Társasház alapítás nehézségei: hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb hibákat
A társasház alapító okirata nem csupán egy egyszerű adminisztratív dokumentum, hanem a közösségi együttélés alapvető jogszabályi kerete. Azok a hibák, amelyek ebben a dokumentumban megbújnak, akár évekre, évtizedekre meghatározhatják a lakóközösség mindennapjait, és jelentős anyagi vagy jogi következményekkel járhatnak.
A leggyakoribb hibatípusok
1. Tulajdoni hányadok pontatlan meghatározása
A tulajdoni hányadok helytelen rögzítése súlyos jogvitákhoz vezethet: közös költség elosztásánál félreértések keletkezhetnek, szavazati jogok egyenlőtlenül oszlanak meg, későbbi ingatlanértékesítésnél jogi problémák merülhetnek fel.
2. Közös és magántulajdon határainak elmosódó szabályozása
Kulcsfontosságú problémák: nem egyértelmű, hogy mely területrészek minősülnek közös tulajdonnak, felújítási és karbantartási felelősségek tisztázatlansága, önkényes átalakítások körüli jogviták.
3. A társasház egy sajátos tulajdoni forma
Olyan épületben alapítható a társasház, ahol legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. Társasház alapítható meglévő vagy tervezett épület esetén is. Az alapításhoz a társasháztulajdont be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. Ha az épület még nem épült fel, az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa foglalhatja okiratba az alapítási szándékot. Az előzetes alapítás tényét feljegyzik az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára. A feljegyzett alapítást követően a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető. A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki. Az alapítás feltételei közé tartozik az alapító okirat elkészítése, ami lehet közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat. Az alapító okirat az ingatlan-nyilvántartásba kerül. 2014. január 1-től az alapító okirat földmérő által készített vázrajzot kell benyújtani a földhivatalba. A társasházi alapító okirat célja a több lakásból vagy nem lakás célú helyiségből álló épület esetén az alapvető tulajdoni viszonyok rögzítése. Tételesen tartalmazza a közös, valamint a külön tulajdonba tartozó helyiségeket, épületrészeket. Ezek meghatározása azért lényeges, mert ez dönti el, hogy ki rendelkezik ezekkel kapcsolatban. A földmérő felméri az épület egészét, majd elkészíti a vázrajzot és a hozzá tartozó kérelmet. Ezt a dokumentációt be kell nyújtani záradékolásra a földhivatalba. Ha a földhivatal a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőnek találja a dokumentációt, záradékolja a vázrajzot. Az alapító okirat megváltoztatásához valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, és a változást be kell jelenteni a földhivatalnak. Természetesen például a kétharmados elidegenítés esetében ez nem szükséges. A társasház alapításáról egyre gyakrabban hallunk. Természetesen nem úgy jelenik ez meg, hogy társasházat alapított valaki, hanem úgy, hogy látjuk-halljuk, hogy mennyi az új-építésű lakás. A társasházat műszakilag általában egy fennálló épületre alapítják, ahol legalább két albetét található. Az elején érdemes megemlíteni, hogy több épületből álló társasházaknál nagyon egyszerű leválni, csak a leválni szándékozó épületben lakó tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti többségének kell kérnie a bíróságtól az önálló társasház bejegyzését. Tehát nem kell közgyűlés vagy hasonló, elég egy aláírás gyűjtés. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a kivált társasház tekintettel legyen a társasház tulajdonosainak méltányos érdekeire, és a műszaki feltételeknek is fenn kell állnia, amit az önálló működéshez szükséges.
Ki kezdeményezheti az alapítást?
- ingatlan tulajdonosai többségi döntéssel
- az ingatlan tulajdonosa (egyszemélyi alapítás)
- építőközösség (ők tulajdonképpen az építtetők, általában tulajdonosok is)
Hogyan kell az alapítás elkezdeni?
- el kell készíteni a alaprajzot és a szükséges áttekintései helyszínrajzok
- el kell készíteni a műszaki leírásokat (minden fő és szakipari szerkezetről, érdemes rögzíteni a szerkezetek állapotát)
- el kell készíteni az alapító okiratot, alá kell írnia minden tulajdonosnak, és nem hiányozhat az ügyvédi ellenjegyzés sem
- végül be kell adni az ingatlan-nyilvántartási kérelmet a szükséges bejegyzéshez
Az alapító okirat lényeges tartalma a társasház alapítás során?
- Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a társasház közös nevét. Lehet fantázianév is.
- Kötelező feltüntetni a közös tulajdonba kerülő részeket és a külön tulajdonba tartozó lakásokat, valamint a hozzá tartozó jogokat és területeket.
- A közös tulajdont teljes körűen fel kell sorolni, mert a későbbiekben ez dönti el a közös költségek felhasználását.
- Az alapító okirat lehet közokiratba vagy ügyvéd által jegyzett magánokiratba foglalható.
- Az alapító okiratot aláírás után 100%-os egyetértés szükséges a módosításához, ellenkező esetben jogvesztő határidők alkalmazhatóak.
A fentiek alapján megítélhetjük, hogy a társasház alapítás folyamata több lépésből áll, és minden lépésnél jogi és műszaki szempontokat egyaránt figyelembe kell venni. Az alakuló közgyűlés fontos állomás, ahol a közös képviselőt, intézőbizottságot, számvizsgáló bizottságot és a közös számlát is meg kell határozni. A szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) pedig hosszú távú együttélés szabályozásának alapja, amelyet egyszerű szavazással lehet elfogadni, de érvényesek a minősített többségek is a módosításokra vonatkozóan. Az ügyvédi képviselet kötelező, de egyben a folyamat zökkenőmentességét is növeli, hiszen az alapító okirat részleteinek és jogi tartalmának összehangolása precíz munkát igényel.

Az alapító okirat és a SzMSz részletes összeállítása
Az alapító okirat fontos elemei közé tartozik a helyrajzi szám, a társasházi alaprajz és az építési illetve használatbavételi engedélyek. Továbbá a társasház neve, a közös és a külön tulajdoni egységek adatai, az egyes tulajdonosok személyes adatai, a közös tulajdonba tartozó földrészlet és a tulajdonosokra vonatkozó hányadok meghatározása. A földhivatalhoz benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a SzMSz-t, a vázrajzot, az alaprajzot, valamint a jogerős engedélyeket. Alakuló közgyűlés megszervezése után a SzMSz egyszerű szavazással elfogadható, de a módosításokhoz speciális eljárások és többségek szükségesek.
A jogi útmutatók szerint a társasház alapításához szükséges adatok listája a következő: helyrajzi szám, társasházi alaprajz, jogerős építési engedély, használatbavételi engedély, épületfeltüntetési vázrajz, tulajdonosok adatai, társasház elnevezése, közös és külön tulajdoni egységek adatai, földrészlet tulajdoni státusza. Az alapító okirat és a SzMSz mellett az ingatlan-nyilvántartási kérelemhez szükséges bejegyzés minden esetben a földhivatal jóváhagyását igényli.

Az alapítás gyakorlati menete
- Vázrajz és alaprajz elkészíttetése a földmérővel.
- Alakuló közgyűlés összehívása és lebonyolítása a közös képviselő, intézőbizottság és esetleg számvizsgáló kijelölésével.
- Alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének elkészítése.
- Alapító okirat elkészítése és ügyvédi ellenjegyzése.
- Földhivatali kérelem és dokumentumok benyújtása a bejegyzéshez.
Az alapító okirat elkészítése nemcsak formai követelmény, hanem a későbbi jogi és gazdasági működés alapja. A helyes meghatározások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a közös költségek és a szavazati jogok rendesen legyenek kiosztva, és hogy a későbbi bírósági vagy földhivatali eljárások zavartalanul menjenek végbe.
Helyzetek és kivételek az alapításban
- Egyszemélyes alapítás esetén is szükség van alapító okiratra, törvényi előírások szerint.
- Ha több épületből álló társasház adja ki az önálló bejegyzést, a leadó épület tulajdonosainak többsége kérheti az önálló társasház bejegyzését, ha az nem sérti a többi tulajdonos érdekét.
- A földrészlet tulajdonjogi státuszát tekintve lehet osztatlan közös tulajdon vagy a társasház tulajdonában része is.
tags: #tarsashazza #alapitas #nehezsegei
