 3×20 A”. A szolgáltató megvizsgálja, hogy a környéki hálózat elbírja-e a megnövelt teljesítményt. Ez pár hétig tarthat, a mérőcsere és a szolgáltatói munkák időigénye általában 1-3 hét.

4. Megfelelő földelés

A megfelelő földelést csak regisztrált szerelő végezheti. Ez biztonsági követelmény, és elengedhetetlen a nagyobb teljesítményű berendezések zavartalan és biztonságos üzemeléséhez.

5. Külön áramkörök a lakásban

Külön áramkörök kialakítása (pl. klíma, sütő, főzőlap) a lakásodban zajlik, ehhez általában nem kell közös képviselői engedély. A lakáson belüli munkák tervezése és kivitelezése a tulajdonos és a regisztrált szerelő felelőssége.

6. Ha a társasház fővezetékét kell korszerűsíteni

Ha a ház fővezetékét kell korszerűsíteni, ez már közösségi beruházás, amit a lakóközösségnek kell eldöntenie. Ilyen esetben a közgyűlés és a közös képviselő szerepe felértékelődik, mert a közös költségeket és a beruházás finanszírozását közösségi döntés határozza meg.

társasházi elosztótábla és mérőhely

Dokumentáció, határidők, üzembe helyezés

Az eljárás során fontos a pontos dokumentáció: a helyszíni felmérés jegyzőkönyve, a regisztrált szerelő által benyújtott igénybejelentés, a szolgáltatói visszajelzések és a végső üzembe helyezési dokumentum átvétele. Összesen a folyamat a visszajelzések és az épületi beavatkozások függvényében több hetet is igénybe vehet.

Energiaközösségek és jogszabályi változások

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosítás kimondja, hogy ha egy társasház energiaközösséget hoz létre, és közösen üzemeltet háztartási méretű kiserőművet - például napelemes rendszert -, akkor az így termelt és azonnal felhasznált villamos energiát úgy kell elszámolni, mintha azt a lakók saját fogyasztásukra termelték volna. Ez elősegíti a közös napelemes projektek terjedését, mert a közösség tagjai közvetlenül élvezhetik a közös beruházás előnyeit, és nem veszik el a megtermelt energia a szolgáltatói elszámolás rendszerében.

Könnyített csatlakozási eljárás energiaközösségeknek

A módosítás szerint a társasházi energiaközösség létrehozásakor a rendszerhasználói igénybejelentéshez csatolni kell a közösségi megállapodást, amely egyértelművé teszi, kik vesznek részt a közös termelésben és milyen arányban. Az elosztói engedélyesnek a szükséges dokumentumok beérkezésétől számított harminc napon belül részletes tájékoztatást kell adnia a csatlakozás feltételeiről. A hálózati engedélyes tájékoztatójának tartalmaznia kell többek között a már rendelkezésre álló teljesítményt, a választott elszámolási módhoz szükséges műszaki feltételeket, valamint a csatlakozás során benyújtandó dokumentumok listáját.

napelemszerelés társasháznál

A változások hatása a társasházakra

A jogszabályi változások jelentősége a társasházak szempontjából kettős. Egyrészt az energiaközösségi megoldások elszámolása végre tiszta és jogszabályban rögzített keretek között történik, másrészt a gyorsabb és szabályozottabb csatlakozási folyamat nagyban megkönnyítheti a társasházak döntését egy közösségi beruházás elindításáról. A módosítás előírja a csatlakozási folyamat átláthatóbb és kiszámíthatóbb lebonyolítását a társasházak számára.

A társasházi törvény (Tht.) és a közös képviselő szerepe

A társasházi törvény módosításával a társasházkezelés újabb szakaszához érkezik: létrejön a társasházi tisztségviselők nyilvántartása, amely a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők a törvényben meghatározott adatainak nyilvánosságát eredményezi. A társasházkezelők adatai nyilvánosak lesznek az egész országban. A társasházi nyilvánosság segíti a társasházak átlátható működését, a jegyzői törvényességi felügyelet erősödését és az eljárások hatékonyságának növelését.

