Termőföld állami kisajátítása: jogi feltételek, eljárás és gyakorlati tapasztalatok

Bizonyára sokan találkoztunk már a kisajátítás fogalmával, viszont már jóval kevesebben vannak azok, akik áthatóan ismerik ezt a területet. Tudjuk-e, hogy valójában mit jelent, van-e jogorvoslat vele szemben és mit lehet tenni ellene?

Mi a kisajátítás jogi alapja és alapelvei?

A kisajátításról a 2007. évi CXXIII. törvény rendelkezik. A törvény leszögezi tehát, hogy kisajátítani csak közérdekből lehet. A Kstv.[2] 1. § (1) bekezdése szerint kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. A törvény alapelvi szinten úgy rögzíti a kivételesség fogalmát, hogy arra minden esetben csak utolsó megoldásként lehet tekinteni. Ez az jelenti, hogy minden lehetséges eszközt be kell vetni, hogy a kisajátítás elkerülhető legyen. Lehetőség szerint olyan utat kell igénybe venni, ami célszerűbb és kedvezőbb a tulajdonos számára, mint maga a kisajátítás.

Kik kérhetnek kisajátítást és mely célok szolgálhatják azt?

A jogosultak körébe tartozik a helyi önkormányzat, a Magyar Állam, továbbá olyan személyek, akik a 2007. évi CXXIII. törvényben szabályozott közérdekű tevékenységet végeznek. A törvény részletesen felsorolja a kisajátításra alkalmas közérdekű célokat, így például: honvédelem, terület- és településrendezés, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, vízgazdálkodás, energiaellátás, fenntartható erdőgazdálkodás, természetvédelem, kulturális örökségvédelem, bányászati célok, elektronikus hírközlési szolgáltatás és sportinfrastruktúra fejlesztés.

A Kstv. 3. § (1) bekezdés a) pontja - valamint egészében véve a Kstv. rendelkezései - alapján kisajátításnak a még meg nem valósult beruházások megvalósítása érdekében van helye, és a kisajátítási eljárásnak nem lehet célja egy múltban megvalósult beruházáshoz kapcsolódóan a tulajdonviszonyok utólagos rendezése.

Termőföldre vonatkozó különös szabályok

Termőföld kisajátítására - amennyiben a kisajátítás céljának megvalósítása érdekében a termőföld igénybevétele szükséges - akkor kerülhet sor, ha a földnek a más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság engedélyezte, vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult. Erdőterület kisajátításához - amennyiben a kisajátítást követően az ingatlant nem a külön törvény szerinti erdőként hasznosítják - az erdészeti hatóságnak az erdőterület igénybevételére kiadott elvi hozzájárulása szükséges. Védett természeti területet érintő kisajátításhoz és védetté nyilvánított régészeti lelőhely, illetve műemlék kisajátításához is speciális hozzájárulások szükségesek.

A kisajátítás feltételei - konjunktív követelmények

Kisajátításnak akkor van helye, ha a) a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy - külön törvény alapján - a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte; b) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere - útján nem lehetséges; c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és d) a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Fontos kiemelni, hogy a Kstv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt követelmények konjunktív feltételek, tehát bármelyik feltétel hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

Eljárás és kérelem

A kisajátítási eljárás a Kstv. 24. § (1) bekezdése értelmében kérelemre induló eljárásnak minősül, a kérelmet a Kormányhivatal honlapján közzétett formanyomtatványon (ingatlanonként külön) kell benyújtani. A kisajátítási kérelem - a formanyomtatvány és a csatolandó mellékletek - kapcsán a Kstv. részletes útmutatásokat tartalmaz. A kérelemben a kisajátítás céljaként - a részletes szöveges megfogalmazás és indokolás mellett - minden esetben szükséges konkrétan megjelölni a Kstv. szerinti célpontot, és a kérelem adatlapon egyértelműen szükséges megjelölni a célban megjelölt tevékenység/beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését.

A kisajátítási kérelem benyújtása előtt érdemes mérlegelni, hogy melyik az a beruházási terület, ahol a legkevesebb számú ingatlantulajdon elvonására kerülne sor. A kisajátítási kérelemhez kötöttség elve alapján a kisajátítási hatóság a kérelmet elutasítja, ha a kérelemben megjelölt területnagyság nem indokolt (pl. a teljes ingatlan kisajátítását kérik, amikor részleges kisajátítás is elegendő lenne). A kérelemhez csatolni szükséges a kisajátítást kérő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártalanításhoz szükséges fedezet rendelkezésre áll.

A kérelem elbírálása és a tárgyalás

A hatóság a benyújtástól számított 8 napon belül értesíti az ügyfeleket, hogy az eljárás megindult. Valamint megkeresi a földhivatalt, hogy jegyezze be a kisajátítási eljárás megindulásának tényét, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalmat a kisajátítással érintett ingatlanra. Ha a kérelem mindenben megfelelő, akkor a hatóság az ingatlan értékének megállapításához szakértőt von be a folyamatba, majd tárgyalást tűz ki, ahol a jogosult képviselőjével lehet megvitatni a szakvéleményben foglaltakat. Fontos, hogy a szakértői véleményt a bírói gyakorlat által kimunkált szigorú keretek alapján kell elkészíteni. Ezért egy nem megfelelően elkészített szakvéleményt a tulajdonos jó eséllyel már az eljárás során is tud vitatni, cáfolni.

Kártalanítás, kártérítés és birtokbaadás

A törvény úgy rendelkezik, hogy kisajátításra csak azonnali és feltétlen kártalanítás mellett van lehetőség. A kártalanítás a tulajdonjog elvonásáért az ingatlan tulajdonosát, a fennálló jog megszűnéséért pedig a jog jogosultját illeti meg. A kártalanítás összege mentes az adó, illetve az illeték alól. Az összeg kifizetése történhet készpénzben, vagy átutalással is, de egyes esetekben a felek megegyezése alapján akár csereingatlan felajánlásával is teljesíthető a kártalanítás. Az ügymenet lezárultával a jogosult tehermentes ingatlant szerez, vagyis akiknek valamilyen egyéb joga fennáll az érintett ingatlanon, úgy őket is kártalanítani kell. A kártalanítás összegét, valamint hogy mikor és milyen módon kell ezt a tulajdonosnak vagy más jogosultaknak kifizetni, a határozatban kell részletezni. Rendelkezni kell továbbá a birtokbaadásról is.

Dokumentáció, mellékletek és határidők

A kisajátítási kérelemhez kötelezően csatolandó mellékletekről a Kstv. 24. § (5) bekezdése rendelkezik. A csatolandó mellékletek közé tartozik a záradékkal ellátott kisajátítási terv, amelynek hatályosságát a kisajátítási eljárásban is vizsgálni szükséges. Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező kisajátítás (azaz részleges kisajátítás) esetén kettős vizsgálatú (azaz ingatlanügyi és építésügyi szempontú vizsgálat alapján záradékolt) kisajátítási tervet kell csatolni. A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése értelmében „a kettős vizsgálatú kisajátítási terv záradéka egy évig hatályos”.

A kisajátítási kérelem benyújtásával, illetőleg a kérelem esetleges hiányosságaival kapcsolatban lényeges szabályt tartalmaz a Kstv. 24/A. §-a. Eszerint a kérelem hiányosságainak pótlására - akár formai, akár tartalmi hiányosságról van szó - a kisajátítást kérő csak egy alkalommal hívható fel, az eljárás során tehát csak egyszer van lehetőség hiánypótlásra, amelynek határideje nem hosszabbítható meg. „A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási hatóság a hiányok ezt követő pótlásáig terjedő időt, de legfeljebb 30 nap időtartamot alapul véve a kisajátítást kérőt - ha mulasztását nem igazolta - eljárási bírsággal sújtja. Az eljárási bírság mértéke naponta 10 000 forint.

Gyakorlati tapasztalatok és jogi nehézségek: egy termelő beszámolója

Válasz ZZ.ZZ #273. hozzászólására: Nincsenek jó híreim... Útépítés miatt sajátítottak ki földjeinket és az ár megállapításánál az előző 10 évben az 1 km-es körön belüli adásvételek árait vették alapul. Ezek kis, 0,5-1 hektáros, gyenge aranykoronás földek voltak, legtöbbször egymás között adtuk-vettük, így csak kb. 2,5M/ha-ra jött ki az ár. Aminél viszont korrektek voltak, az a mezei leltár. Magas termésátlaggal és magas árral számoltak, ráadásul június végén, egy péntek délután felhívott egy hölgy, hogy le vagyunk-e már aratva a területen, amit érint a mezei leltárból adódó kártérítés. Mondtam, hogy hogy lenne már learatva, még nem értünk oda! Erre annyit mondott ez az angyal, hogy hétfőn állnak bele a nyomvonalba a dózerek és kitolnak mindent. Ha odaérnek, ők nem fogják nézni, hogy lábon álló búza vagy tarló, de nekik nyílván könnyebb lenne a tarlóban dolgozni. Dobtunk el mindent és a hétvégén learattunk arrafelé mindent. Így aztán fizettek a földért, fizettek mezei leltárt és még mi is arattuk le.

Ez a beszámoló jól illusztrálja a gyakorlat és a jogi szabályozás összeütközését: a jogi keretek megvannak, de a végrehajtásnál, a kártalanítás módozatainál és az érték-meghatározásnál előforduló problémák komoly veszteséget okozhatnak a tulajdonosnak. Fontos, hogy a kártalanításon felül a kisajátítási eljárás egyéb költségeit is a kisajátítást kérő viseli, amelyekről az eljárás során külön hoz döntést a hatóság [Kstv. 22. § (3) bekezdés].

Mit tehet a tulajdonos?

  • A kisajátítást megelőzően az érintett ingatlan tulajdonosát a kisajátítást kérő képviselője egy vételi ajánlattal keresi meg, melyre 30 napos jogvesztő határidőn belül reagálhat a tulajdonos. A kisajátítás elkerülése érdekében célszerű, hogy a tulajdonos és a kisajátításra jogosult (például az Állam) egyezzenek meg a kérdésben.
  • Amennyiben a kérelem indokolatlan vagy a mellékletek hiányosak, a hiánypótlást és a szakértői véleményeket érdemes jogi képviselettel vitatni.
  • Fontos gyűjteni minden, az ingatlan értékét igazoló adatot (adásvételi iratok, termésátlagok, hasznosítási korlátozások, mezei leltár), mert a szakértői értékbecslés ellen ezekkel lehet fellépni.
  • Ha a hatóság döntése jogsérelemmel jár, a tulajdonosnak lehetősége van jogorvoslatra, és a szakértői vélemény jogszerűségének bírósági felülvizsgálatát is kezdeményezheti.

Gyakorlati tanácsok az értékmegállapítással kapcsolatban

Fontos tudni, hogy az ingatlan értékének megállapításához a hatóság szakértőt von be, és a szakértői véleményt a bírói gyakorlat szigorú kereteihez kell igazítani. A tulajdonosnak érdemes alternatív értékeléseket (független szakértői kimutatásokat) bekérni, és a mezei leltárral kapcsolatos tényeket, termésátlagokat, valamint piaci adásvételeket dokumentálni. Az ilyen dokumentumok segíthetnek a kártalanítás összegének növelésében vagy a szakértői vélemény megcáfolásában.

infografika: kisajátítási eljárás folyamata

Főbb jogszabályi források és hivatkozások

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.), valamint a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet és egyes módosítások, továbbá a kapcsolódó joggyakorlat és a jogalkalmazást segítő hivatalos tájékoztatók a fő források. A Kstv. 7. §-a külön kitér a termőföld és erdőterület kisajátításának feltételeire, továbbá a 24/A. § a kérelem hiánypótlásának szabályait részletezi.

Táblázat: A kisajátítás legfontosabb feltételei (összefoglaló)

Feltétel Rövid magyarázat
Közérdekű cél A Kstv. által felsorolt célok valamelyikének fennállása szükséges
Más jogok nem elegendőek Nem lehet megvalósítani a célt tulajdonkorlátozással, vezetékjoggal, szolgalommal stb.
Adásvétel nem vezetett eredményre A jogosultnak bizonyítania kell, hogy az adásvételre tett ajánlat nem vezetett eredményre
Kizárólagosság / kisebb sérelem A cél megvalósítása kizárólag az adott ingatlanon szükséges, vagy más ingatlanon nagyobb sérelmet okozna
Közösségi előnyök A megvalósuló közösségi előnyök jelentősen meghaladják a tulajdonelvonás hátrányait

Kisajátítás

A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a Kstv. 4. § (1) bekezdése további előírásokat tartalmaz a Kstv. 2. §-a szerinti közérdekű célokkal összefüggésben, és a kisajátítás iránti kérelem csak abban az esetben fogadható el, ha az adott projekt kapcsán mindkét jogszabályhelyben foglaltak fennállnak. Amennyiben a kisajátítás célja fennáll, az még mindig nem garancia a kisajátítás jogalapjának az alátámasztására, ugyanis a Kstv. további részleteket és szigorú eljárási szabályokat ír elő a kérelem, mellékletek, záradékolt tervek és a kártalanítás tekintetében.

tags: #termofold #allami #kisajatitas

Népszerű bejegyzések: