Telekhatár kitűzése és helyszíni jelölése – részletes útmutató
Ha szeretné a telekhatár ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő töréspontjainak a helyszínire megjelölését, akkor a geodéziai szolgáltatás, amire önnek szüksége van az a telek kitűzés (telekhatár kitűzés, földkimérés, telek kimérés, birtokhatár kitűzés).
A helyszíni megjelölés legtöbbször HILTI szöggel, festéssel, vagy karóval történik.
A kitűzést ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő végezheti csak el.
A telek kitűzését a földrészlet bármelyik tulajdonosa vagy kezelője megrendelheti a földmérőtől, amikor szükségesnek találja.
A telekhatár kitűzése során a földmérő csak az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határt tűzheti ki.
Amennyiben a tulajdonosok ettől eltérő birtokhatárban egyeznek meg, akkor azt telekalakítási változási vázrajz útján lehet érvényesíteni.
A telek kitűzés mindenképpen szükséges, ha például új kerítést szeretne építeni, de telek vásárlása előtt is célszerű kitűzetni egy földmérővel a telekhatárokat, mert sok későbbi kellemetlen vitát lehet megelőzni a tényleges természetbeni határok kitűzésével.
Telekszomszédok között fennálló vitatott telekhatár kimérésére és ellenőrzésére is célszerű felkeresni egy ingatlanrendező földmérőt, valamint az építkezés megkezdése előtt is fontos lehet, mert a telekhatáron túl épített épület igen nagy költséget és hosszas pereskedést okozhat.
A telekhatár kitűzése végzése során a hatályos 8/2018. (VI.) nemzeti rendelet szerint a telekhatár kitűzése nem végezhető el akkor, ha az ingatlan tulajdoni lapján perfeljegyzés szerepel.
A tulajdonosnak a földmérő részére írásban kell nyilatkoznia, hogy a földrészlet határát érintő per nincs folyamatban.
A telekhatár kitűzésről mindig értesíteni kell a szomszédos telkek tulajdonosait, hogy ők is részt vehessenek a telekkitűzésen.
Ha a kitűzött határvonal helyzete a tényleges használattól a jogszabályban meghatározott értéknél nagyobb mértékben tér el, akkor a természetbeni használat szerinti határvonalat be kell mérni, annak helyét és meghatározó méreteit a kitűzési vázlaton a hatályos állapottól eltérő módon fel kell tüntetni.
A kitűzött hatályos állapot és a természetbeni használat közötti területeltérést (túlhasználatot) a kitűzési vázrajzon és vázlaton ki kell mutatni.
A telekhatár kitűzése nem birtokba adás!
A telekhatár kitűzéshez szükségünk van az telek helyrajzi számára, hogy a szükséges adatszolgáltatást meg tudjuk rendelni a területileg illetékes földhivataltól.
Amint a földhivatal szolgáltatja az ingatlan adatait, megtörténhet a telekkitűzés. Ezt egy előre megbeszélt időpontban, Önnel egyeztetve tesszük meg.
A földrészlet telekhatár pontjait a helyszínen fakaróval, festéssel esetleg Hilti szöggel jelöljük meg. Elkészítjük a kitűzési vázrajzot, amelynek ha indokolt tartalmaznia kell a felmért helyszíni állapotot, az eltérest kimutató területkimutatással. A kitűzési vázrajzot a mérési és számítási dokumentációkkal együtt megküldjük a területileg illetékes földhivatal részére, nyilvántartásba vételre.
A nyilvántartásba vételre 60 napja van a Földhivatalnak. A feltüntetett telekhatár kimérés ár egy átlagos méretű (~1000 m2) és alakú ingatlanra vonatkozik. A telekhatár kitűzés ára számos különböző tényezőtől függ. Kérjen árajánlatot a telekhatár kitűzés szolgáltatásunkra minden további kötelezettség nélkül!
„A szomszédom elbontotta a lakatlan telkén lévő, jobb oldali telekhatáron álló régi épületet, a helyén nem létesített kerítést. Most megkeresett, hogy építkezne - szintén a telekhatárra - és kérte, biztosítsak neki 1 métert a telkemből az építés idejére. Azt gondolom, a visszautasítás csak időhúzás lenne.”
„Ha az engedélyem hiányában elbontja a kerítést, mit tehetek azon túl, hogy a Jegyzőnél birtokvédelmi eljárást indítok?”
Bonyolítja-e a helyzetet, hogy mi hárman vagyunk tulajdonosok? Pl. Még egy érdekesség, az építési terv benyújtása 2025. májusban volt, a Magyar Közlönyben 2024. szeptember 30-án megjelent, elvileg 2025. január 1-től érvényes TÉKA szerint az eresz új építésű ház esetén nem nyúlhat át a szomszédba.
A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés és élősövény létesíthető. Ha jogszabály vagy hatósági döntés másként nem rendelkezik, a telek kerítés nélkül is használható. Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos, kezelő, használó az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik.
Az építési telek beépítési módját a helyi építési szabályzatban az építési hely határozza meg. Korábban az OTÉK ábrán javasolta, hogy az oldalhatáron álló beépítési mód esetén 1,0 ményi szélességet biztosítsunk az épület körbejárhatósága, állagmegóvása okán, így sok HÉSZ ezt az 1,0 métert kötelezővé is tette.
Ezt, sajnos! ide még beszúrom, ha mégis a telekhatáron épül az épület, akkor annak a teljes határoló (fal)szerkezetével a saját telken kell állnia!
Az eresz a tető legalsó, a homlokzati falsíkon túlnyúló, ereszcsatornával együttes része. Az oldalhatáron álló beépítésű telken, az oldalhatáron álló épület eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2,00 méter magasságban és legfeljebb 0,70 méterre a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíznek az épület telkére való visszavezetésével.
Javaslom, egyeztessenek a Szomszéddal, mert ha az építési tevékenységhez az Ön/Önök ingatlanjának használatára valóban szükség lesz, kérjenek egy kellemes díjat az ideiglenes használatért, arra gondolva, hogy a kivitelezési munkák befejeztével, a Szomszéd eddig tanúsított magatartása miatt/okán az okozott kellemetlenségekre/károkra, esetleges helyreállítási munkákra is jusson bőven abból a kényelmi díjból!
tags: #telekhatar #epuleten #keresztul