Társasházi törvény magyarázata közös képviselőknek: feladatok, felelősség, nyilvántartás és törvényességi felügyelet
Egy modern, 21. századi közös képviselőnek komplex, miden korábbinál szélesebb feladatkörnek kell eleget tennie, és szakképesítést kell szereznie ahhoz, hogy átlátható működéssel, transzparensen végezhesse a munkáját, a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: társasházi törvény) 2023. január 1-jén hatályba lépett módosításaival összhangban.
Mert ez a törvénymódosítás a legjobban a közös képviselők szakszerű munkavégzését és felelősségkörét érinti.
A hatályos társasházi törvényt 2003-ban az Országgyűlés azért alkotta meg és azért frissíti évről évre, hogy egyre nagyobb biztonságban, jogilag és gazdaságilag egyaránt átlátható módon megvalósuljon a társasházak létesítése és fenntartása.

Alapfogalmak, alapítás, dokumentumok
A törvény pontosan meghatározza, mit jelent a társasház definíciója a mai jogi környezetben.
A társasházi törvény 2023-as interpretációja részletesen bemutatja, hogyan lehet jogilag szakszerűen társasházat alapítani.
A 2023-ban is hatályban lévő társasházi törvény arról tartalmazza, milyen szempontok alapján jön létre az alapító okirat, minek kell szerepelnie benne, illetve változások esetén hogyan lehet módosítani a társasház alapító okiratát.
Társasház alapításához legalább két, műszakilag megosztott lakás vagy nem lakás célú ingatlan (üzlethelyiség, garázs, stb.) megléte szükséges.
Társasház alapítását az ingatlanok tulajdonosai, vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyes alapító határozhatja el.
Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre is lehet alapítani.
Az alapító okiratot az alapításkor minden tulajdonosnak alá kell írnia.
az alapító okirat módosításához - általános szabály szerint - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.
Legalább ennyire lényeges a szervezeti és működési szabályzat alapelveinek lefektetése a társasházakkal kapcsolatban, a társasházi törvény ennek a lépéseit szintén végig veszi.
Az SZMSZ a társasház működését részleteiben bemutató szabályzat.
A megléte jogszabályi kötelezettség.
Ha jól el van készítve, akkor a vitás helyzetek száma a nulla közelében lesz, hiszen minden kérdésre található benne megoldás.
Nem kell vitatkozni, bíróságra járni, ha van egy jól megírt SZMSZ, ami megmondja, mikor, mit szabad/nem szabad tenni a megoldások érdekében.
Térkő lerakás lépései - Mi kell a térkő alá
A közgyűlés, döntéshozatal és iratkezelés
A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.
A közgyűlés a legfontosabb szerve a társasházaknak, ez a legfőbb döntéshozó szerv, mely a tulajdonostársakból áll.
A közgyűlésen jelen lehetnek az ingatlan tulajdonosai és a tulajdonosok által írásban meghatalmazott személyek.
A közgyűlésen szavazással döntenek érdemi kérdésekben.
Fontos, hogy a tulajdonosok azok, akik az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepelnek, lakásbérleti szerződés még nem ad a közgyűlésen való megjelenésre jogosultságok, ellenben a tulajdonos meghatalmazottjaiként részt vehetnek az üléseken.
A közgyűlés módosíthatja az alapító okiratot, dönthet a társasház megszűnéséről, a közös tulajdon hasznosításáról, használatáról, fenntartásáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a tisztségviselők (közös képviselő, intézőbizottsági és számvizsgáló bizottsági tagok) megválasztása, felmentése, felelősségre vonása, ellenük kártérítési per megindítása vagy büntetőfeljelentés megtétele.
Évente minimum egy alkalommal kötelezően össze kell hívnia a társasházi közgyűlést, vagy ennél gyakrabban is, ha ezt ösztönzően váratlan események történnek, mely közgyűléseken jegyzőkönyvet kell vezetnie a közös képviselőnek és a közgyűléseken meghozott határozatokat a Határozatok Könyvében kell nyilvántartania.
A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tulajdonostársnak kell aláírnia.