Kötelező nyilvántartás és átláthatóság

A változás értelmében a közösség ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor kezdhető meg, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapra feljegyezte. A földhivatal korlátozásmentes közzéteszi a társasházi tisztségviselők adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház közösségének adatait. A beszámoló közzétételi kötelezettség szigorodik, ami segíti az ingatlanpiaci szereplőket abban, hogy a lakásvásárlás előtt lássák a kiszemelt társasház adatait.

A közös képviselő feladatai és kötelezettségei

A közös képviselő feladatai a társasházi törvény szerint tágak: koordinálja a szemétszállítást, a közüzemi számlák befizetését, a könyvelést, gondoskodik az épület állagmegóvásáról és szükség szerint haladéktalanul intézkedik. A törvénymódosítás 2023-tól megköveteli, hogy a közös képviselők és intézőbizottsági elnökök szakszerű végzettséggel rendelkezzenek. A közös képviselő tevékenysége rögzül a nyilvántartásban, és átláthatóvá válik, ki képviseli az adott társasházat.

közös képviselői értekezlet

Szabályozás és döntéshozatal társasházakban

A törvény részletesen meghatározza, mikor kell a tulajdonostársaknak egyhangú, 2/3-os vagy egyszerű többséggel dönteni. A közgyűlés a közös tulajdonra, nagyobb beruházásokra és a közös költségek viselésére vonatkozó fontos döntések elsődleges fóruma. A közgyűlés hatáskörébe tartozik többek között az alapító okirat módosítása, a közös tulajdonban álló épületrészek használata és a közös költség elszámolása.

Adminisztratív követelmények és költségek

A regisztráció a társasházi tisztségviselők nyilvántartásába díjmentes lehet, de járulékos költségek felmerülhetnek, például a megválasztásról szóló jegyzőkönyv közjegyzői hiteles másolatának díja, vagy a kötelező jogi képviselet költsége. Az eljárási költségeket általában a társasház közössége viseli, eltérő megállapodás hiányában.

Jogviták, ellenőrzés, jegyző szerepe

A társasházi működés törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. Ha a jegyző a működésbe ütközést állapít meg, felhívja a társasházat a törvényesség helyreállítására, és adott esetben bírósághoz fordulhat. A közgyűlési határozatok érvénytelenségét a tulajdonostársak bíróságon is megtámadhatják meghatározott határidőn belül.

Gyakorlati tanácsok lakástulajdonosoknak

  • Mindig regisztrált villanyszerelőt hívj helyszíni felmérésre.
  • Ne kezdj saját szakálladban a közös hálózatot érintő munkába: a társasház közös tulajdonához nem nyúlhat a tulajdonos engedély nélkül.
  • Amennyiben a fővezeték korszerűsítése szükséges, készítsd elő a közgyűlési döntéshez szükséges anyagokat és költségtervet.
  • Energiaközösség létrehozásáról érdemes tájékozódni: a közös napelemes beruházások jogi és elszámolási keretei most átláthatóbbak.
  • Tartsd észben, hogy a közös képviselő felelőssége nőtt: kérdezz rá a szakképesítésére és a nyilvántartási adataira.

Teljesítményautó-módosítások, amik tényleg működnek | A legjobbak | Donut Media

Hasznos táblázat: folyamatlépések és felelősök

Lépés Felelős Időigény (jellemző)
Helyszíni felmérés Regisztrált villanyszerelő 1-2 nap
Igénybejelentés Regisztrált szerelő / tulajdonos 1-3 hét (szolgáltatói vizsgálat)
Kivitelezés (lakáson belül) Regisztrált szerelő néhány nap-hetek
Fővezeték korszerűsítése Közgyűlés, közös képviselő, kivitelező hetek-hónapok (beruházástól függően)
Mérőcsere, szolgáltatói beavatkozás Áramszolgáltató 1-3 hét

Zárógondolatok

A társasházi elektromos hálózat korszerűsítése nem egyszerű feladat, de megtervezve, szabályosan kivitelezve hosszú évekre megoldja a lakás energiaigényét, növeli az ingatlan értékét és biztonságát, és elkerülhető vele minden későbbi kompromisszum. A társasházi törvény módosításai az átláthatóságot és a szakmaiságot növelik, ami hosszú távon a társasházak és a tulajdonosok érdekeit szolgálja.

tags: #tarsashazi #torveny #amperbovites

Népszerű bejegyzések: