A társasházi törvény és a pincehasználat: jogi, tűzvédelmi és gyakorlati szabályok

A társasházak közös területei, mint a folyosók, padlások és pincék, sok esetekben vitás kérdéseket generálnak a lakók között. Míg egyesek próbálnak saját igényeikhez igazítani ezeket a területeket - például lezárják a folyosókat biztonsági vagy tárolási okokból -, addig mások a közös használat jogával élve vitatkoznak a korlátozásokon.

1. A közös területek jogi státusza

A társasház egy olyan speciális tulajdoni forma, ahol egyszerre találhatók külön és közös tulajdonban álló helyiségek. A lakások, irodák, üzletek jellemzően külön tulajdonban vannak, úgynevezett albetétek, külön Tulajdoni lappal rendelkeznek. Minden más pedig a tulajdonostársak közös tulajdonát képezi. A társasházi közös területek - legyen szó folyosóról, pincéről, padlásról vagy függőfolyosóról - alapvetően közös tulajdonnak számítanak, és nem zárhatók el teljesen. Mivel ezek a területek minden lakó számára hozzáférhetők, bármelyik lakó, aki lezárja őket, vagy más módon megnehezíti azok használatát, jogi problémát okozhat. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg a társasházi tulajdonosok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó legfontosabb szabályokat. A társasház legfőbb szerve a közgyűlés; határozatai alapján a Társasházi törvény által nem szabályozott vagy eltérést engedő szabályozás körében széleskörű döntési jogosultsággal rendelkezik. A jogok és kötelezettség gyakorlásának rendjét, részletes szabályait a társasház szervezeti-működési szabályzat és a házirend szabályozza.

2. Lezárt folyosók: vagyonvédelem vs. tűzbiztonság

A folyosók lezárása első pillantásra logikus döntés lehet, különösen, ha valaki biztonságos tárolóhelyet szeretne kialakítani, vagy az illetéktelenek belépését akarja megakadályozni. Azonban a tűzbiztonsági szabályok szerint a folyosók menekülőútként szolgálnak, és tilos eltorlaszolni őket. A menekülőutak védelme mind a jogszabályok, mind a társasházak belső szabályai szempontjából kiemelkedő fontosságú. A menekülőút nem akadályozható meg semmilyen módon, és nem zárható el. A katasztrófavédelem rendszeresen bírságot szab ki, ha a folyosókat nem tartják szabadon. A társasházak közgyűlése a legjobb, ha szabályozza, hogy mikor és milyen módon történhet lezárás, hogy ne sértse a tűzvédelmi előírásokat.

folyosó és menekülőút infografika

3. Pince- és padlás használat: szabályok és korlátozások

A padlás és pince területek szintén közös tulajdonnak számítanak. A pincék és rekeszek használatával kapcsolatos jogi kérdések és problémák gyakran felmerülnek, különösen, ha a nyilvántartás hiányos vagy a tárolók használatával kapcsolatos megállapodások nem egyértelműek. A pincékben sok esetben nem áll rendelkezésre pontos nyilvántartás a rekeszek használóival kapcsolatban. Az ilyen típusú tárolók nem rendelkeznek önálló albetétszámmal, így nem könnyen lehet azonosítani a rekeszek használóit. A tulajdonosok csupán használói a pincének, és a rekeszek használatát közös szabályoknak kell alávetniük. A rekeszek felosztása nem egyéni jog, hanem közgyűlésen történik, amelyet a közös képviselő irányít.

Éghető anyagok tárolása a pincében szigorúan tilos, mivel ezek gyorsan tüzet okozhatnak. A padlások és pincék alapvetően tárolási célokra használhatók, de ha valaki ott raktározza a saját dolgaikat, figyelembe kell venni, hogy a területek nem válhatnak túlzsúfolttá vagy veszélyessé. A pince rekeszek használati szabályai elengedhetetlenek a társasházak kezelésében, különösen a régebbi építésű ingatlanoknál. A pincékben tárolt tárgyakért a társasház nem vállal felelősséget, ha a használó nem az előírások szerint használja azt és/vagy a rekesz használati joga nem került megfelelően dokumentálásra.

pince rekeszek és tárolás séma

3.1 Hiányos nyilvántartás és kiadott rekeszek

A régebbi társasházak pincéiben sok esetben nem áll rendelkezésre pontos nyilvántartás a rekeszek használóival kapcsolatban. Ha a rekeszek használója nem tünteti fel - a rekesz ajtaján - nevét és elérhetőségeit, vagy huzamosabb ideig nem elérhető, akkor gyakran nehéz kideríteni, hogy ki a felelős, ha problémák merülnek fel. A legfontosabb, hogy a társasházaknak világos szabályozást kell bevezetniük, amelyben minden használó (lakástulajdonos vagy bérlő) köteles feltüntetni a pince rekeszhez kapcsolódó adatait. Így a pince rekeszek használata átláthatóvá válik, és könnyebben kezelhetők az esetleges jogi kérdések.

3.2 A pince mint közös terület

A régebbi építésű társasházak pincéjében a rekeszek nem egyes albetéteken, hanem - a pincével együtt - egyetlen közös albetéten szerepelnek. Így a pince a társasház közös területének számít, és a közös képviselő joghatósága alatt áll. Mivel a pince közös terület, a társasház és a közös képviselő felelős a közös szabályok betartatásáért. A rekeszek használata előtt a közgyűlésnek egyértelműen meg kell határoznia a szabályokat, és minden tulajdonosnak vagy bérlőnek tisztában kell lennie azokkal.

3.3 Lomtalanítás, kiürítés és kártérítési igények

A pince rekeszek kiürítésekor gyakran előfordul, hogy a rekeszekben maradt lomok nem a jelenlegi használótól származnak. Ha egy régi rekesz tartalmát el kell távolítani, és az azt korábban használók nem azonosíthatóak, akkor az ezekkel kapcsolatos lomtalanítási költségeket a társasháznak kell fedeznie. A lomtalanítási szabályoknak világosnak és átláthatónak kell lenniük. A közös képviselő nem tudja a rekeszek tartalmát naponta ellenőrizni, de a közgyűlésnek kell döntést hoznia arról, hogy milyen eljárással kell kiüríteni a rekeszeket. Érdemes előzetes tájékoztatást adni a tulajdonosoknak a rekeszek előírásszerű használatáról ill. tartalmának eltávolítási rendjéről, hogy elkerülhetőek legyenek a további problémák és viták.

Ha a pince rekeszekben tárolt tárgyakat eltávolítják, és a használó később kártérítést követel, akkor nem várható el, hogy a társasház kártérítést fizessen, ha a rekesz használója nem volt elérhető, vagy nem tüntette fel a rekeszhez tartozó adatokat. Az esetleges jogi problémák elkerülése érdekében a társasházaknak érdemes olyan szabályzatot kialakítaniuk, amely szerint a rekeszekben tárolt tárgyakért nem vállalnak felelősséget.

lomtalanítás és kiürítés folyamatábrája

4. A menekülőutak és tűzvédelmi szabályok

A menekülőutak védelme mind a jogszabályok, mind a társasházak belső szabályai szempontjából kiemelkedő fontosságú. A menekülőút nem akadályozható meg semmilyen módon, és nem zárható el. Bármely változtatás, amely akadályozza a menekülést, jogi következményeket vonhat maga után, és a tűzvédelmi hatóságok könnyen bírságot szabhatnak ki. Minden használónak tisztában kell lennie a tűzvédelmi szabályokkal. A közgyűlésnek a szabályozás során figyelembe kell vennie a tűzvédelmi előírásokat, és minden tulajdonosnak vagy bérlőnek be kell tartania ezeket a szabályokat a pincében történő tárolás során.

5. A közös képviselő szerepe és jogi eszközök

A közös képviselőnek fontos szerepe van a közös területek szabályozásában. Ő az, aki figyelemmel kíséri, hogy a lakók betartsák a közgyűlés által meghatározott szabályokat, és ha szükséges, közbelép, hogy megakadályozza a közös területek jogellenes használatát. A közgyűlés döntése alapján olyan házirendek alakíthatók ki, amelyek szabályozzák a folyosók, pincék és padlások használatát. A közös képviselő nem köteles és nem is tudja rendszeresen ellenőrizni a rekeszek tartalmát, és nem várható el, hogy a rekesz kiürítése esetén a társasház kártérítést fizessen, ha a használó nem elérhető vagy nem előírás szerint használja a tárolót.

Átháríthatja a katasztrófavédelmi bírságot, ha dokumentálva van, hogy felszólítás ellenére sem számolta fel a tulajdonos a jogsértő helyzetet vagy a társasház költségén elszállítatja a lomokat és ennek költségét is kivetheti a vétkes tulajdonosokra. A közös képviselő, intéző bizottsága javaslatot tehet a hasznosításra, amelyet közgyűlésnek kell elfogadnia. A hasznosítás megtervezésénél a közös képviselő figyelembe veheti a társasház jellegzetességeit, előnyeit, hátrányait, elhelyezkedését, a tulajdonosok és lakók szokásait is.

6. Hasznosítás: bevétel, adózás és közgyűlési döntések

A társasházak területén végezhető olyan tevékenység, amelyből maga a társasház is profitál. Ez a hasznosítás. Minden, a társasház közös területén lévő lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, a közös terület falfelülete vagy a tető, alkalmas lehet hasznosításra, bérbeadásra, reklámfelület kiadására. Leggyakoribb hasznosítás a társasházak esetében a pince, vagy üzlethelyiség bérbeadása. A bérbeadásból származó bevétel adóköteles. Hasznosítás esetén fontos tudnivaló, hogy a befolyó összeg adóköteles, ezért az adószámot ki kell váltania a társasháznak, ha eddig még nem rendelkezett vele. A társasház (képviseletében a közös képviselő vagy az intéző bizottság elnöke) köt szerződést a bérlővel, és a bérleményért havi vagy éves díjat kötnek ki.

A társasházi törvény lehetővé teszi a tulajdonosok számára, hogy közgyűlési határozatban kikössék, mire lehet használni a közös tulajdonú helyiségeket, illetve el is utasíthatják a hasznosítási javaslat tervét, ha úgy látják, az nem felel meg a társasház megszokott rendjének, nyugalmát zavarná. Szolgálhatnak tetőantenna kihelyezésére, irat vagy más nem veszélyes anyag tárolására, reklámfelületet biztosíthatnak, üzlethelyiségként vagy más, jogszabályba nem ütköző és a társasház életét nem zavaró módon hasznosíthatóak. A közgyűlés a lakhatás nyugalma - így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz a vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat.

7. Kizárólagos használati jogok és gyakorlati tanácsok

Van azonban olyan eset, amikor a lakók úgy döntenek, hogy adott tulajdonostársat feljogosítanak a közös tulajdon egy szeletének kizárólagos használatára. Új társasházaknál a legnépszerűbb a kizárólagos kerthasználat vagy kizárólagos gépkocsi-beállóhely használat. A kizárólagos használati jogot új építésű társasházak esetén döntő többségben nagyjából helyesen szabályozzák. A kizárólagos használati jogért általában ellenértéket kér a társasház, amely vagy egy egyszeri összeg, vagy havi rendszerességgel fizetett díj. A kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be, a Tulajdoni lapon nem jelenik meg (kivéve az új alapítású társasházak gépkocsi-beállóhelyei esetén bizonyos esetekben). A hozzá csupán elnevezésében hasonlító és azzal gyakran összetévesztett használat jogát (tehát nem használati jogot) lehet bejegyezni, amely azonban egy teljesen más jogintézmény.

A legtöbb lakó életében nem járt még a társasház padlásán, így a padlás egy részének jogosulatlan hozzácsatolása a szomszédos lakáshoz sokszor rejtve marad. Nem egy esetben évekkel később véletlenül derül fény a turpisságra. Amennyiben ilyen helyzetbe kerülünk, és a szerződéskötés előtt nincsen lehetőség a jogszerű dokumentálásra, mindenképp javasolt, hogy az eladó legalább szavatoljon az adásvételi szerződésben a kizárólagos használati jog fennállásáért és tartalmáért. Célszerű azonban akkor is rendezni a jogi helyzetet, ha nem kívánjuk eladni a lakásunkat. Főszabály szerint itt is az SZMSZ-ben történő rendezés a megfelelő, illetve elterjedt még a társasház és a tulajdonostárs közötti használati megállapodás is.

tulajdoni viszonyok és kizárólagos használat ábrája

8. Gyakori problémák és megelőzés

A pincéknek van egy olyan része, amit a lakók jó része sosem keres fel, ezért a közgyűléseken is ritkán kerül szóba. Gyakran a tulajdonosok sem tudják, hogy ott mit helyeztek el évekkel ezelőtt, arról pedig, hogy az elköltözött lakók miket hagytak vagy felejtettek ott már tényleg nem tud senki. A Kossuth Rádió Napközben című műsorának társasházi perceiben, a felvezető riport olyan idilli állapotokat mutat be, amire mindenki vágyik, ha tárolókról, elkülönített pincerészekről kell megállapodni. Nem meglepő módon más tapasztalatai vannak dr. Bék Ágnesnek a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) elnökének, aki maga is gyakorló közös képviselő és olyan épületet is kezel, ahol nincs pince, nincsenek tárolók, ezért a felesleges holmik időnként a folyosókra kerülnek, ami viszont a katasztrófavédelmi előírások alapján tilos.

Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket, s ha vannak tárolók, vagy tárolásra alkalmas közös területek, akkor azt ki és milyen módon használhatja. Erről gyakran az új tulajdonosok nem is kapnak megfelelő információt, hiszen a többiek már belakták a tereket és nem érdekük összébb húzódni. A társasházaknak világos szabályokat kell alkotniuk és kommunikálniuk az ezekkel kapcsolatos jogi és biztonsági kérdésekről, hogy a viták megelőzhetők legyenek.

Hasznos teendők közgyűlés számára (összefoglaló lista)

  • Részletes szabályok megalkotása a pincék és rekeszek használatára vonatkozóan.
  • Nyilvántartás vezetése a rekeszek használóiról, elérhetőségekkel.
  • Tűzvédelmi előírások rendszeres ellenőrzése és betartatása.
  • Átlátható lomtalanítási eljárás és tájékoztatás a tulajdonosok felé.
  • Hasznosítási javaslatok előkészítése és adóügyi feltételek tisztázása.
  • Kizárólagos használati jogok rendezése szerződéssel vagy SZMSZ-ben.
Probléma Jogi alap Megelőző intézkedés
Hiányos nyilvántartás Társasházi törvény, SZMSZ Használói adatok kötelező feltüntetése, nyilvántartás
Tűzveszélyes tárolás Tűzvédelmi előírások Éghető anyagok tiltása, ellenőrzés
Lomtalanítás költségei Közgyűlési döntés Előzetes értesítés, szabályzat
Hasznosítás és adózás Adójogszabályok, közgyűlési határozat Adószám kiváltása, szerződéskötés

A fenti tájékoztatás nem teljes körű. Nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak, jogi állásfoglalásnak vagy ajánlattételnek.

tags: #tarsashazi #torveny #pincehasznalata

Népszerű bejegyzések: