Termofold vagy homokos talaj: hogyan határozzuk meg és hogyan gondozzuk a homokos területeket?
Honokos talajjal sokfelé találkozhatunk Magyarországon - ez a fajta talaj igen elterjedt a Kiskunságon az Alföldön, a Nyírségben, illetve Belső-Somogy egy részén. A homokos talajokat is többféle képen csoportosíthatjuk a textúrájuk szerint (durva és finom homok, por, iszap, kolloidok), közös jellemzőjük, hogy tapintásuk szemcsés, száraz, és nem igazán lehet formázni, mert szétesik.
Egy konkrét gyakorlati példán keresztül mutatjuk be, hogyan lehet homoktalajt felhasználni és helyreállítani egy kertben. Néhány éve Mórahalom környékén dupla telket vásárolt egy hölgy, ahová apartmanokat épített, és szerette volna vonzóvá tenni a kertet a vendégei számára. Ez korábban szőlőrész volt, amelynek irtása után szintezni is kellett a területet. Ehhez homoktalajt rendeltünk a környékről. Nagyon szép, barna színű termőhomokot kaptunk (a szín jó visszajelzés arról, hogy a talaj milyen humusztartalommal rendelkezik, mennyire termő).
A talaj előkészítése és a vetés
Következő lépésként beterítettük a kertet, kialakítottuk a kívánt lépcsős elrendezést majd egy igen komoly tápanyagozás következett. Kikevertük a koktélt és bedolgoztuk a talajba a szervesanyag mellé, majd elvetettük a füvet. Azonban nyáron a kánikulában néhány részen elkezdett szürkülni, sárgulni a pázsit, ami egyre nagyobb területre terjedt szét. Az ugye köztudott, hogy az ilyen frissen vetett fű még nem egy beállt állomány, alatta a talajélet még nem működik tökéletesen, így akár vízhiány is felléphet az altalajban. Ezért a kánikulai időszakban megemeltük a vízadagot. Ilyen esetben kora hajnalban (2 óra körül) elindítjuk az öntözést, majd utána jön a reggel 5 órás, megszokott locsolás - tehát a nap kezdetén a fokozatosság elvét szem előtt tartva, két öntözést kap a terület, nem pedig egyszerre egy nagyobb adagot.
Az öntözés és a talaj vizsgálata
A férjem ekkor arra gyanakodott, hogy az öntözéssel lehet gond. Én persze azonnal rákérdeztem, hogy ki alakította ki az öntözőrendszert, mert ez nyilván annak a hibája is lehet. A tettes a férjem, hiszen ő az öntözős kolléga, ő viszont még sosem tévedett, ráadásul a problémás területek a szórófejek mellett jelentek meg. Elmentünk hát, és meglékeltük a területet. Nem az öntözés mennyiségével volt a gond, a mintából szinte csöpögött víz. 3-5 méterrel arrébb, ahol nem volt sárga folt, ugyan ezt tapasztaltuk, tehát nem a víz a ludas. A talajmintát jobban megvizsgálva észrevettük, hogy alig van a fűnek gyökere, nem volt nagyobb 5 centinél.
Nyáron ugye blokkolódik a kalciumforgalom a növényben, ezért úgy néz ki, és olyan tüneteket is mutat, mintha hervadna, közben pedig „csak” a tápanyag felvétele akadozik. A hűvösebb időben, szeptember környékén teljesen elmúlt a probléma, sajnos addigra azonban elég nagy kár keletkezett a gyepben, ősszel felül is kellett vetni. Ahol legyengült a fű, ott gombabetegség jelei is láthatók voltak, így növényvédelemmel permeteztük, persze lombtrágyával és folyékony humusszal egybekötve. Ezt többször is megismételtük. A mi gyepünknek is volt színe vesztett állapota tavasszal, ami egy ekkora terület esetében normális, hiszen itt igen komoly anyagi forrásokra van szükség a megfelelő és folyamatos ápoláshoz.
Miért fontos a talaj minősége és a tünetek értelmezése
A kiadós őszi tápanyagozás hiánya meg is látszott a gyepen, de nem komoly mértékben. Tanulság? Ha homokos talajon dolgozunk (és persze ez érvényes minden halott talaj esetében is), adjunk időt magunknak és a talajnak, hiszen nem tudjuk megváltoztatni egyik napról a másikra a természet által elvégzett folyamatot. Azaz hiába vetettünk be 3-4-szeres tápoldat adagokat, hogy gyorsabb eredményt érjünk el, a kívánt hatást nem értük el. Minden erőfeszítésünk ellenére is kialakultak a foltok a talajprobléma miatt. Természetesen a folyamatos etetések, a rendszeres szerves anyagos táplálás révén rendbe tudtuk hozni a területet és az állomány besimult a környezetébe, azonban ez 2 évbe telt. A mi esetünkben a homokterületekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy inkább többször adjunk kisebb mennyiségű tápanyagot, mintsem egyszer nagyot - pont a cikk elején felsorolt tulajdonságok miatt. Minden talaj másképpen viselkedik, de sajnos azt már sosem fogjuk megtudni, hogy esetünkben mi okozta pontosan a problémát.
Hidrovetés és talajminőség vizsgálata
A hidrovetés egy olyan vetési technológia, amivel szinte minden talajon jó eredményt érhetünk el. A füvesítendő terület talajának jó minősége elengedhetetlen, mert ez biztosítja, hogy a vetett fű zöld és egyenletes legyen és sokáig élvezhessük látványát. A talaj előkészítése sajnos gyakran megközelíti a hidrovetés árát, mivel a legtöbb esetben javítani kell a talaj pH értékén, tápanyag tartalmán, vagy szerkezeti felépítésén.
A talajvizsgálat egyszerű módszere otthon
A füvesítendő terület talajminőségének vizsgálata otthon elvégezhető egyszerű műveletsorral megállapíthatjuk, hogy a kertünkben milyen a talaj összetétele, szerkezete. Egy nagyobb befőttesüveget félig töltsön meg a füvesítendő területről származó ásónyomnyi földdel. Fontos, hogy az ásóval 15-20 cm mélyre ássunk és ebből a mélységből származó 5-10 cm átmérőjű, összefüggő földhengert tegyünk a befőttesüvegbe! Öntsön a földre vizet, majd erősen rázza fel (legalább 2 percig) és hagyja egy estén át ülepedni. Ha megfelelő a termőföld, akkor reggel az alábbi mintát kell látnia: rétegződött talaj a pohárban. Nem okoz problémát, ha a kapott mintában nem található meg a vályog, de helyette a földben a vele azonos tulajdonságú agyag van jelen.
Talajjavító anyagok és megoldások homokos talajra
Ha túl sok homokot tartalmaz a föld, akkor nehezen tartja meg a vizet. Hátrány az, hogy az ilyen föld tápanyagtartalma igen csekély, előny viszont az, hogy nagyon nehezen tömörödik össze. Az ilyen földbe vetett fű színe sárga lesz, a gyep idővel kiritkul. Ha túl sok agyagot tartalmaz a föld, akkor a fű oxigén hiány miatt megfullad, mivel az agyagos földben a víz nem tud elszivárogni, emiatt a gyökerek folyamatosan áznak, majd rothadásnak indulhatnak. Ennek eredménye, hogy ritkulni kezd a fű, illetve különféle betegségek jelennek meg és megindul a gyomosodás.
Ha nagyon agyagos összetömörödött a talaj, akkor a szerkezetet lazítani lehet 0,1 mm szemcseméretű mosott homokkal. Ha túl sok a homok, akkor gombatrágyával, és/vagy alginittel - amely egy természetes eredetű, bányászott, magas ásvány- és humusztartalmú talajjavító - lehet feljavítani a homokos talajt. A hozzáadott tápanyagot alaposan össze kell dolgozni a már meglévő termőfölddel. Ha szükséges, a területre ezután újabb termőföld réteget lehet leteríteni.
A legrosszabb minőségű, nagy rögökkel teli agyagos talaj lazítására a Hidrovetés Kft. speciális talajlazító gépe alkalmas. A képgaléria oldalunkon látható, homokszórással kombinált talajlyukasztás után a talaj a kellő szerkezetű, a megfelelő lazaságú lesz. A Fejér megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál hivatalosan be lehet vizsgáltatni a földmintát. munkatársai segítenek Önnek annak megállapításában, hogy az adott, füvesítendő területen milyen állapotban van a termőtalaj.
Tartós megoldások és készítmények
Magyarországon a legtöbb esetben a talaj vagy homokos vagy agyagos. Ha homokos a talaj, akkor talajjavításhoz az alginitet javasoljuk, amely egy természetes eredetű, bányászott, magas ásvány- és humusztartalmú talajjavító. Az alginit mellett használhatunk gombatrágyát vagy kezelt marhatrágyát. Ezen felül használhatunk még jó minőségű feketeföldet, amit összedolgozva teríthetjük el a földön a trágyával. A föld tetejére szórhatunk még tőzeget is. A területre igy kijuttatott talajjavító anyagok a lebomlásuk után kötöttebb talajszerkezetet eredményeznek.
Ha nagyon meddő a talaj, akkor biológiailag aktív gyökér-erősítő szerekkel, mycorrhiza gombával lehet pótolni a tápanyagot. A földi gombák és növények közötti szimbiózist mycorrhiza-nak nevezzük. A gomba a növény gyökérzetébe telepítve egy sűrűbb finomgyökér hálózatot képez, mely a növény számára előnnyel jár, mert az elősegíti a növény tápanyag- és vízfelvételét. A tápértéket ilyenkor 0,1 mm méretű, szemcsés mosott homokkal fel lehet javítani. Ebben az esetben nem javasolt a gomba- vagy a marha törzs használata, mert ezek a hozzávalók még kötöttebbé teszik a földet. Használhatunk alginitet, tőzeget, vagy más szerves trágyát, mint például szőlőtörkölyt, illetve mycorrhiza gombát és műtrágyát.
Komposzt és más talajjavító anyagok
Komposzt: Növényi hulladékból előállított magas tápanyag tartalmú anyag. Előállítása a zöldnyesedék és zöldhulladék felhasználásával történik. A felhasználható zöldhulladék alapanyagnak szigorú kritériumoknak kell megfelelnie. Komposztálható az a mezőgazdasági és kerti hulladék, amely gyümölcs-, vagy zöldségmaradékokból, szalmás szárrészekből, kaszálékból, levágott ágakból vagy fűnyesedékből áll. Tilos a komposztálható hulladékok közé tenni fertőzött, beteg növényeket, állati ürüléket, nem lebomló, illetve szintetikus anyagokat, mint követ, cserepet, üveget, fémet, műanyagot, papírt és vegyszerrel kezelt fát.
A komposzt előnyös tulajdonságai: természetes tápanyag-utánpótlás a növények számára, lajszerkezet javító hatású, és javítja a talaj levegőháztartását; lehetővé teszi a különböző tápanyagok folyamatos felvételét; sötét színe miatt elősegíti a talaj gyorsabb felmelegedését, ezzel segítve a gyorsabb csírázást; jelentős a vízmegkötő képessége, így jobban tartja a vizet a nyári melegben; pozitív hatású és elősegíti a talajban lakó élőlények aktivitását.
Tőzeg: A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a szárazföldi humuszképződés terméke. A tőzeg képződéséhez lápok és holtágak, sekély tavak vagy patakpartok a megfelelőek. A tőzeg kialakulásához a lefolyástalan területek, holtágak, sekély tavak vagy patakpartok alkalmasak.
Folyékony mész: Nagyon magas koncentrációjú anyag, mely a termőföld pH értékének növelésére szolgál. A talaj savasságának javítására és termékenységének fokozása céljából folyékony mész kijuttatása javasolt. A gyepnek nem megfelelő pH érték rontja a tápanyag felvételt és ezért a gyep minőségi romlásához, gyomosodáshoz, mohosodáshoz vezet. A folyékony mész kijuttatásával a savanyú pH-értéket megváltoztathatjuk lúgos közeggé. A Hidrovetés Kft. rendelkezik pH mérő műszerrel, így a talajmintától függően állítják be a szükséges értéket.
Amykor
Amykor: Biológiailag aktív gyökérzet-stimuláló anyag. Hatása során vitalizálja a növényeket, növeli a tápanyag- és vízfelvételét, segíti a gyökérnövekedést, ellenállóbbá teszi a növényt a kártevőkkel és a szárazság stressz hatásaival szemben, és javítja a pH értéket.
Összegzés és gyakorlati tanulságok
A hidrovetés és a talajfeljavítás komplex folyamatok, amelyek egyensúlyt igényelnek a talaj összetételében, a tápanyagban és a vízforgalomban. A homokos talaj különös bánásmódot igényel: többszöri, kisebb adagú tápanyag- és vízbevitellel érhetünk el tartósabb zöld gyepet. Minden talaj más és más; a természet dinamikája miatt nem lehet azonnali, mindenre kiterjedő megoldást találni. A talaj szemrevételezése, a pH-mérés és a talajjavító anyagok döntő szerepet játszanak a sikerben. A hidrovetés technológiája a jó minőségű talajtól és a rendszeres fenntartástól függően hosszú távon biztosítja a zöld és egészséges gyepet. A mi tapasztalatunk szerint a homokterületeknél érdemes inkább több kisebb tápanyagot használni, és fokozatosan felépíteni a tápanyag-kört, hogy a gyep meg tudja szívni a szükséges elemeket.
Az öntözés és a talajélet összehangolása a gyep egészségének kulcsa. A hidrovetés megköveteli a talaj megfelelő előkészítését, a pH érték és a tápanyag összetétel beállítását, valamint a rendszeres gondozást.
tags: #termofold #vagy #homok #funek