Termőföld haszonbérlet megszüntetése – jogi szabályok és gyakorlati tudnivalók
A hazai termőföldek több mint fele haszonbérlet útján kerül megművelésre, nem véletlen tehát, hogy ilyen nagy figyelem irányul a földhasználati szerződésekre. A haszonbérlet megkötéséről szóló cikk után ezúttal a bérlet megszűnését vesszük górcső alá, hasznos gyakorlati tapasztalatokat osztva meg az olvasókkal.
A haszonbérleti szerződés megszűnésének esetei
A jogszabály konkrétan felsorolja, hogy egy haszonbérlet milyen esetekben szűnik meg. Ettől eltérni vagy új megszűnési módokat alkalmazni nincs lehetőség, ez következik a földforgalmi szabályok úgynevezett közjogi jellegéből is. A haszonbérlet főszabály szerint csak az alábbi esetekben szűnhet meg:
- A bérleti időtartam lejártával
- Közös megegyezéssel
- A haszonbérlő jogutód nélküli megszűnésével
- A haszonbérlő halálával - ha az örökösök kilépnek a szerződésből
- Azonnali hatályú felmondással
- A bérlő egyoldalú felmondásával (egészségügyi állapota vagy életkörülményei miatt)
Azonnali hatályú felmondás feltételei
Leggyakoribb esete ennek az, ha a haszonbérlő nem fizeti meg időben a bérleti díjat. Ezzel kapcsolatban 2023-ban történt egy jogszabályi könnyítés a bérbeadó javára, akit ezután már a bérlő passzivitása sem akadályozhat meg a szerződés felmondásában, ha az nem fizeti meg a bérleti díjat. Az eljárás menete: a fizetési határidő lejárta után írásban kell felszólítania a bérlőt a fizetésre és ha ennek a bérlő 15 napon belül nem tesz eleget, beáll a felmondás hatálya. Fontos, hogy ezután törlés-bejelentési adatlapot kell benyújtani a földhivatalhoz, ehhez pedig mellékelni kell az írásbeli felmondást. Bírósághoz pedig csak akkor kell fordulnia, ha a haszonbérlő kifejezetten, írásban tiltakozik a felmondás ellen, mégpedig 30 napon belül. Ha írásos tiltakozásra nem kerül sor, a bérlet a felmondás napján megszűnik.

Közös megegyezéssel történő megszüntetés
Ha közös megegyezéssel szűnik meg a haszonbérleti szerződés (értsd: még a szerződésben foglalt lejáratot megelőzően), akkor egy új szerződés megkötése esetén az eddigi földhasználó nem hivatkozhat a volt haszonbérlőt megillető előhaszonbérleti ranghelyre. Ugyanez igaz akkor is, ha azonnali hatállyal kerül felmondásra a szerződés [Földforg. tv. 47. § (1) bek.]. Érdemes azt is kiemelni, hogy főszabály szerint a tulajdonosváltás nem szünteti meg a fennálló haszonbérleti szerződést (tehát az adásvétel vagy az ajándékozás ellenére a haszonbérleti szerződés változatlanul fennmarad).
Haláleset és öröklés hatása
A haszonbérleti szerződés főszabály szerint nem szűnik meg a haszonbérlő halálával. Az örökösök automatikusan belépnek a bérlői pozícióba a szerződés módosítása nélkül is (a támogatások egyszerűbb lehívása miatt viszont érdemes a szerződést módosítani). Ha az örökösök mégsem kívánják folytatni a gazdálkodást, akkor a haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére felmondhatják.
A bérbeadó halála esetén gyakorlatilag ugyanez a helyzet, ugyanis ilyen esetben sem szűnik meg a bérleti szerződés, sőt - a bérlő elhalálozásával ellentétben - még az örökösök sem tudnak kilépni a szerződésből.

Elszámolás a szerződés megszűnésekor
Bármilyen okból szűnjön is meg a szerződés, a haszonbérbeadó és a haszonbérlő köteles egymással elszámolni. A haszonbérlő ilyenkor elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat, és ha a területen növénykultúra, ültetvény vagy berendezés marad, akkor jogosult annak az értéknek a megtérítésére (ezt hívják mezei leltárnak). Mivel számos visszaélés volt ezzel kapcsolatban (túlzottan magasan határozva meg a mezei leltár értékét, ezzel is távol tartva az előhaszonbérleti jogosultakat), ezért bekerült a jogszabályba, hogy a mezei leltár összegét nem lehet áthárítani az új haszonbérlőre, azt a jelenlegi szerződés feleinek kell egymással lerendezniük.
Új szerződés megkötése és a „volt haszonbérlő” ranghelye
Vajon lehet-e új haszonbérleti szerződést kötni még a korábbi haszonbérlet fennállta alatt? A Kúria is vizsgálta ezt a kérdést és megállapította, hogy köthető új haszonbérlet az előző szerződés lejárta előtt és ilyenkor a „volt haszonbérlő” ranghelye is biztosított a jelenlegi földhasználónak (feltéve persze, ha legalább 3 éve haszonbérli a területet).

Haszonbérlet és a földszerzési, elővásárlási szabályok kapcsolata
A termőföld megszerzése és haszonbérlet útján történő hasznosítása továbbra is szigorú szabályozás alá esik. A föld használatát, hasznosítását a föld tulajdonosa, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező a Földforgalmi törvényben meghatározott természetes és jogi személy javára engedheti át a törvényben felsorolt jogcímek valamelyikén, azaz haszonbérlet, szívességi földhasználat, továbbá rekreációs célú földhasználat, valamint erdőnek minősülő föld esetében a 2013. évi CCXII. A föld használatát a törvényben meghatározott kivételekkel földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg.
A haszonbérleti szerződést határozott időtartamra, legalább egy gazdasági évre és legfeljebb húsz évre lehet kötni. A haszonbér a felek megállapodása alapján pénzben vagy természetben (terményben) jár. A haszonbért időszakonként, utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő által tett, és a törvényben előírt kötelező nyilatkozatokat kell tartalmaznia.
Mi nem minősül a használat átengedésének?
A jogszabály felsorolja, hogy mi nem minősül a használat átengedésének így, ha a tulajdonjogot szerző fél a föld használatát valamely érvényes jogcímen:
- földművesnek minősülő közeli hozzátartozója részére engedi át,
- a legalább egy éve legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezetnek engedi át,
- társult erdőgazdálkodást folytat vagy erdőkezelésbe adja az erdőt,
- vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot,
- gazdaságátadási szerződés keretében engedi át a használatot, vagy
- haszonbérleti szerződés keretében engedi át a használatot.
Ezzel az újonnan beiktatott rendelkezéssel megszűnt az a korábbi követelmény, amely kizárta a tényleges saját műveléstől eltérő célra történő földszerzést, a változtatás következményei alapjaiban érintik a magyar termőföldpiacot.

Földszerzési feltételek és korlátok
Fontos ugyanakkor, hogy a földforgalmi törvény egyéb - termőföldet terhelő - földszerzési korlátozásai változatlanul fennmaradnak. Eszerint a termőföld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezhetik meg. Ha a szerző fél nem minősül földművesnek, a föld megszerzésére akkor van lehetőség, ha a birtokában lévő föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával sem haladja meg az 1 hektárt. Az 1 hektár terület nagyságot meghaladó mértékű földek szerzésére akkor van lehetőség, ha a szerző fél földművesnek minősül, azaz a földművesek hatósági nyilvántartásába bejegyzésre került.
A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog-átruházási szerződésben vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének (a jogszabály módosítás eredményeként ennek a feltételnek most már a haszonbérbe adás is megfelel). A föld megszerzőjének továbbá vállalni kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja.
Elővásárlási jog és sorrend
Továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok, vagyis a föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg például az államot, a volt haszonbérlőt, helyben lakó szomszédot, helyben lakót vagy a 20 km-es körön belüli földművest. A törvény egyes, kiemelt célokra történő földvásárlások esetén a fentiekhez képest is preferenciákat fogalmaz meg, így bizonyos esetekben a sorrendben előbbre kerülnek például azok, akik a földet ökológiai gazdálkodás folytatására vásárolják meg.

Haszonbérlet 2026-tól: előhaszonbérleti jog, kifüggesztés és tulajdonosi mozgástér
A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása során a jogszabályban meghatározott személyeknek az ott meghatározott sorrendben - így például volt haszonbérlő, helyben lakó szomszéd vagy helyben lakónak minősülő földműves - előhaszonbérleti joga van. Az eddigi szabályzás szerint az előhaszonbérlet nem állt fenn, ha a haszonbérbe adásra közeli hozzátartozó részére került sor. A módosítás eredményeként a jövőben viszont már nemcsak a szűk családi körön belüli hozzátartozók esetén nem áll fenn az előhaszonbérlet, hanem távolabbi rokonoknál is. Így például nagynéni, nagybácsi vagy akár unokatestvér részére történő haszonbérbeadáskor sem szükséges a kifüggesztési eljárás lefolytatása.
Az eddigi szabályozás szerint amennyiben a szerződés kifüggesztése során az előhaszonbérleti jogosult elfogadó nyilatkozatot tett, akkor a szerződés hatósági jóváhagyása esetén az előhaszonbérlővel jött létre a haszonbérleti szerződés, függetlenül a tulajdonos szándékától. Az új szabályozással ez úgy módosult, hogy amennyiben a hatóság a szerződés szerinti haszonbérlő helyett a kifüggesztés során elfogadó nyilatkozatot tevő előhaszonbérlő javára hozna jóváhagyó döntést, akkor a tulajdonos hozzájárulása hiányában a szerződés az előhaszonbérlővel sem jön létre. Azaz a jogszabály a tulajdonos részére végső soron itt egy korlátozott választási, elutasítási jogot ad, tehát nem kötelezi a tulajdonost arra, hogy olyan előhaszonbérlő részére adja bérbe a földet akivel nem kíván szerződéses kapcsolatba lépni.
Abban az esetben, ha tulajdonos nem járul hozzá, a haszonbérleti szerződés nem jön létre sem az eredeti haszonbérlővel, sem az előhaszonbérlővel, azaz a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy a földet haszonbérletre ismételten is meghirdesse, új haszonbérlőt keressen.
Hogyan válaszolj az 5 legrémisztőbb állásinterjú kérdésre?
Gyakorlati tanácsok tulajdonosoknak és bérlőknek
- Mindig legyen írásos felmondás és a szükséges dokumentumokat (például törlés-bejelentési adatlap) határidőre nyújtsák be a földhivatalhoz.
- Haláleset esetén tájékoztassák a bérlőt a tulajdonos személyében beállott változásról, és mérlegeljék a szerződés módosításának szükségességét a támogatások egyszerűbb lehívása érdekében.
- Mezei leltár és elszámolás esetén a felek rendezésére kell törekedni, a mezei leltár összegét nem lehet ráterhelni az új haszonbérlőre.
- Ha a tulajdonos nem kíván a kifüggesztés során felmerült előhaszonbérlővel szerződni, éljen a joggal, hogy a szerződés nem jön létre és újra meghirdetheti a földet.
- Haszonbérleti szerződés megkötésekor gondoljanak a díjinfláció követésére, a szerződés időtartamára és a módosítási lehetőségekre (pl. 5 éves feltételek a díjmódosítás kezdeményezéséhez).
Hasznos források és ajánlott irodalom
Ajánlott kiadványok: Dr. Hajdú József: A 21. század traktorai; Dr. Kukovics Sándor szerk.: A bárány- és juhhús fenntarthatósága; Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András: A biomassza felhasználása; Harasztiné Lajtár Klára: A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
A földhasználattal kapcsolatos szabályok további részletes ismertetésére ehelyütt nincs lehetőség, de a fenti összefoglaló a legfontosabb gyakorlati és jogi tudnivalókat tartalmazza a haszonbérlet megszűnése kapcsán.
tags: #termofold #haszonberlet #megszuntetese