Közös költség megállapítása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
A közös képviselőt a közgyűlés a jelenlévő tulajdoni hányadok egyszerű többségével válthatja le, hívhatja vissza, mentheti fel tisztsége alól.
A Tht.
A közös képviselőt a közgyűlés válthatja le a jelenlévő tulajdoni hányadok egyszerű többségével.
A közös képviselő bármikor, indoklás nélkül lemondhat tisztségéről.

Közös képviselő: megválasztás, jogosultságok, kizáró okok
Közös képviselő lehet bármely tulajdonostárs, társasházkezelőcég vagy ingatlankezelői jogosultsággal rendelkező cég.
A közösség ügyintézése a közös képviselő, vagy az intézőbizottság útján valósul meg, melyek megválasztása a társasház közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közös képviselő megválasztásához elegendő a jelen lévő tulajdonostársak által egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat, valamint a közös képviselő elfogadó nyilatkozata, mely nincs alakszerűséghez kötve.
Fontos, hogy a közös képviselő és a társasház közötti megbízási jogviszonyt a választás és nem szerződés hozza létre.
A közös képviselővel a társasház külön megbízási szerződést is köthet, ez esetben a megválasztott közös képviselővel a számvizsgáló bizottság jogosult szerződést kötni.
Azonban nem lehet egy társasház közös képviselője sem, aki büntetett előéletű, a közös képviselői tevékenységét érintő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett fizetési kötelezettségének nem tett eleget és ezt jogerősen megállapították, illetve az az üzletszerűen társasházkezelői vagy ingatlankezelői tevékenységet végző cég sem, aki nem rendelkezik a szükséges szakképesítéssel és nincs e tevékenysége bejelentve.
A jelenleg hatályos társasházi törvény 49.§-a leírja, hogy semmiképp sem lehet tisztségviselő, azaz közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, aki büntetett előéletű, vagy aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt van.
Az sem lehet közös képviselő vagy intézőbizottsági elnök, aki természetes személyként vagy gazdálkodó szervezetként jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Ki lehet közös képviselő és az intézőbizottság elnöke?
Ismét visszatérünk ahhoz a ponthoz, miszerint közös képviselői tevékenységet csak a megfelelő szakképzettség megszerzésével végezhet valaki, enélkül jogilag egyszerűen senki sem tudja betölteni ezt a szerepkört.

Feladatkör: működtetés, pénzügyek, kommunikáció
A társasházi törvény - elvárásai szerint feladatait végző közös képviselő intézi a társasház működtetésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat:neki kell koordinálnia a szemétszállítást, a közüzemi számlák befizetését, a könyvelést is a társasházi törvény 2023-as fejlesztése alapján.
Szabályokat kell alkotnia a közös használatú területekről a társasházi törvény 2023-as átalakulásával szinkronban, a folyosókról és a lépcsőkről, ezt pedig ismertetnie kell a lakókkal.
Egyúttal a közös képviselő követi az épület állagmegóvását és szükség szerint haladéktalanul gondoskodik az állagmegóváshoz ill.
A közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzése, a közgyűlési határozatok végrehajtása, a közös tulajdont érintő napi ügyek intézése a közös képviselet feladat- és jogkörébe tartozik.
Ő hívja össze a közgyűlést, és feladatkörébe tartozik a közgyűlési határozatok előkészítése.
Elkészíti a közgyűlési határozatok tervezetét és a döntésekhez szükséges dokumentumokat.
Írásbeli szavazás esetén a tulajdonostársaknak megküldi a határozati javaslatokat, és a szavazás eredményéről őket írásban tájékoztatja.
Az SZMSZ előírása esetén nyilvántartást kell vezetnie a tulajdonostársak lakcíméről, egyes személyes adatairól, a bérlő és a haszonélvező személyéről, a külön tulajdonban álló ingatlanokban lakó személyek számáról.
A közös képviselő köteles megőrizni az alapító okirat (annak módosításai) és az SZMSZ egy példányát, továbbá köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
Köteles mindent megtenni a társasház épülete fenntartásának biztosítása érdekében, ami kiterjed az üzemeltetésre, a karbantartásra, és a felújításra, ideértve az ebben a körben hozott közgyűlési határozatok végrehajtását is.
Évenként köteles költségvetési javaslatot (Tht. 47.§.) és elszámolást (Tht. 48.§) készíteni, amelyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A társasház működésének fenntartása érdekében közli és beszedi a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét a külön jog alapján megállapított szolgáltatások díját, valamint érvényesíti a közösség ezzel kapcsolatos igényeit.
A közös költség fizetésének számításnak alapját, a fizetési kötelezettséget a társasházakról szóló törvény szabályozza.
közös költséget minden tulajdonostársnak kötelessége megfizetni.
Közös költséggel szemben beszámítási kifogással nem lehet élni, tehát nem lehet megtagadni a közös költség fizetést pl.
A napi ügyintézés a törvényben külön nem kerül kifejtésre, azonban annak egy része a Tht. 43/A.§.-ban kifejezetten nevesítve van, miszerint a közös képviselő havonta hirdetményi úton köteles tájékoztatni a tulajdonostársakat a rezsicsökkentésből eredő, a társasházat érintő havi megtakarításokról, továbbá minden év február 15-ig szintén köteles őket írásban tájékoztatni a közös költség közműszolgáltatási elemeinek és a külön tulajdonon belül nem mérhető közműszolgáltatások díjait érintő rezsicsökkentés egyes tulajdonostársakra számított összegéről.
Tekintettel arra, hogy a törvény e körben nem változott, így ezen kötelezettsége a közös képviselőknek/társasházkezelőknek a továbbiakban is fennáll.
Ugyanakkor rezsiköltségek emelkedése, valamint a korábbi KATA-adózás hatálya alatt álló szakembereket (pl. karbantartókat, takarítókat) érintő adóterhek jelentős emelkedése miatt vállalkozói díjak emelkedése várható.

2023-as módosítások: transzparencia, egyszerűsítés, nyilvántartások
A társasházi törvény 2023-as megfogalmazásából kiderül, hogy július 1-től jelentősen átalakulnak a közös képviselő legfontosabb feladatai és kötelezettségei.
A társasházi törvény 2023-as átalakításának másik sarkalatos pontja az, hogy minden intézőbizottsági elnöknek és közös képviselőnek szakszerű végzettséggel kell rendelkeznie a feladatai ellátásához, enélkül ugyanis senki nem vállalhat tisztségviselői feladatot, a hatályos szabályok alapján (49. § (1) bekezdés d) pont): Nem lehet közös képviselő ill.
Transzparencia és egyszerűsítés.
A társasházi törvény 2023-as átrendeződése azt jelenti, hogy változni fog a társasházak nyilvántartásba vételének rendszere, azonban a társasház lakástulajdonosainak ebből nem származik hátránya.
A 2023-as társasházi törvény jegyében a társasházak a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe kerülhetnek majd, és nyilvános adattá válnak, a rögzítésre kerülő információk bármelyik lakó és a hatóságok által is visszakövethetőek, nő a kontroll lehetősége.
Tehát bárki pontosan nyomon követheti, hogy ki képviseli az adott társasházat, ki a közös képviselő, és milyen tevékenységet folytat ebben a szerepénben.
A társasházakkal foglalkozó szakértők pozitív változást látnak az új törvényben, mert szerintük egyszerűbbé teszi a gyakran túlbonyolított társasházi eljárásokat, és a közgyűlésen hozott döntések megvalósítása is leegyszerűsödik általa, mivel a társasháznak lesz jogilag felhatalmazott képviselője.
Könnyebben visszakövethetővé válnak a gazdasági adatok a társasházi törvény 2023-as megjelenése által.
Ez jelentősen csökkenti a könyvelési és működtetési hibák mennyiségét, ehhez viszont a közös képviselőknek magasabb szinten kell teljesíteniük.
A 2023-as társasházi törvény éppen ezért fogalmazza meg azt a szempontot, hogy a közös képviselők a hatékonyabb munkavégzés jegyében képezzék magukat.
Akár olyan ismeretek is segítik a mindennapi tájékozódásukat és gördülékenyebb munkavégzésüket, mint a villamossági háttér és az épületgépészeti felépítésekre való rálátás, mert így könnyebben tudnak intézkedni az esetlegesen felmerülő vészhelyzetekben.
Transzparensebbé válik a társasházkezelés felelősségi dimenziója, hiszen a közös képviselők tevékenysége rögzül, és az is láthatóvá válik, hol történnek esetleges hibák a rendszerben, mi okoz nehézségeket a gazdasági működésben.
A 2023-as társasházi törvényből megtudhatjuk, mire vonatkozik és fordítódhat a közös költség, milyen tevékenységet végez a társasházban az intézőbizottság, és milyen funkciókat lát el a számvizsgáló bizottság.

Szakképesítés és üzletszerű társasházkezelés
Mit jelent ez a társasházi törvény nyelvén 2023-ban?
Üzletszerűen végzett társasházkezelői- vagy ingatlankezelői tevékenységet csak az a gazdálkodói szervezet folytathat a jogszabály szerint, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja rendelkezik a 2023-as társasházi törvényben meghatározott szakképesítéssel, és megfelel a feladatkör jogi feltételeinek.
A 2023-as társasházi törvény végén egy fogalommagyarázat is helyet kapott, amely részletesen elemzi az egyes terminusokat.
Komoly szakmai tudás szükséges ahhoz, hogy valaki elláthassa 2023-tól a közös képviselői feladatokat, ezzel egyenes arányban bővül a törvényi kötelezettségek száma.
A társasházkezelés, mint üzletszerű gazdasági tevékenység fogalmát a Tht. 52.§. tartalmazza.
A tevékenység túlmutat a napi gazdálkodás, üzemeltetés és közös képviselet körén.
A Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerben az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság nyilvántartást vezethet a társkasházkezelést végző közös képviselő tevékenységéről, annak jogi és gazdasági transzparenciájáról.
Nyilvántartást vezet például az üzletszerű társasház-kezelői tevékenység végzésére jogosult személyek munkájáról, illetve a tevékenységük jogi és gazdasági átláthatóságáról, mert gyakorlatilag csak így valósulhat meg a jogszabályoknak megfelelő működés.
A nyilvántartási kötelezettségét az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság (melyek a területileg illetékes Kormányhivatalok) a Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe való bejegyzéssel valósítja meg.
A 2023-as társasházi törvény 54.§ (3a) pontja részletesen felsorolja, mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak.
Szerepeljen benne a szolgáltatást végző természetes személy munkáltatójának megnevezése, annak születési helye, ideje, és anyja születési neve.
A nyilvántartásban a társasházi törvény 2023-as újítása alapján fel kell tüntetni a közös képviselői tevékenységet végzőnek a gazdálkodói szervezet cégszámát, a cég rövidített nevét, emellett egyéni vállalkozóként a könnyebb beazonosíthatóság jegyében a nyilvántartási számmal együtt.
Ha a közös képviselő egyéni vállalkozó, akkor a saját nevét és lakhelyét is be kell írni a nyilvántartásba, miként azt is, milyen közreműködő tag vagy alkalmazott vesz még részt a vállalkozásban.
Az idő itt is fontos tényező: a nyilvántartásban szerepelnie kell a nyilvántartásba vétel időpontjának, a szolgáltató nyilvántartási számának.
Emellett láthatóan benne kell lennie a nyilvántartásba vevő hatóság megnevezésének, és annak is, ha a szolgáltatási tevékenység valamilyen okból éppen szünetel (annak kezdő- és záró időpontjával együtt).
Ezen adatoknak egytől egyig szerepelni kell a nyilvántartásban, hogy az adatszolgáltatás minden elemében eleget tegyen a 2023-as előírásoknak.
Ezeket az adatokat egészen törlésig az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság kezeli.

Joghatóság, törvényességi felügyelet és eljárási kérdések
A Társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el.
A Társasházi törvény 27/A. §-a szerint a jegyző hivatalból végzi az ellenőrzést.
Ez feltételez egy előre elkészített ellenőrzési tervet, amelyhez azonban nyilvántartással kellene rendelkezni a társasházakról.
Ilyen nyilvántartási kötelezettséget azonban nem írt elő a jogszabály a jegyző számára és a társasházaknak sincsen regisztrálási kötelezettsége.
A média széles körű tájékoztatása következtében rendkívül sok panasz érkezik a lakóktól, tulajdonostársaktól, amely panaszok általában a közös képviselővel kialakult személyes konfliktusokra, elszámolási vitákra stb. vonatkoznak.
Le kell szögezni, hogy a törvényességi felügyelet nem a közös képviselők ellenőrzésére hivatott elsődlegesen, hanem magát a társasházat, egészen pontosan a társasház szerveit és dokumentumait, azok egymásnak és a jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálja.
A Társasházi törvény szerint azonban a jegyző a társasház szerveit, a társasház belső szabályzatai jogszabályoknak, illetve a közgyűlési határozatok jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelőségét, valamint a társasház működését vizsgálhatja.
A társasház szervei azonban a közgyűlés, vagyis a tulajdonostársak közössége, mint legfőbb döntéshozó szerv, valamint a közös képviselő (intézőbizottság) és a számvizsgáló bizottság.
A közös képviselő azonban nem azonos a társasházkezelővel.
Ilyen tevékenységet a közös képviselő csak a közgyűlés külön megbízása alapján láthat el, amelynek tartalmát és kereteit szerződés határozza meg.
A jogszabály szerint a törvényességi felügyelet csupán a társasház szerveire terjed ki, a társasházkezelést, mint szolgáltatási tevékenységet nem vizsgálhatja, e szolgáltatási tevékenység felügyeletét a járási hivatalok látják el.
Kimondta azt is, hogy a Társasházi törvény - a jegyző keresetindítására vonatkozó határidő kivételével - nem határoz meg eljárási határidőket.
Erre tekintettel az Alaptörvény XXIV.
Nagy segítség volt, hogy a szaktárca leszögezte, a törvényességi ellenőrzés szabályszerűségi vizsgálatra korlátozódik, célszerűségi vizsgálatnak nincs helye.
Az említett kormányhivatali állásfoglalás szerint egyebekben a Társasházi törvény 27/A. §-a nem tartalmaz a jegyző eljárásával kapcsolatosan kötelező rendelkezéseket és ezáltal a jogalkotó a jogalkalmazóra bízza, hogy a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazodóan kialakítsa a saját eljárásrendjét, ellenőrzési mechanizmusát belső szabályozás formájában.
Az a közös képviseletet ellátó társasház-kezelő cég, amely pl. több kerületben lát el ilyen tevékenységet, teljesen más eljárással találkozik az egyik kerületben, mint a másikban.
Mást kifogásol az egyik jegyző az SZMSZ-ben, és megint mást egy másik jegyző.
Elképzelhető, hogy amit az egyik jegyző meg sem említ hibaként, amiatt egy másik jegyző pert indít.
Az ilyen, abszolút összeférhetetlenség esetén a jegyzőnek be kell(ene) jelentenie a kizárási okot a felettes szervnek, amely másik hatóságot jelöl ki az eljárás lefolytatására.
Az alkalmazandó eljárási szabályokra nézve a törvénymódosításhoz fűzött indokolás adhatna iránymutatást, amely rögzíti, hogy a jegyző eljárása törvényességi felügyeleti eljárás, így arra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai (a továbbiakban: Ket.) nem alkalmazhatók, tehát ezekben az ügyekben hatósági határozat meghozatalára nincs mód.
Az eljárási szabályok belső szabályzatban történő megfogalmazása álláspontom szerint alkotmányossági aggályokat vet fel.
A törvényességi felügyelet „jegyzői” egy éve alatt számtalan társasház esetében folytattunk le törvényességi felügyeleti vizsgálatot és bocsátottunk ki felhívást, sőt már a perindításon is túl vagyunk.

Bejegyzési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartásban
Egy májustól hatályos változás értelmében a társasház közgyűlése által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség ügyintézését csak akkor láthatja el, ha a tisztség keletkezésének a tényét az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Thtv.) 55/A. § (2) bekezdése értelmében 2025. május 1.
A nyilvántartásba vételről a társasháznak kell gondoskodnia, a gyakorlatban a közös képviselők intézkednek.
A bejegyzés alapjául szolgáló okirat a Thtv.
Az ingatlannyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (új Inytv.) 35.
Előfordulhat, hogy a közös képviselőt megválasztó közgyűlésen készült jegyzőkönyv alakilag nem megfelelő.
Amennyiben a közös képviselőt (intéző bizottság elnökét) az ingatlan nyilvántartásba nem jegyzik be, a társasház esetében ügyintézési akadályok léphetnek fel.
A társasház nem tud érvényesen jognyilatkozatokat tenni, szerződést kötni vagy jogviták rendezése során eljárni (pl.

Számvizsgáló bizottság és belső kontroll
A számvizsgáló bizottságnak tanácskozó szerepe van, nem végez képviseleti ellátást vagy társasházkezelést.
Az éves beszámolót kell véleményezniük, ahhoz írásban, szóban hozzátenni a meglátásaikat, az ellenőrzésekről szóló beszámolást.
Ellenőrizni tudják a havonta kifizetett számlákat, a banki számlakivonatot, illetve bármit, ami a társasházzal kapcsolatosan adminisztrációs, pénzügyi, ügyintézési feladatot ölel fel (pl. adatkezelést, könyvelést, számlákat, szerződéseket, pénzkezelést, banki mozgásokat, stb.).
GDPR és adatkezelés a társasházban
A GDPR megfeleltetés nem más, mint az adatkezelési szabályzat és a jogszabályok által elvárt, kötelező tájékoztató(k) az adott társasház egyedi adatkezeléseire szabva.
Tartalmazza az adatkezeléshez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, benne pl. a lakógyűlések és a tartozások rendezésének adatkezelési szabályait, sőt a kamerahasználati szabályokat is.
Persze utóbbit csak abban az esetben, ha használnak kamerát a közös területek megfigyelésére.

Felelősség, jogérvényesítés és díjazás
A közös képviselő tevékenységét a társasházközösség érdekeinek megfelelően köteles ellátni.
A tevékenységi körében, vagyis a „megbízás” teljesítése során a harmadik személynek okozott károkért a társasház tartozik felelősséggel.
A közös képviselőt kizárólag a közgyűlés vonhatja felelősségre, ebbéli tevékenysége miatt kártérítési eljárás csak közgyűlési határozat alapján indítható.
Nagyobb felelősség hárul 2023-tól a közös képviselőkre.
Egyrészt magasabb képzettség szerzésére kötelezi őket a társasházi törvény változása 2023-ban, hogy gördülékenyebben és minden korábbinál szakszerűbben végezzék a munkájukat, több szakterületre rálátva.
Másrészt súlyos, akár több millió forintig terjedő pénzbírsággal büntethetőek a közös képviselők.
A közös képviselő díjazásának a megállapítása kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
Jellemzően a lakások, ingatlanok száma alapján történik annak megállapítása.

Különös szabályok: közös költség és behajtás
Közös költség megállapítása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
A közös költség fizetésének számításnak alapját, a fizetési kötelezettséget a társasházakról szóló törvény szabályozza.
közös költséget minden tulajdonostársnak kötelessége megfizetni.
Közös költséggel szemben beszámítási kifogással nem lehet élni, tehát nem lehet megtagadni a közös költség fizetést pl.
Gyakorlati kihívások és a jegyző szerepe a panaszok kezelésében
A panaszáradat már a hatályba lépés előtt megindult, e panaszok igen változatosak voltak, de szinte mindegyik a közös képviselőt érintette: váltsa le a jegyző a közös képviselőt, tegyünk büntetőfeljelentést, mert elsikkasztja a ház pénzét, téríttessük meg vele a kárt, számoltassuk el, ellenőrizzük a könyvelést, kötelezzük, hogy másik vállalkozót alkalmazzon a ház takarítására, nem cseréli ki az égőt a házban, túl nagy közös költséget állapított meg a közös képviselő stb.
Azt várják, hogy a közös képviselőt fogja a jegyző ellenőrizni.
A Társasházi törvény szerint azonban a jegyző a társasház szerveit, a társasház belső szabályzatai jogszabályoknak, illetve a közgyűlési határozatok jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelőségét, valamint a társasház működését vizsgálhatja.
A rengeteg panasz - ha vizsgálat azonnali indításának nem is volt helye - arra mindenképpen jó volt, hogy egy nyilvántartás felállítása megkezdődjön.
A panaszokból táblázatba lehet foglalni a társasházakat, azt, hogy azokban ki látja el a közös képviseletet és a közös képviselő elérhetőségét.
Nem árt, ha a területet járó kollégákat is bevonjuk a munkába, mert ma már nagyon sok társasház kapujában, jól látható helyen kiteszik, hogy ki a közös képviselő, ezeket a munkatársak egy-egy helyszíni szemle során jártu...

Összefüggő joganyagok és hivatkozások
A társasházak jogi szabályozása a 2003.évi CXXXIII.
a társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII.
Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 217/2009. (X. 2.) Korm.
A Kormány 155/2015. (VI. 25.) Korm.
A Kormány a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Társasházi Törvény 65. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15.
Az eljárás során az adatkezelésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a Ket.
Feladatlista a közös képviselő törvényi kötelezettségeiről
- a.) összehívja a közgyűlést
- b.) évenkénti költségvetési javaslatot készít,
- c.) képviseli a társasházat bíróságok és más hatóságok előtt.
- d.) előkészíteni a közgyűlést és végrehajtani annak határozatait,
- e.) mindent megtenni az épület fennmaradásának érdekében,
- f.) közölni a közös költséget és mindent megtenni annak beszedése érdekében.
Példák, helyzetek, amelyekben a módosítások segítenek
A döntések egyszerűbbé válása olyan helyzetekben is sokat segíthet a lakóknak és a közös képviselőknek, mint a 2023-as társasházi törvény beázás esetén történő alkalmazása, a társasházi törvény 2023-as változatának közös tároló használatára vonatkozó része, vagy a sokszor vitatott közös költség kérdése.
Mindenkinek, aki társasházban lakik bérlőként vagy tulajdonosként.
A változás azonban még mélyrehatóbban érinti a közös képviselőket és az intézőbizottság elnökét, akik a társasház ügyes-bajos dolgait intézik a mindennapokban, az állagmegóvástól kezdve a közös költségek beszedésén át valamennyi fontos tevékenységig.

Gyakori félreértések tisztázása
Sok esetben keverik a lakók és a tulajdonosok a közös képviselőt a korábbi házmesterrel.
A közös képviselő a társasházközösség érdekében jár el, azonban a szomszédok egymás közötti vitájának elbírálása nem feladata.
A közös képviselő azonban nem azonos a társasházkezelővel.
Összefoglaló táblázat: kulcsfogalmak és kötelezettségek
| Téma | Lényeg |
|---|---|
Közgyűlés | Legfőbb szerv, kizárólagos hatáskörök, évi kötelező összehívás, jegyzőkönyv és Határozatok Könyve |
Közös képviselő | Megválasztás egyszerű többséggel, kizáró okok (büntetett előélet, eltiltás, tartozás), szakképesítés |
Feladatok | Költségvetés, elszámolás, közös költség közlése és beszedése, állagmegóvás, szabályalkotás közös területekre |
Nyilvántartás | Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer adatai, ellenőrizhetőség, transzparencia |
Törvényességi felügyelet | Jegyző szabályszerűségi vizsgálata, nem célszerűségi; társasház szerveire terjed ki |
Ingatlan-nyilvántartás | Közös képviselő bejegyzése szükséges az ügyintézéshez |
tags: #tarsashazi #torveny #magyarazata #kepviselok
Népszerű bejegyzések:
- Tudnivalók a Balatontourist Vadvirág Camping&Bungalows-ról
- Hogyan válasszunk magas biztonsági ajtót bérházba?
- Oszcilloszkóp házilag: katódsugárcső és tápok gyakorlati tapasztalatok
- Angyali-sziget és környéke a Kis-Dunán: nyaralók, stég és aktív feltöltődés
- Részletes betekintés a mogyoródi Aquapark területébe és működésébe
